Méghogy a mosógép dobja? De a vesénk!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-10-03
Rengeteg reklámot hallunk-látunk - mosógépünk védelmében - a magyarországi vezetékes víz keménységéről. De arról már kevesebb szó esik, hogyan hat a víz keménysége (amit a benne oldott kalcium-magnéziumsók mennyisége ad) az emberi szervezetre. A vezetékes víz Magyarországon közepesen kemény, néhol nagyon kemény. Ez hajlamosít a vesekő-képződésre.
Anélkül, hogy biokémiai mélységekbe merülnénk, tisztázzuk, hogy létezik változó és állandó vízkeménység, mely együttesen adja a vízre jellemző összkeménységet, mely szintén mérhető.
Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adják meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használják.
1 német keménységi fok azt jelenti, hogy az adott víz 100 cm3-ében 1 mg CaO vagy 1 mg CaCO3-mal egyenértékű Ca- és Mg-só van oldott állapotban.
Honnan tudhatjuk, hogy kemény-e a víz? Ez fontos információ, hiszen a kemény vízben nem lehet mosni. A nemionos tenzidek kivételével a legtöbb alkalmazott mosóaktív anyag érzékeny a víz keménységére. Sok természetes víz és az esővíz lágy, ezekkel jól lehet mosni.
Egyes mosószeres dobozokon vízkeménység térkép található. Ezek a térképek nehezen használhatók, és tapasztalataink szerint kevéssé megbízhatók.
A vízművektől megtudható az adott lakóhely vizének keménysége. Budapesti adatok kerületenként is elérőek lehetnek.
Ha a szappan túrósodik
Szappannal egyszerűen ellenőrizhető a vízkeménység: eső- vagy desztillált vízben a szappan átlátszó oldatot ad. Ha oldott mész van a vízben, akkor a szappan hatására túrószerű mész-szappan csapódik ki. Minél fehérebb az oldat, annál keményebb a víz.
Ha van kedvünk kémikust játszani, a víz keménységét pontosabban is meghatározhatjuk keménységmérő tesztcsíkokkal.
A mosógép dobjába bekerül a víz, ahogy a mi szervezetünkbe is. Iszunk csapvizet, és egyre több ásványvizet. A nagy ásványianyag-tartalmú ásványvizek révén – főként a szénsavval dúsítottak – tekintélyes mennyiségű kalciumot és magnéziumot viszünk be a szervezetünkbe. Aztán a szén-dioxid egy része eltávozik a szervezetünkből, csökken a folyadék azon képessége, hogy a meszet oldatban tartsa, így annak egy része lerakódik a szervezetben. Kiülepedik a vesében, hajszálerekben, de még a szem üvegtestében is képes lerakódni.
Vagyis összefüggés van/lehet a vesekő és a vízkeménység között. A Térinformatikai Magazin - igaz még 2003-ban, de azóta ugyan mit változott volna a helyzet? -, érdekes felmérést közölt a vesekövesség és a vízkeménység összefüggéséről. A cikk annak a vizsgálatnak az eredményeit mutatja be, amelyet az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetében kifejlesztett térinformatikai módszerrel végeztek. A szerzők a vesekőbetegség kórházi fekvőbeteg-ellátási eseményei elemezték az elhalálozás területi eloszlását. Emellé társították az ÁNTSZ településszintű vezetékes ivóvíz-adatbázisának adatait, amelyek a vízkeménységre vonatkoztak. Ennek alapján láthatóvá vált a vesekőbetegség területi halmozódásának összefüggése.
Kemény a víz? Jöhet a vesekő
A szerzők tanulmányozták a vesekő-elhalálozás országos átlagtól való eltéréseit, majd a vesekövesség egyik rizikófaktorát – a vezetékes ivóvíz vízkeménységi adatait – súlyozottan átlagolták a körzetbe eső mérési pontok adataiból, a körzethez tartozó lakosság szerint. Végül statisztikai módszerekkel összehasonlították a vesekövesség kedvező és kedvezőtlen régióit a vízkeménység alacsony és magas koncentrációjú régióival.
Kiderült, hogy a kedvezőtlen régiókban – az ország területének csaknem egyharmadán – az országos szintnél másfélszer több a megbetegedés. A vesekőbetegség kedvezőtlen régiói esetében a vezetékes ivóvíz keménysége és a megbetegedés között a kapcsolat szignifikáns volt, bár az illeszkedés nem túl szoros. Érdekes volt emellett az is, hogy nagy számban fordulnak elő olyan területek, ahol a vízkeménység magas, de az átlagosnál kevesebb a vesekőbetegség.
