Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa arra is felhívja a figyelmet, hogy enyhébb, sokszor egyszerű meghűléshez hasonló tünetek - rossz közérzet, hőemelkedés, köhögés - is jelezhetik a betegséget.
 

Vírus és baktérium is okozhatja

A baktériumok által okozott tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:

• a hirtelen kialakuló, magas láz,
• gyakran hidegrázás,
• köhögés,
• rossz általános közérzet,
• sápadtság,
• hányás,
• hát- és hasi fájdalom különösen csecsemőkorban gyakori.

Súlyosabb esetekben

• nehézlégzés,
• szapora pulzus,
• illetve magas légzésszám,
• zavartság alakulhat ki.

Az ún. atípusos baktériumok által okozott betegség ettől eltérően, alattomosan jelentkezhet:

• hőemelkedés,
• fáradékonyság,
• száraz köhögés,
• hasmenés,
• esetleg ízületi fájdalmak bevezető tüneteivel, majd nehézlégzés kialakulásával.
   

Életkorral változó tünetek

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás.

Az újszülöttkori tüdőgyulladás során

• az étvágy romlása,
• hőemelkedés,
• esetleg a testhőmérséklet csökkenése,
• sápadtság,
• és szapora szívműködés észlelhető,
• a baba elesett benyomást kelt.

Az idős emberek tüdőgyulladása esetén  is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.
 

Vizsgálatok és kezelés

A hagyományos orvosi vizsgálat mellett, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkas röntgenvizsgálata bizonyítja a betegség fennállását. A kezdődő tüdőgyulladás azonban 24-48 órán belül még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Emellett a laboratóriumi vizsgálatok is (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) közelebb vihetik az orvost a betegség megítélésében.

A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladásokat antibiotikumokkal kezeljük. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását. A tüdőgyulladást kiváltó baktériumok egyik felére hatnak a penicillinek / penicillin-származékok, az atípusos baktériumokra ellen viszont hatástalanok. Ha a beteg állapota súlyos, nincs idő bakterológiai eredményekre várni, empirikusan, azaz "vakon" kell elkezdeni a beteg kezelését, ekkor két különböző támadáspontú, a felmerülő kórokozók mindegyikére ható antibotikumra lehet szükség.

A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális felülfertőzések kezelésére, ill. ennek megelőzése céljából antibiotikum adása szükséges, influenzás fertőzés esetében azonnal megkezdett antivirális kezelés mellett. A lázcsillapítás és a rendszeres folyadékpótlás minden esetben  elengedhetetlen.

A tüdőgyulladásos beteg kezelése és megfigyelése a teljes gyógyulás, illetve a betegség aktivitásának a megszűnéséig tart. A tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben.

Forrás: Tüdőközpont
Indexkép: Pixabay