Ahogy cikksorozatunk előző részében ígértük, most megpróbáljuk a lehetetlent: elmagyarázni a hazai finanszírozási rendszert.

Először is néhány axióma az Alkotmányból:

• Mindenkinek joga van dolgozni [a nőknek is, az anyáknak is].
• Minden gyermeknek joga van a legmagasabb szintű ellátáshoz (ezt a Gyermekvédelmi Törvény is igyekszik szem előtt tartani)
• Minden szülőnek joga van megválasztani gyermeke ellátásának helyét és módját(!!!)
• Az állam feladata a gyermekekről gondoskodni, amíg a szülők dolgoznak.

Nos, ezek alapján az önkormányzat kötelező feladata, hogy férőhelyet biztosítson azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei dolgoznak vagy tanulnak, vagy egyéb okok miatt nem tudják egész nap ellátni csemetéjüket, ezt hívjuk napközbeni ellátásnak. Ennek a hogyanját a Gyermekvédelmi Törvény szabályozza, e szerint a gyermekek napközbeni alapellátása megoldható bölcsődében, óvodai napköziben, iskolai napköziben, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében. Mivel a cikksorozat előző részeiben ezeket mind végigboncolgattuk (mármint hogy melyik forma micsoda, és mi az előnye/hátránya), így most innen mehetünk tovább.

A gyermekfelügyelet finanszírozási háttere
Mivel az önkormányzat dolga gondoskodni a gyermekekről, ezért az állam erre pénzt ad az önkormányzatnak, hogy tudjon egy helyiséget fűteni, meg világítani, ott szakembereket alkalmazni, eszközöket venni, az ott lévőknek enni adni, stb. Ezt a pénzt, amit az adófizetők adójából oszt vissza, gyakorlatilag az állam az önkormányzatnak, normatívának, vagy normatív támogatásnak nevezzük.

Fontos megérteni, hogy

• a normatíva nem ajándék az állam bácsitól, hanem a befizetett adónk újra elosztásának egyik formája
• a közalkalmazott nem egy áldozat, hanem egy közfeladat ellátására alkalmazott személy
• a közintézmények (óvodák, iskolák, bölcsődék, stb.) nem azért vannak, hogy a közalkalmazottnak legyen munkahelye, hanem hogy el legyen látva egy közfeladat (amire alkalmazunk a köz pénzéből, azaz az adónkból közalkalmazottakat).

Tehát az állami bölcsőde, óvoda, iskola nem ingyenes, hanem az állam a dolgozó emberek adójából tartja fenn, azaz fizeti a rezsit, a béreket, a WC-papírt, a krumplilevest, a zsírkrétát.

Ám valahogy ez a normatív támogatás úgy lett kiszámolva, hogy ne legyen elég, ezért az állam az önkormányzatoknak ún. kiegészítő normatívákat ad: pl. étkezési normatívát, SNI gyerek normatívát, HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyerek normatívát, logopédusra pénzt, fejlesztőpedagógusra pénzt, stb. - ezek sora végtelen).
Ezekből kellene az önkormányzatnak megoldani azt, hogy a szülőnek tényleg ingyenes legyen az ellátás, azaz ne kelljen bevinni az ágyneműt, azt ne ő hordja haza kimosni, nyáron ne kelljen bébiszittert fogadni az ovis gyerek mellé, ne kelljen gyümölcsöt bevinni, ne kelljen külön pénzen fejlesztő foglalkozásokra hordani, és sorolhatnánk. Ezeket a pénzeket legtöbbször lakosságszám-arányosan kapja az önkormányzat. És ez az összeg, azaz a kiegészítő normatívák, a finanszírozásnak jóval több, mint a felét teszi ki!!!

Szóval az önkormányzat a fenntartója az állami intézményeknek, ő kapja a pénzt az Államkincstártól arra, hogy működtesse azokat. A baj ott van, hogy ezen normatívákon kívül szinte semmire sem kap pénzt az önkormányzat, így "kénytelen" a saját költségeit ezekből "kigazdálkodni" - ami nemcsak erkölcstelen (hiszen a gyerekeinket lopja meg), hanem törvénytelen is. De mivel minden önkormányzat forráshiányos, és ez egy bevált gyakorlat (és a szülők is birkamódon hallgatnak), így ez így maradt.

Igen ám, csakhogy ebbe a rendszerbe "bepottyantak" olyan nem állami fenntartók, akik azt mondták, hogy ők is tudnak olyan intézményeket csinálni és működtetni, mint amiket a Gyermekvédelmi Törvény felsorol, azaz ő is tud bölcsődét, óvodát, családi napközit, stb. létrehozni és működtetni. És az igény óriási lett rá - azonban egy valami gátat szab a terjedésnek: a finanszírozási anomáliák.

Ugyanis itt van a kutya elásva: nem azért kell fizetni az ellátásért a magánintézményben, mert nem állami, hanem mert csak azt a normatívát kapja meg, amit az önkormányzat kap, de a kiegészítő NÉLKÜL.


Számoljunk, kinek mennyibe kerül egy gyerek ellátása havonta:
1 bölcsődés gyermek ellátása havonta egy bölcsődében kb. 150 ezer Ft-ba kerül (plusz-mínusz 20 ezer). Ehhez a bölcsődei normatíva 40 ezer, a többit az önkormányzat "fizeti" - de miből is? Hát a kiegészítő normatívákból!

1 óvodás gyereknél ez 70-75 ezer Ft (25 ezer alap + 50 ezer kiegészítő havonta) - itt még bonyolultabb a dolog, mert közoktatási intézmény, és bejönnek azok a normatívák is...

Ha valaki állami bölcsibe, oviba viszi a gyermekét, az valóban nem fog fizetni az ellátásért, csak az étkezésért fizet kb. havi 6 ezret (azaz az étkezési díj felét, mert a másik felét az állam fizeti!), meg az egyéb apróságokért (mondjuk ez lehet még akár 5-10 ezer plusz is havonta), azaz "kijön" havi 10-15 ezerből az "ingyenes" bölcsőde. Óvodánál ugyanígy, csak itt 15-20 ezer a havi plusz (ágyneműmosás, gyümölcsnap, csoportpénz, tisztálkodó szerek, papírzsebkendő, wc papír, rajzeszközök, stb.).

Ha magán intézménybe, pl. családi napközibe viszi a szülő, akkor - települése válogatja, és ez innen egy nagyon-nagyon összetett problémakör - 20-80 ezer Ft, amit havonta ki kell fizetni. Ebben benne van minden, azaz ide nem kell általában bevinni semmit. Egy családi napközi 20 ezer Ft-ot kap gyerekenként, max. 7 gyerekre, de ehhez már 2 alkalmazottat kell bejelentenie (és fizetnie). Tehát ha egy családi napköziben 80 ezret kell fizetni, akkor a normatív támogatással együtt 100 ezer Ft lett a gyermekünkre elköltve egy hónapban.

Mennyi volt ugyanez egy bölcsődében? 150 ezer. Ott hányan vannak egy csoportban? Hány gondozónővel? És egy óvodában? Ha 30 gyermek van egy csoportban, és 70 ezer/gyerek a havi ellátás, amit az állam rákölt egy gyerekre havonta, akkor a 2,1 millióból (havonta és csoportonként!!!) nem futja WC papírra, meg almára, meg még egy óvónőre, dadusra?

A felháborító az, hogy azoknak a szülőknek az adójából is finanszírozódik az igen szűkösen elérhető állami ellátórendszer, akinek a gyereke oda nem fér be. És ő majd az adózott jövedelméből fizet egy magánszolgáltatónak, hogy dolgozhasson - hiszen ha nincs, aki a gyermekre vigyáz, hogyan tud dolgozni? -, hogy adót fizethessen...


Mennyibe kerül egy új férőhely létrehozása?
Egy 40 férőhelyes bölcsődét 200 millióból építenek fel. Itt majd 40 gyereknek lesz helye (azaz 40 anyuka tud elmenni dolgozni), és max 8 alkalmazottat fognak itt foglalkoztatni.

Egy családi napközit 1-2 millióból lehet elindítani. 1 csanában 7 gyereknek lesz helye, és 2 alkalmazottnak munkája. Akár a most munkanélküli pedagógusoknak – akik nagyon sokan vannak -, gyesről visszatérni nem tudó édesanyáknak.

Ha 2 millióból el lehet indítani egy csanát, akkor 200 millióból 200 családi napközit lehetne nyitni. Ezekben 1400(!) gyermeknek lenne férőhely (ez 1400 családnak lenne segítség!), és 400 új munkahely teremtődne ezekben a családi napköziben. Abból a 200 millióból, amiből most 1 db 40 férőhelyes bölcsit építenek, 8 alkalmazottal...

Melyik a drága???
 

Kire bízhatod a gyermekedet? 1. rész - Nagyszülők és pótnagyi
Kire bízhatod a gyermekedet? 2. rész - Anyukák egymás közt illetve bölcsődék
Kire bízhatod a gyermekedet? 3. rész - Családi napközi
Kire bízhatod a gyermekedet? 4. rész - Bébiszitter
Kire bízhatod a gyermekedet? 5. rész - Hatályos jogszabályok
Kire bízhatod a gyermekedet? 7. - A gyerekek szemszögéből
Kire bízhatod a gyermekedet? 8. - Az édesanya szemszögéből

betöltés...