A béke jelképe, mint veszélyforrás
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-15
Ugyan Picassonak köszönhetően a galamb a béke jelképe, újabban fel-fellángol a vita a kecses mozgású, ámde ürülékével nem csak esztétikai, hanem fizikai ártalmat is kiváltó madár okozta károkról.
A házigalamb egyike az ember legkellemetlenebb kényszerű városi lakótársainak, maximálisan alkalmazkodik a városi környezethez egyre nagyobb problémákat okozva. A galambürülék lerakódik autókra, köztéri szobrokra, a parkok padjaira, épületek homlokzataira. Nemcsak esztétikai gondokat okozva ezzel, hanem meggyorsítva ezek állagromlását. A házigalamb fészkek eltömítik az ereszcsatornákat, tönkreteszik az árnyékolástechnikai céllal kirakott ponyvákat és tűzbiztonsággal kapcsolatos problémákat okozhatnak. A galambok nagy túlélők, nem zavarja őket a globális felmelegedés, évente 4-5 alkalommal szaporodnak, gyakran már akkor lerakják újra tojásaikat, amikor az előző fészekaljukból származó fiókáik még nem is repülősek.
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetés
A túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetésA túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Vacsoradilemma
Következő hír
Iskolakezdés zökkenőmentesen
LEGOLVASOTTABB
"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai
Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn
Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van.
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!
1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot
A 21 éves lány két szívtranszplantáción is átesett, harmadik szíve pedig hétfő este feladta a harcot. A lány tudta, hogy csak hónapjai vannak hátra, ezért bakancslistát írt - a halála előtt több álma is valóra vált.
Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat
A Covid-vakcinák megjelenése óta már nem új keletű jelenség az oltásellenes hozzáállás. A kicsit is szkeptikus szülők könnyen meggyőzhetőek arról, hogy egy-egy vakcina milyen károkat okozhat a gyermek szervezetében.
Ezáltal az olyan, több évtizede használt oltások sem kerülnek beadásra, amelyek a gyermekek életét egyszerűen megmenthetnék. Tömegesen lépnek fel szülők háziorvosok ellen, akik, ha el akarják kerülni a bírósági tárgyalást, kénytelenek igazolást adni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: