A kisiskolás átlépi a nagy kaput
Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-06
Szinte nincs nagyobb élmény az ember életében, mint amikor szorongó hat-hétévesként átlépi az iskola kapuját. Nagyfiú, nagylány lett. A készülődés, vásárlás, ismerkedés a füzetekkel, könyvekkel, az évnyitó, a friss illatú termek, a tanító néni mosolya, majd az első napok várakozása nyomot hagytak bennünk is.
Az ideális az, ha az első napokban lehetőséget kap minden gyerek arra, hogy a magukkal hozott tudást bemutassa. Hamar kiderül, ki tud énekelni, ki mesélni, dalolni, táncolni… rajzolni. Ez mind valódi kulturális érték. Milyen remek légkör teremtődne, ha a gyerekek átélhetnék, hogy ők valódi, itt is megbecsült értéket hoztak be az iskola világába! Reméljük, és tételezzük fel, hogy szeptember 1-én valamennyi kis elsős várja majd a második napot… és nem úgy megy haza, hogy bevágja a táskát a sarokba, s kijelenti: na, én oda többet nem megyek!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Finommozgások
A mai magyar iskolarendszer az izgő-mozgó gyereket nehezen tolerálja, próbáljuk tehát trenírozni az elkövetkező hetekben: mert ott bizony hosszabb ideig kell ülni és figyelni. Ugyanis a figyelem kérdése igen sarkalatos. Mindenhez szükség van a figyelmünkre, amire nem irányítjuk rá, az „nem megy be a fejünkbe". Ráadásul épp akkor kell figyelni, amikor a lényeges információ elhangzik, anélkül nem tudja megoldani a feladatot. Óvodában nincs ezeknek a követelményeknek még ekkora jelentősége, tehát ez váratlanul fogja a gyereket érni. Csak azt szabad csinálni, amit a tanító néni mond – erre is lehet finoman felkészíteni, akár iskolás szituációkat el is lehet játszani.
Az írástanulás alapja a nagymozgásra épülő finommozgás. Ezt elméletileg az óvodában elsajátította a gyerekünk. Finommozgásnak nevezzük azokat a mozgásokat, amelyeket apró izmok produkálnak, aprólékosan kidolgozva. A nyár maradék részében manuális elfoglaltságokkal ezek még edzhetők. Ezek a kézművességek, játékok szükségesek ahhoz, hogy úgy kialakuljon a finommozgás képessége, hogy a hármas vonalközbe „a" betűt kanyarítson majd a gyermek. Figyeljük a hallási észlelés pontosságát, ha ez kívánni valót hagy maga után, akkor nem érti, vagy félreérti az elhangzottakat. Ez akadályozhatja a betű- és olvasástanulást, tollbamondást. Gondoljunk arra, miféle zaj van egy elsős siserehadban! A hallással kapcsolatban is van lényegkiemelési képesség. A sok zavaró hanginger közül minden gyermeknek ki kell tudnia emelni a lényeges információt, azaz a tanító bácsi/néni beszédét. A házi feladat ismertetése rendszerint az óra végén történik, amikor már mindenki nyüzsög… A gyermeknek képesnek kell lennie szelektálni a lényeges információt.
Vigyük el szemészhez!
Egy másik lényeges megkülönböztető képesség, a látási. Ha az apró különbséget nehezen észleli a gyermek, súlyos problémái lehetnek az egymáshoz vizuálisan hasonló betűk megkülönböztetésével is. Nem beszélve arról, hogy a táblát jól kell látnia. Nem árt, ha az iskolakezdés előtt megvizsgáltatjuk szemésszel.
A látásnál is létezik lényegkiemelés. Különösen fontos ez a számítógépes játékok nemzedékénél, hiszen igen intenzív vizuális ingerek érik a gyermekeket.
A látással kapcsolatos sorrendemlékezet az egyik összetettebb képesség. Olvasás közben rendkívül fontos szerepe van a helyes sorrendészlelésnek Ha ez hibás, akkor jönnek a szótagcserék, -kihagyások, -betoldások, -összevonások. Mindennek van eleje, közepe és vége.
Jobb, bal, bal, jobb
Ezt bármikor játékosan lehet rögzíteni, zebrán, autóban utazáskor.
