A béke jelképe, mint veszélyforrás
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-15
Ugyan Picassonak köszönhetően a galamb a béke jelképe, újabban fel-fellángol a vita a kecses mozgású, ámde ürülékével nem csak esztétikai, hanem fizikai ártalmat is kiváltó madár okozta károkról.
A házigalamb egyike az ember legkellemetlenebb kényszerű városi lakótársainak, maximálisan alkalmazkodik a városi környezethez egyre nagyobb problémákat okozva. A galambürülék lerakódik autókra, köztéri szobrokra, a parkok padjaira, épületek homlokzataira. Nemcsak esztétikai gondokat okozva ezzel, hanem meggyorsítva ezek állagromlását. A házigalamb fészkek eltömítik az ereszcsatornákat, tönkreteszik az árnyékolástechnikai céllal kirakott ponyvákat és tűzbiztonsággal kapcsolatos problémákat okozhatnak. A galambok nagy túlélők, nem zavarja őket a globális felmelegedés, évente 4-5 alkalommal szaporodnak, gyakran már akkor lerakják újra tojásaikat, amikor az előző fészekaljukból származó fiókáik még nem is repülősek.
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetés
A túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Hídomlást okozott?
Van a galambkedvelők tábora, ők főleg idős, magányos emberek, akik örömmel etetik a már-már családtaggá váló szárnyalót. Tiszteletben kell tartani érzelmeiket, mint ahogy el kell ismerni: barátságos látvány a tereken bólogató szolíd színű galamb. A gond a túlszaporodásuk. Meg hogy nem csak esznek, hanem anyagcseréjük is van, méghozzá elég gyors. Az elhullott tetemek, a megszáradt galambürülék, mely mikróbatanya, és állítólag a tollakban megbúvó élősködők is, számtalan veszély forrásai. Emberre, épületre, autókra nézve egyaránt. Van, akinél a galambpihe asztmatikus rohamot vált ki. A galambok ellenségeinek fegyvertárában van az is, hogy az eltakarítatlan madárürülék miatt akár leszakadhat az erkélyünk is. Még hogy az erkély! Egyesek odáig mennek, hogy azt feltételezik: a minnesotai hídomlás oka is a galambguanó, mely az évek során a híd szerkezetét gyengítette azzal, hogy rozsdássá tette az acélgerendákat. Ez az anyag, nevezzük így, ammoniát és sót tartalmaz, ami az esővízzel vegyülve az acél rozsdásodását okozza. A baleset következtében 13-an haltak meg.
Irtás helyett nem-
etetésA túlszaporodásnak az az egyik oka, hogy a galambok természetes ellenségei rendkívül megfogyatkoztak. A városokban már nem fészkelnek baglyok, vércsék, karvalyok, amelyek természetes módon ritkítanák őket. A menyétekre, nyestekre sem számíthatunk.
Óvatos becslések szerint is több millió galamb él Budapesten és környékén, Debrecenben a belváros járdáin lehet majdnem elbotlani bennük, a padokra jó időben eszegetni is kiülnek a debreceniek, ez pedig kedvükre van a galamboknak. Az önkormányzat szerint ez még nem nagy baj, de a szakembereknek az a véleményük, hogy etetéssel nem kellene tömegesen a főtérre szoktatni őket. Az önkormányzat nem akarja kiirtani a galambokat, de a számukat igyekszik korlátozni. A tervek szerint a szaporodásukat akadályoznák. De ez még csak terv, addig marad a takarítás, az épületek rendszeres magas nyomású gőzborotválása.
Madárinfluenzát nem okoz
Más vidéki városokban is jelentkezik a galambgond: az egyikben például egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.
Hasonló a helyzet a legtöbb panelház esetében is, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és hagyják maguk után a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepszik.