Látható volt, hogy amely területeken magas a vesekövesség előfordulása, ott magas a víz keménysége is. A kutatók valószínűsítik, hogy ezeken a területeken a betegség halmozódásáért a magas vízkeménység a felelős. Borsod megye területén jól látható: a megye nagy részén magas a vízkeménység, és ez kedvez a vesekő kialakulásának. Ez jelentkezik is a miskolci kórházak statisztikáiban is. Meg is állapították: "Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vesekövesség endémiás, azaz tömegesen előforduló betegség."
Sok folyadék, de nem mindegy, mi
A vesekő kialakulását természetesen több tényező együttes hatása okozza, így például a genetikai hajlam is közrejátszik. A férfiak ráadásul háromszor hajlamosabbak a vesekőképzésre, de vesekövességet okozhatnak anyagcsere-betegségek és a túlzott fehérjebevitel is. De az tény, hogy aki hajlamos a kőképzésre és emellett kemény vizet fogyaszt – akár vezetékes, akár ásványvíz formájában –, annál nagyobb az esélye a vesekő kialakulásának.
Mit lehet tenni? Mindenekelőtt, ha ezt más szervi probléma nem zárja ki, fogyasszunk bőségesen folyadékot! A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a kőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lelassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. A klinikai adatok is alátámasztják, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. Tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű napi folyadékbevitel (2-3 liter egész napra elosztva) nem engedi, hogy a vizelet kőképződéshez vezessen. Különösen a téli időszak problémás, mert szervezetünk a hidegben nem párologtat annyit és a szomjúságérzetünk is csökken. Tehát nyáron, kevéssé vagyunk kitéve a kövesedésnek. Főleg, ha valóban gondot fordítunk az összetétel tanulmányozására és váltogatjuk az ásványvizeket.
Csecsemőknek ne!
Kerüljük a szénsavas ásványvizeket! Csecsemőknek végképp ne adjunk ásványvizet, az ő szervezetük még nem alkalmas a magas ásványianyag-tartalmú vizek feldolgozására. A kisgyermekek is mértékkel fogyasszanak kemény vizeket, a magas só- illetve szulfáttartalom sem csecsemő-, sem kisgyermekkorban nem kívánatos.
A folyadékbevitel mennyiségénél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele. Ebből a szempontból az utóbbi években a legnagyobb veszélyt a magas foszforsavtartalmú üdítők, kólák fogyasztása jelenti, ezért ezeket kerülni kell. Már heti egy liter magas foszforsavtartalmú üdítő elfogyasztása is észrevehetően növeli a vesekő kialakulásának gyakoriságát.
Tehát fogyasszunk továbbra is ásványvizet? Igen, de lehetőleg alacsony ásványianyag-tartalmút és szénsavmenteset. Különösen figyeljünk a kalcium- és magnéziumtartalomra, de emellett fontos az is, hogy a víz nátriumtartalma is alacsony legyen. Szánjunk időt arra, hogy elolvassuk a polcról levett ásványvíz összetételét, és ne gondoljuk azt, hogy a tetszetős, agyonreklámozott vizek egészségesebbek! Figyeljünk oda a vizek nitráttartalmára is, mert sok külföldi ásványvíz esetében ez az érték magasabb, mint a magyar vizeknél, és attól, hogy az egészségügyi határérték alatt van, még nem biztos, hogy egészséges.
Általában összes keménységre gondolunk, amikor a víz keménységéről beszélünk. E jellemzőt általában keménységi fokokban adják meg. Többféle skála létezik, de többnyire a német keménységi skálát használják.
1 német keménységi fok azt jelenti, hogy az adott víz 100 cm3-ében 1 mg CaO vagy 1 mg CaCO3-mal egyenértékű Ca- és Mg-só van oldott állapotban.
Honnan tudhatjuk, hogy kemény-e a víz? Ez fontos információ, hiszen a kemény vízben nem lehet mosni. A nemionos tenzidek kivételével a legtöbb alkalmazott mosóaktív anyag érzékeny a víz keménységére. Sok természetes víz és az esővíz lágy, ezekkel jól lehet mosni.
Egyes mosószeres dobozokon vízkeménység térkép található. Ezek a térképek nehezen használhatók, és tapasztalataink szerint kevéssé megbízhatók.
A vízművektől megtudható az adott lakóhely vizének keménysége. Budapesti adatok kerületenként is elérőek lehetnek.
Ha a szappan túrósodik
Szappannal egyszerűen ellenőrizhető a vízkeménység: eső- vagy desztillált vízben a szappan átlátszó oldatot ad. Ha oldott mész van a vízben, akkor a szappan hatására túrószerű mész-szappan csapódik ki. Minél fehérebb az oldat, annál keményebb a víz.
Ha van kedvünk kémikust játszani, a víz keménységét pontosabban is meghatározhatjuk keménységmérő tesztcsíkokkal.
A mosógép dobjába bekerül a víz, ahogy a mi szervezetünkbe is. Iszunk csapvizet, és egyre több ásványvizet. A nagy ásványianyag-tartalmú ásványvizek révén – főként a szénsavval dúsítottak – tekintélyes mennyiségű kalciumot és magnéziumot viszünk be a szervezetünkbe. Aztán a szén-dioxid egy része eltávozik a szervezetünkből, csökken a folyadék azon képessége, hogy a meszet oldatban tartsa, így annak egy része lerakódik a szervezetben. Kiülepedik a vesében, hajszálerekben, de még a szem üvegtestében is képes lerakódni.
Vagyis összefüggés van/lehet a vesekő és a vízkeménység között. A Térinformatikai Magazin - igaz még 2003-ban, de azóta ugyan mit változott volna a helyzet? -, érdekes felmérést közölt a vesekövesség és a vízkeménység összefüggéséről. A cikk annak a vizsgálatnak az eredményeit mutatja be, amelyet az Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetében kifejlesztett térinformatikai módszerrel végeztek. A szerzők a vesekőbetegség kórházi fekvőbeteg-ellátási eseményei elemezték az elhalálozás területi eloszlását. Emellé társították az ÁNTSZ településszintű vezetékes ivóvíz-adatbázisának adatait, amelyek a vízkeménységre vonatkoztak. Ennek alapján láthatóvá vált a vesekőbetegség területi halmozódásának összefüggése.
Kemény a víz? Jöhet a vesekő
A szerzők tanulmányozták a vesekő-elhalálozás országos átlagtól való eltéréseit, majd a vesekövesség egyik rizikófaktorát – a vezetékes ivóvíz vízkeménységi adatait – súlyozottan átlagolták a körzetbe eső mérési pontok adataiból, a körzethez tartozó lakosság szerint. Végül statisztikai módszerekkel összehasonlították a vesekövesség kedvező és kedvezőtlen régióit a vízkeménység alacsony és magas koncentrációjú régióival.
Kiderült, hogy a kedvezőtlen régiókban – az ország területének csaknem egyharmadán – az országos szintnél másfélszer több a megbetegedés. A vesekőbetegség kedvezőtlen régiói esetében a vezetékes ivóvíz keménysége és a megbetegedés között a kapcsolat szignifikáns volt, bár az illeszkedés nem túl szoros. Érdekes volt emellett az is, hogy nagy számban fordulnak elő olyan területek, ahol a vízkeménység magas, de az átlagosnál kevesebb a vesekőbetegség.
Látható volt, hogy amely területeken magas a vesekövesség előfordulása, ott magas a víz keménysége is. A kutatók valószínűsítik, hogy ezeken a területeken a betegség halmozódásáért a magas vízkeménység a felelős. Borsod megye területén jól látható: a megye nagy részén magas a vízkeménység, és ez kedvez a vesekő kialakulásának. Ez jelentkezik is a miskolci kórházak statisztikáiban is. Meg is állapították: "Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a vesekövesség endémiás, azaz tömegesen előforduló betegség."
Sok folyadék, de nem mindegy, mi
A vesekő kialakulását természetesen több tényező együttes hatása okozza, így például a genetikai hajlam is közrejátszik. A férfiak ráadásul háromszor hajlamosabbak a vesekőképzésre, de vesekövességet okozhatnak anyagcsere-betegségek és a túlzott fehérjebevitel is. De az tény, hogy aki hajlamos a kőképzésre és emellett kemény vizet fogyaszt – akár vezetékes, akár ásványvíz formájában –, annál nagyobb az esélye a vesekő kialakulásának.
Mit lehet tenni? Mindenekelőtt, ha ezt más szervi probléma nem zárja ki, fogyasszunk bőségesen folyadékot! A kevés folyadékbevitel két módon is fokozza a kőképződés veszélyét. Egyrészt a vizeletben nő a kalcium és az oxalát koncentrációja, másrészt a lelassult vizeletáramlás következtében a kicsiny kristályok fokozott mértékben képesek a megtapadásra. A klinikai adatok is alátámasztják, hogy alacsony folyadékbevitel mellett gyakrabban képződik kő, ugyanakkor a folyadékfogyasztás növelésével az újabb kő kialakulásának gyakorisága jelentősen csökkenthető. Tehát a megfelelő minőségű és mennyiségű napi folyadékbevitel (2-3 liter egész napra elosztva) nem engedi, hogy a vizelet kőképződéshez vezessen. Különösen a téli időszak problémás, mert szervezetünk a hidegben nem párologtat annyit és a szomjúságérzetünk is csökken. Tehát nyáron, kevéssé vagyunk kitéve a kövesedésnek. Főleg, ha valóban gondot fordítunk az összetétel tanulmányozására és váltogatjuk az ásványvizeket.
Csecsemőknek ne!
Kerüljük a szénsavas ásványvizeket! Csecsemőknek végképp ne adjunk ásványvizet, az ő szervezetük még nem alkalmas a magas ásványianyag-tartalmú vizek feldolgozására. A kisgyermekek is mértékkel fogyasszanak kemény vizeket, a magas só- illetve szulfáttartalom sem csecsemő-, sem kisgyermekkorban nem kívánatos.
A folyadékbevitel mennyiségénél kisebb, de nem elhanyagolható jelentőségű annak összetétele. Ebből a szempontból az utóbbi években a legnagyobb veszélyt a magas foszforsavtartalmú üdítők, kólák fogyasztása jelenti, ezért ezeket kerülni kell. Már heti egy liter magas foszforsavtartalmú üdítő elfogyasztása is észrevehetően növeli a vesekő kialakulásának gyakoriságát.
Tehát fogyasszunk továbbra is ásványvizet? Igen, de lehetőleg alacsony ásványianyag-tartalmút és szénsavmenteset. Különösen figyeljünk a kalcium- és magnéziumtartalomra, de emellett fontos az is, hogy a víz nátriumtartalma is alacsony legyen. Szánjunk időt arra, hogy elolvassuk a polcról levett ásványvíz összetételét, és ne gondoljuk azt, hogy a tetszetős, agyonreklámozott vizek egészségesebbek! Figyeljünk oda a vizek nitráttartalmára is, mert sok külföldi ásványvíz esetében ez az érték magasabb, mint a magyar vizeknél, és attól, hogy az egészségügyi határérték alatt van, még nem biztos, hogy egészséges.
Előző hír
Allergia megelőzés anyatejjel
Következő hír
Immunerősítés
LEGOLVASOTTABB
20 fontos dolog, amit meg kell tanítani a gyereknek 2 éves kora előtt
A kisgyermekkor intenzív fejlődési szakasz, ahol a járás és beszéd mellett az önállóság alapjai is lerakódnak. Szülőként kulcsfontosságú, hogy támogassuk a kicsiket ebben az időszakban. Melyek azok a képességek, amelyeket igazán érdemes megtanulniuk kiskorukban, és hogyan segíthetjük elő fejlődésüket hatékonyan?
D-vitamin-hiány: nem mindig a kevés napfény áll mögötte
Április 7-én, az Egészség Világnapján a Világegészségügyi Szervezet idei üzenete is arra hívja fel a figyelmet, hogy egészségünkkel kapcsolatban érdemes bizonyítékokra és megbízható információkra támaszkodni. Ez különösen aktuális a D-vitamin kapcsán, amelyről sok szó esik, mégis sok a félreértés körülötte. Magyarországon a tél végére a lakosság 95 százaléka D-vitamin-hiányossá válhat egy, a Semmelweis Egyetem kutatócsoportja által végzett országos, reprezentatív felmérés szerint, ezért tavasszal különösen fontos kérdés, hogy kinek elég az általános pótlás, és kinél érdemes laborvizsgálattal is ellenőrizni a tényleges szintet.
Szülők kontra orvosok . egyre durvább a harc az oltások körül
Az, ami korábban legfeljebb csendes nézetkülönbség volt egy rendelőben, ma egyre gyakrabban nyílt konfliktussá válik. Hangosabb, feszültebb, és egyre több esetben jogi következményekkel jár. A kérdés már túlmutat azon, hogy ki mit gondol az oltásokról, mert egyre inkább az válik tétjévé, hogy működőképes marad-e az a rendszer, amelyben ezekről a döntésekről egyáltalán beszélni lehet.
ADHD-s gyereked van? Erre a 7 dologra figyelj oda
Ha te is nevelsz olyan gyereket, akinek a figyelme ezerfelé cikázik, aki nehezen ül meg a fenekén, vagy aki látszólag ok nélkül robban fel, akkor ezek a mondatok neked is sokat fognak jelenteni.
Mit és hogyan kérdezzünk gyermekünktől edzés után?
Két sportoló (vízilabdázó) gyermek anyukájaként sok mindent átéltem már. Sokszor kerültem abba a helyzetbe, hogy egy edzés, vagy meccs után megkérdeztem a gyermekeimet, hogy "milyen volt?" és csak egy rövid "jó volt" választ kaptam.
Közben pedig éreztem, hogy ennél sokkal több van bennük. Élmények, örömök, nehézségek - csak valahogy mégsem jönnek ki.
.jpg){kind=small}
betöltés...