Rövid távon is meglepően erőteljes a fiatal korosztályok házassági kedvének visszaesése. Nem egészen tíz éve még a 20 és 24 év közötti lányok mentek férjhez a leggyakrabban - mára a 25 és 29 közötti nők család-alapító aránya a kétszerese lett a fiatalabbakénak. Hasonló folyamat figyelhető meg a férfiaknál is, csak más generációs elosztásban. 1995-ben a "nősülésben élenjárók" még a harmincon aluliak voltak, de tavaly a 30 és 40 év közöttiek megelőzték az ifjabbakat. A 19 éves kor előtti családalapítás a lányoknál és a fiúknál is körülbelül négyszer annyi volt a kilencvenes évek közepén, mint az elmúlt esztendőben.

A házasodások számának fokozatos csökkenése már három évtizede megfigyelhető Magyarországon. 1970-ben csaknem százezer, 1990-ben hatvanhatezer, míg tavaly 45 ezer frigy köttetett.

Meglepetést jelentett azonban, hogy a hetvenes évek közepén világra jött rendkívül népes generációhoz tartozó hölgyek és urak húszéves korukat betöltve alacsonyabb számban jelentek meg az anyakönyvvezető előtt, mint a náluk idősebb, kisebb létszámú korosztályok. A "Ratkó gyerekek gyerekei" most már harminc körül járnak, de a rossz házassági statisztikánkon nem változtatnak.

A szakértők szerint a házasságkötések későbbre tolódnak. A "késleltetett" családalapítás azonban nem pótolja a fiatalabb korosztálynál tapasztalt visszaesést: a házasságban élők aránya a teljes lakosságon belül egyre kisebb. A tapasztalatok szerint sem az élettársi kapcsolatokból, sem az idősebb korban kötött frigyekből nem születik annyi gyerek, mint a fiatalabb korban létrejött házasságokból.

- A házasságok számának csökkenése nem magyar jelenség, Nyugat-Európában már évtizedekkel ezelőtt elkezdődött - mondta lapunknak Tóth Olga, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének szociológusa. A folyamatot nálunk az utóbbi évtized változásai tették szembetűnővé, bár már korábban elkezdődött az élettársi kapcsolatban élők és a magányosok számának növekedése. Magyarországon ugyanis a múlt évszázad hetvenes évtizedéig gyakorlatilag mindenki házasságban élt.

Most viszont a társadalom valamennyi rétegét érinti a házassági kedv csökkenése - hangsúlyozta a szociológus.

A munkanélküliek és a szegények sok esetben házasodnának ugyan, de nem tudnak a családalapításhoz anyagi bázist teremteni. A tehetősebb fiatalok viszont külföldi tanulmányaik és általában a karrierépítés miatt mondanak le a "hivatalos" párkapcsolatról.

Neumann Ottó

Magyar Hírlap