Számos kérdés kavaroghat a fejedben. Bár eldöntötted, hogy végigcsinálod a babád érdekében, először csak azt látod, hogy ez nehéz lesz. Aztán jön egy kedves dietetikus, akivel átbeszélve a dolgokat már könnyebb. A mostani rendszer hibájának tartom személy szerint, hogy a várandós anyukák a terhességi cukorbetegség kapcsán jó esetben csak egyszer találkoznak dietetikussal. Holott a tanácsadáson elhangzottak megemésztéséhez és megtanulásához többszöri, olykor napi kapcsolat szükséges. Hiszen vásárolunk és főzünk, és bizony kezdetben nagyon bizonytalanok lehetünk, hogy mit szabad és mit nem. Ehhez próbálok meg most segítséget nyújtani a továbbiakban.

Egyénre szabottan, mint a szabó

A terhességi cukorbetegség kezelése történhet csak diétával: ennek az a feltétele, hogy a javasolt étrend betartása mellett a normál tartományban maradjon a vércukorszint. Ennek ellenőrzésére javasolt a vércukor rendszeres, napi 3-5 alkalommal történő mérése. Más esetekben az inzulinos kezelés is elengedhetetlen, amit a megfelelő diétával kell kiegészíteni.

A tévhitekkel ellentétben az étrendből nem hiányozhat a szénhidrát, sőt a magasabb élelmirost-tartalmú összetett szénhidrátok, illetve az úgynevezett alacsony glikémiás indexű táplálékok sem. Az ajánlott szénhidrátforrások a teljes őrlésű lisztből készült kenyérfélék, natúr gabonapelyhek, egyéb teljes értékű gabonafélék, száraz hüvelyesek. Az egyes étkezéseknek meghatározott szénhidráttartalmúnak kell lenniük, amelyet alapvetően a kezelés módja, illetve az egyéni szükséglet szab meg.

Vagyis a diétát úgy kell összeállítani, hogy az anya és a magzat számára az ideális energia- és tápanyagbevitelt biztosítsuk úgy, hogy a vércukorszint a normál tartományban maradjon. Figyelni kell továbbá az anya egészségére és a magzat megfelelő ütemű súlygyarapodására is. A megfelelően összeállított étrend irányelvei hasonlóak ahhoz, ami egyébként is javasolt az egészséges táplálkozás során.

Tehát az étrendet ajánlott változatosan, többfajta élelmiszer felhasználásával megtervezni. A cukorbetegek által fogyasztható élelmiszereket figyelembe véve gabonafélékből, zöldségekből és gyümölcsökből javasolt többet fogyasztani, és ezt kell kiegészíteni sovány húsokkal, halakkal, tejtermékekkel, tojással, növényi olajokkal, illetve kisebb mennyiségben hüvelyesekkel és olajos magvakkal. A kiegyensúlyozott vércukorszint biztosítása érdekében optimálisabb a többszöri, kis adagokban történő étkezés (napi öt-hat alkalommal).

Mégis mi kerüljön az étrendbe?

Elsősorban az egészséges táplálkozásnak megfelelően változatosan összeválogatott, természetes élelmiszereket tartalmazzon az étrend. Nincs szükség késztermékek, úgynevezett diétás, diabetikus élelmiszerek vásárlására. Ezek az élelmiszerek kiválóan alkalmasak arra, hogy színesítsék a választékot.

Figyeljünk az élelmiszerek szénhidrát tartalmára: A diétás kezelés során tisztában kell lennünk az élelmiszerek szénhidrát-tartalmával és azok vércukoremelő hatásával, amit a szénhidráttartalmú ételek glikémiás indexe mutat meg.

A glikémiás index százalékban fejezi ki, hogy az adott szénhidráttartalmú élelmiszer a szőlőcukorhoz viszonyítva milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. Kerülni kell a magas, hetven százalék feletti glikémiás index-szel jellemezhető ételeket. Ezek közé tartozik a maláta-, a szőlő- és a répacukor, a méz, a cukrozott üdítőitalok, az aszalt gyümölcsök, a burgonyapüré, a gabona-, a kukorica- és a rizspehely, a fehér kenyér és a fehér liszt, illetve a fehér lisztből készült termékek, mint a zsemle, a kifli, a kalács és az édes müzli.

Korlátozni kell a konyhasó használatát, különösen a vizenyő kialakulására hajlamos terheseknél. Az ételkészítés lehetőleg zsiradékszegény technológiával történjen.

A házi édességek elkészítéséhez mesterséges édesítőszereket (ciklamát, aceszulfám-K, aszpartám) és cukorpótló anyagokat (fruktóz, szorbit) lehet felhasználni (a cukorpótló anyagok a cukor térfogatnövelő hatását helyettesítik). A mesterséges édesítőszerek nem emelik a vércukorszintet, így ezek a leginkább alkalmasak a tejeskávé, a tea vagy a gyümölcsmártások ízesítésére. A cukorpótló anyagok ezzel szemben lassan emelik a vércukorszintet (ennek oka, hogy energiatartalmuk közel azonos a cukoréval), ezért ezek szénhidráttartalmát be kell számolni a napi fogyasztható mennyiségbe. A cukorpótló anyagok csak korlátozottan fogyaszthatók, naponta körülbelül 30 grammnyi mennyiségben. Figyeljünk rá, hogy a szorbit fokozza a bélmozgást, ezért hasmenést okozhat.

A fogyasztható élelmiszerek energia-, szénhidrát-, fehérje- és zsiradéktartalma

A diéta energiatartalma függ az életkortól, a magasságtól, a testsúlytól, a fizikai aktivitástól, a terhesség időszakától. Normál testsúlyú kismamáknak 1800-2500 kcal/nap a javasolt energia felvétel, ami súlyfelesleg esetén sem csökkenthető 1500 kcal/nap alá.

Szénhidrátok: A naponta fogyasztható szénhidrátmennyiséget a diabetológus szakorvos állapítja meg. A megfelelő étrend szénhidráttartalma terhességi cukorbetegségben is a napi összes energia felvétel 50-55 %-a. Napi 2000 kcal-t tartalmazó diéta esetén ez 260 gramm szénhidrátnak felel meg. Az alacsonyabb és közepes glikémiás indexű élelmiszerek fogyasztását kell előtérbe helyezni, fogyasztható például szorbit, fruktóz, szójabab, korpás müzli, színes főzelékek, saláták, cékla, retek, zöldpaprika, paradicsom, kisebb mennyiségben lencse, szárazbab, sárgaborsó, dió, mogyoró. További javasolt élelmiszerek: tej, kefir, joghurt, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, durumbúzából készült tészták, zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, banán, natúr, cukor nélküli gyümölcslevek.

Fehérjék: A fehérjeszükséglet ideális fedezésére legjobb, ha az étrend fele-fele arányban tartalmaz teljes értékű (minden esszenciális aminosavat tartalmazó) állati eredetű és növényi eredetű fehérjéket, zsírszegény húsokat, halat, húskészítményeket, tejet és tejtermékeket, tojást, gabonaféléket, valamint kisebb mennyiségben hüvelyeseket és olajos magvakat. A napi szükséglet 0,8-1 g/ttkg, az energia felvétel 15-20 %-a, 2000 kcal/nap esetén körülbelül 80 gr-nyi fehérje.

Zsiradékok: A zsiradékok az optimális étrendben a napi energia felvétel 30-35 %-t biztosítják. 2000 kcal/nap esetén 70 gr zsiradék fogyasztása javasolt. A napi összes fogyasztásba beletartozik az ételkészítéshez vagy a kenyérre kenéshez használt zsiradékok és az élelmiszerek rejtett zsírtartalma is. A rejtett zsírokra fokozott figyelmet kell fordítani, az állati eredetű élelmiszerekből (tej, tejtermékek, húsok, stb.) például az alacsonyabb zsírtartalmúakat ajánlott megvásárolni. Az ételkészítéshez a növényi olajok használata a legjobb választás, mivel ezek főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A halakban lévő többszörösen telítetlen zsírsavak (omega-3) segítik a magzat agyának és a szem ideghártyájának a fejlődését. Saláták és szendvicskrémek készítéséhez repce- és lenmagolajat válasszunk, amelyek jó linolénsav (esszenciális zsírsav) források.

Vitaminok: A vitaminok közül a folsavszükséglet két-háromszorosára nő (400-600 mikrogr/nap), a D-vitamin-igény pedig közel 100 %-kal. A C- és a B-vitaminokból is többet kell fogyasztani a terhesség előtti mennyiségnél. Az A-vitamin-felvétel kis mértékben emelkedik, de a nagymennyiségű és rendszeres bevitel magzatkárosító lehet. Az E-vitamin-szükséglet megegyező a terhesség előtt javasolt mennyiséggel (zöld színű, friss zöldségek és főzelékfélék, gyümölcsök, máj, élesztő, gabonafélék, margarinok, halak, tojássárgája, zöldpaprika, paradicsom, káposzta, stb.).

Ásványi anyagok: Kiemelt figyelmet kell fordítani a kálcium, a magnézium, a foszfor, a vas, a cink, a jód és a réz terhesség alatti megnövekedett szükségletére (tej, tejtermékek, teljes őrlésű gabonafélék, száraz hüvelyesek, olajos magvak, csipkebogyó, húskészítmények, halak, tojás, jódozott só, stb.).

Élelmi rostok: A megfelelő élelmi rostfogyasztással megelőzhető a székrekedés és a káros anyagok felhalmozódása a bélrendszerben (teljes kiőrlésű lisztből készül pékáruk, tészták, gyümölcsök, zöldségek, stb.).

Tibay Rózsa dietetikus