Hasonlóan tudatosíthatóak a téri tájékozódás elemei. Gyakoroljuk a téri orientációt a jobb-bal megkülönböztetésével!
A viszonyszavakat is helyesen kell értelmezni. Ez majd az írástanulásnál lesz kiemelkedő jelentőségű.
1. osztályban, 20-as számkörben, egyesével növekvő, csökkenő sorrendben követelmény a számolás, hagyjuk meg a szakember tanítónak ezt a feladatot. Majd ő fogja tudni, mit kell tenni annak érdekében, hogy ne úgy számoljon, mintha mondókát mondana, hanem kialakuljon a matematikai gondolkodás. Ne tanítsuk a betűket se, ne olvastassunk! Nehogy buzgalmunk károkat, rossz berögződést eredményezzen…Inkább csináljunk kedvet, hadd érezze, nekünk is fontos, ami neki, és átérezzük, milyen izgalmakat él át!
Előző hír
Mire való az étkezés?
Következő hír
Ovis lesz az örökmozgó gyerekem
LEGOLVASOTTABB
Amit a képernyő elvesz a gyerekedtől, és észre sem veszed
A telefon és a tablet sok családban a leggyorsabb béketeremtő: előkerül étteremben, autóban, várakozás közben, vagy akkor, amikor a szülőnek végre két szabad percre lenne szüksége. Uzsalyné Dr. Pécsi Rita neveléskutató szerint éppen ez a látszólag ártatlan szokás veheti el a gyerekektől azt, amiből az idegrendszerük, az önbizalmuk és a kapcsolati képességük épül.
Hogyan fegyelmezzünk szeretettel? – Válaszkereső Pécsi Rita neveléskutatóval
Szeretettel fegyelmezni nem ridegséget jelent, és a határok sem a gyerek ellen vannak. Pécsi Rita neveléskutató szerint a gyerek akkor érzi magát biztonságban, ha a szülő nem tűnik el mellőle a "baráti" szerep mögé, hanem nyugodt, következetes vezetést ad neki.
A túlzásba vitt bőrápolás kamaszkorban többet árthat, mint használ
Egyre több tizenéves használ felnőtteknek szánt, aktív hatóanyagokat tartalmazó kozmetikumokat - pedig a túlzásba vitt bőrápolás ebben az életkorban akár ronthat is a helyzeten. Tinédzserkorban a rosszul megválasztott bőrápolási rutin bőrszárazsághoz, irritációhoz, sőt akár fájdalmas vagy viszkető allergiás reakcióhoz is vezethet- mondja dr. Kovács Anikó, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika bőrgyógyásza.
Képernyő vagy kaland? Így találjuk meg az egyensúlyt a gyerekek digitális és offline világa között
A digitális világban élünk, de a gyerekkor varázsa továbbra is a képernyőkön kívül történik. Hogyan találhatjuk meg az egészséges egyensúlyt szülőként anélkül, hogy démonizálnánk az okoseszközöket? Mutatunk néhány bevált, gyakorlatias tippet, és elmeséljük, hogyan segíthet a közös játék akár a legnehezebb helyzetekben is.
Az embrióból szűrték ki a súlyos SMA betegséget - egészségesen született a kisfiú a Semmelweisen
Egészségesen született és jól van az a kisfiú a Semmelweis Egyetemen, aki azért fogant mesterséges megtermékenyítéssel, hogy még embrió korában kiszűrhessék az orvosok a családban öröklődő SMA betegséget egy modern eljárásnak köszönhetően. Az úgynevezett preimplantációs genetikai vizsgálat azoknak a pároknak segít, akik az ismert genetikai betegségüket szeretnék kiszűrni az embriókból, annak érdekében, hogy egészséges gyermekük születhessen. A hazai orvosegyetemek közül elsőként a Semmelweis Egyetemen vált elérhetővé tavaly ez a korszerű diagnosztikai módszer a lombikprogramban részt vevő párok számára. És ez az első eset hazánkban amikor ezzel az eljárással, teljes egészében állami keretek között, egészséges gyermeknek adott életet egy édesanya.
.jpg){kind=small}
betöltés...