Milyen veszélye lehet a galambpottynak? Akár papagájkórt is lehet kapni fertőzött állat ürülékétől, sőt szalmonellát is, kampilobakteriózist, kólit – vélekednek egyes orvosok. De abban megvan az egyetértés, hogy időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A nemrégen nagy riadalmat keltett madárinfluenza például egyértelműen víziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont gyakrabban előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás mégsem zárható ki egyértelműen. Ám az elmúlt tíz évben nem született olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között, a galambok fertőzési kockázata jelentéktelen. Gyakorlatilag nulla.
Segít az ultrahang, de drága
Mit lehet tenni?
A leggyakoribb és legegyszerűbb állatbarát megoldás a galambok riasztása. Az eljárás eszközei a nagyon egyszerűtől a legkorszerűbbig terjednek. A leszállóhely közelében lebegő színes szalagok, fóliazacskók zavarják a galambokat, a gyengébb idegzetűeket távol is tartják. Mondjuk csúnya és megszokják. Létezik egy speciális riasztó folyadék, vagy zselé, amerikai gyártmány, az is hatásos egy ideig. A különösen értékes védendő épületeknél, műemlékeknél, szobroknál használnak ultrahangos eszközöket. Ezek frekvenciája olyan tartományba esik, amit az emberi fül nem hall, de az érzékenyebb hallószervű madarakat zavarja. A Trevi-kutat is így védik. Igen drága.
Javasolnak kitömött ragadozó madarakat, de ezt is hamar megszokják. Ultrahangos riasztó, ragadozó madárhang magnóról, amit a galamb egy idő után kiröhög, azaz szinte semmit nem érnek. Hatékonyak a védőhálók, beülőtüskék, ha jól helyezik el, ahogy a rácsozás, beüvegezés is segít, de csúnya. A szakemberek szerint, igaz, csak részben, de megoldás lenne, ha a tetőkön található padlásablakokat zárva tartanák, hiszen a tetőtérben könnyebben átvészelik a galambok a hidegebb időjárást is.
Csúzli, lövöldözés, méreg nem ajánlott…
Családinet hozzászólások:
Előző hír
Vacsoradilemma
Következő hír
Iskolakezdés zökkenőmentesen
LEGOLVASOTTABB
A ferde testhelyzetben való alvás előnyei
A ferde testhelyzetben való alvás egy enyhén döntött fekvőfelület révén hasznosítja a gravitációt. Az ötlet nem újkeletű: bizonyos állatfajok és már az ókori egyiptomiak is felismerték, hogy a fej kissé megemelt helyzete sokszor előnyösebb. A modern tudomány pedig megerősíti, hogy a 3,5-5 fokos szöggel megemelt ágy segítheti a jobb alvást, a regenerációt és a méreganyagok eltávolítását.
Életmentés-Elsősegély Egészségügyi vészhelyzetben
Az elsősegélynyújtás és az életmentő beavatkozások kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy "Miért kellene ezt tudnom? Nem vagyok egészségügyi szakember!" Erre a válasz egyszerű: a váratlan események nem válogatnak szakmai háttér vagy felkészültségi szint szerint.
Szaunában pihentek a szülők, miközben gyermeküket újraélesztették a siklósi fürdőben
Sokk és döbbenet uralkodott el a siklósi fürdőben, amikor egy 6 éves kisfiút kellett újraéleszteni - szülei eközben éppen a szaunában tartózkodtak. A majdnem tragédiába torkolló eset a Siklósi Hírek beszámolója szerint komoly következményeket vonhat maga után.
Fiatal édesanya tragédiája: agyvérzés következtében hunyt el a szülés után
Megdöbbentő tragédia rázta meg a nyíregyházi közösséget: egy 22 éves kismama életét vesztette nem sokkal gyermeke születése után. Az eset körülményeit jelenleg is vizsgálják a hatóságok és az egészségügyi szakemberek.
Szakrendeléseket szüneteltetnek több vidéki kórházban
Több vidéki és fővárosi egészségügyi intézményben is szünetelnek bizonyos szakrendelések, amelyek különösen a nőket és családokat érintik. A változások hátterében humánerőforrás-hiány és szakmai feltételek hiánya áll.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: