Az irányadó időszak, amiben keresgélünk, a jogosultságot megelőző naptól az előző év január 1-ig terjed. Ezen belül lesz egy számítási időszak, amit majd figyelembevesznek. Ha van az előző évben legalább 180 bérezett nap, akkor az lesz a számítási időszak és az előző évi legalább 180 nap lesz az ellátás alapja. A konkrét esetben a tgyást a 2004.01.01-2004.12.31 közötti bérből fogják számítani, ez kb. nettó 56.000 Ft lesz. A gyednek a 2005-ös jövedelem lesz az alapja, de ha ezt nagyon megdobná valami, viszont nem jönne össze a 180 béreztt nap, akkor ennek hiányában csak a minimálbér kétszereséig vennék figyelembe az átlagot és ezután állapítanák meg a gyedet. Minimálbér kétszerese alatt mindegy, hogy megvan-e a 180 nap. Bruttó 98.000-es átlagból családi kedvezmény nélkül nettó 59.000 Ft, azzal együtt 62.000 Ft körüli gyed várható. A fizetését emelje csak a munkáltató, abból baj nem lehet, ha annyi emelést, visszamenőleges emelést, jutalmat, bármit kap, amivel kb. 119.000 Ft lesz az átlaga, akkor a mostani maximális gyedre pályázhat. Emelés nélkül maximális gyedhez nem tudok receptet adni, de nulla ráfordítással a mostani maximumhoz képest alig kevesebbhez igen, lehet ebből még nettó 75.000 körüli tgyás és 70.000 körüli gyed, ami a családi kedvezmény anyukánál történő érvényesítése esetén +3.000 Ft.

Szakbarbár
2005-05-19 21:12:38

Az emelt összegű családi pótlékra jogosító betegségnek egy hosszú listája van, kimásoltam azokat, amiket én, az abszolút hozzá nem értő allergiával összefüggésbe tudok hozni, ezek bőrgyógyászati és anyagcsere betegségek. Ha valamelyik ismerős, akkor jár az emelt összegű családi pótlék. Szakorvos tud hozzá igazolást adni, amit a családi pótlék folyósító szervhez kell benyújtani. Legfeljebb az igénybenyújtást megelőző 2. hónap 1. napjáig lehet visszamenőleg igényelni a magasabb összeget (ami 13.900 Ft, egyedülállónak pedig 15.700) ha az orvosi igazolás szerint az állapot akkor már fennállt. A közgyóggyal kapcsolatban nem tudok segíteni, arról nincsenek információim, de feltételezem, hogy az önkormányzatnál kell elindítani akkor, ha az emelt összegű családi pótlékot megállapították. A felsorolt betegségekben szenvedő gyerekkel 10 éves korig lehet gyesen lenni. 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek 1. Phenylketonuria és egyéb enzimbetegségek (laboratóriumilag igazolt, különleges diétát igénylő esetek, pl. laktózérzékenység). 2. Cukorbetegség (diabetes mellitus). 3. Egyéb súlyos endokrin- és anyagcserebetegségek. A) 2. Anyagcsere és gasztroenterológiai betegségek 1. Coeliákia 2. Dermatitis herpetiformis Duhring, lineáris IgA dermatózis 3. Mucoviscidosis 4. Krónikus gyulladásos bélbetegségek (M. Crohn, colitis ulcerosa) 5. Gastroesophagealis reflux betegség, amely intraoesophagealis pH-méréssel és endoscopos vizsgálattal egyaránt igazolt, valamint 6 hónapnál hosszabb gyógyszeres kezelést igényel 6. Egyéb súlyos gasztroenterológiai betegségek (pl. terheléssel igazolt táplálékfehérje-allergia, mely 2 éves kor felett is fennáll) I) Bőrgyógyászati betegségek 1. Psoriasis vulgarisból, atopiás dermatitisből, ichtyosisból vagy más dermatozisból kialakuló erythroderma, epidermolytikus hyperkeratosis. 2. Langerhans sejtes histiocytosis. Xeroderma pigmentosum. 3. Epidermolysis bullosa simplex (kiterjedt forma) és dystrophica. 4. Súlyos kiterjedt bőrgyógyászati kórképek (1 éven túl gyógyulók vagy csak remissioba hozhatók) a betegek naponta többszöri kenőcsös kezelést, kötözést igényelnek. A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegséget vagy fogyatékosságot megállapító igazolás kiadására jogosult szakorvos A) 1. Anyagcsere- és endokrinbetegségek - Endokrinológus szakorvos Gyermek gasztroenterológus szakorvos A) 2. Anyagcsere- és gasztroenterológiai betegségek - Gyermek gasztroenterológus szakorvos, gyermekpulmonológus szakorvos I) Bőrgyógyászati betegségek - Bőrgyógyász szakorvos

Szakbarbár
2005-05-19 21:12:28

Nem sokat tudok a témáról, csak elméletben tudom, hogy létezik olyan, hogy egyszeri segély, a jogszabály ezt írja róla: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelettel Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély Vhr. 31/F. § (2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek a) az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és b) a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és (3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben. Vhr. 31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes MEP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről. (2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a MEP a 31/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el. (3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes MEP környezettanulmányt végezhet.

Szakbarbár
2005-05-19 21:12:19

Ha nincs legalább 150.000 Ft-os bére, akkor ne menjen betegállományba, mert pár hónapig ugyan jobban járna a gyesnél több táppénzzel, de utána két évig szívna amiatt, hogy csak 80%-os betegszabiból van bérezett napja és a 80%-nak a 70%-át kapja. 150 fölött a 80% is több, mint a minimálbér kétszerese, úgyhogy ennél több esetén nincs rizikója a dolognak, de kevesebbnél az említettek miatt nem javaslom a betegállományt. Apuka gyesre, gyetre is jogosult, de utóbbira csak akkor, ha a legkisebb gyermek betöltötte a 3 éves kort. Addig gyesen lehet, onnantól pedig gyeten. Ez csak egy technikai dolog, összegben, beszámíthatóságban, mindenben egyforma a gyes és a gyet - legalábbis egyelőre. A gyes és a gyet egyaránt szolgálati idő, ezért vonnak belőle aktív korúnál 8,5% nyugdíjjárulékot. Vannak bizonyos típusú jövedelmek, ilyenek ezek is, amik ha kedvezőtlenül befolyásolják az átlagkeresetet, akkor csak az időbe számítják bele, az átlagkersetbe nem (azt enélkül számítják), úgyhogy semmiképpen sem rontja le a nyugdíjat a gyes és a gyet.

Szakbarbár
2005-05-19 21:12:08

Az aggodalmad szerintem meghaladja az egészséges mértéket. Teljesen kizártnak tartom, hogy bárki több ellátást igényelne vissza az OEP-től vagy a MÁK-tól, mint amennyit a kifizetőhely elszámol a dolgozóknak. Ha ellenőrzik a kifizetőhelyet, márpedig 3 évente mindenkit ellenőriznek, akkor megnézik, hogy a bankba annyi visszaigénylés érkezik-e, mint amennyit kifizetett. Még egy rendes összegért sem kockáztatna ennyit senki, nemhogy párezerért, amit Te hiányolsz. De tegyük fel, hogy valaki nem így gondolja és többet igényel vissza. Ahhoz, hogy a különbözet ne jelentkezzen sehol, ahhoz a tb ügyintéző(k), a pénzügyes(ek) és a könyvelő(k) együttműködésére lenne szükség, mert egymás nélkül nem tudják eltüntetni. Nagy valószínűséggel ennyien nem sikkasztanak egyetlen cégnél sem. Bármikor panasszal élhetsz a munkáltató székhelye szerinti egészségbiztosító kifizetőhelyeket ellenőrző osztálya felé, de olyan indokkal, hogy az az érzésed, én nem tenném. Valószínűleg 2 éves korig gyeden voltál, mert ugyan kinek és miért áll volna érdekében a zárással kapcsolatos munkák kellős közepén a neki többletmunkával járó gyesre rábeszélni Téged? A kevesebb összeg inkább abból adódhat, hogy 2005-ben nem kérted az adójóváírás figyelembe vételét (egy nyomtatványt kellett volna kitölteni hozzá), ez korábbi 35.000-nél kb. 6.000 Ft. Erre kérdezz rá, mert ez lehet a kulcsa a dolognak. A gyesigénylésből egyébként vissza kellett kapnod egy papírt, mert van egy ilyen oldala, amin rajta van, hogy mikortól állapították meg. Különben sem írunk alá semmit, amit nem magunk töltünk ki vagy nézünk át, úgyhogy valami fogalmadnak azért kellene lennie arról, hogy mikortól kérted a gyest. Sajnos azt kell, hogy mondjam, tényleg naív vagy, ha azt gondolod, hogy a kollégáknak jogszabályban rögzített,és ezért betartandó kötelessége a segítőkészség. Még az sem az ő dolga, hogy szóljon, hogy meg kéne igényelni a gyest. Ha szerencséd van, segít, ha nincs szerencséd, akkor nem. Az egyetlen momentum, amibe a leírtak közül valóban bele lehet kötni az eljárásukkal kapcsolatban, az az elszámolás hiánya, ezt a Munka törvénykönyve 160.§ szerint kötelező lenne havonta odaadni. Ha egyszerre két gyerek után kétféle ellátásra lennél jogosult (egyeskével gyes, ketteskével tgyás, gyed), akkor választhatsz, hogy melyiket kéred. Amint lehet, ketteske után kell az ellátást megigényelni, mert azzal jobban jársz. Utána az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70%-át fogod kapni tgyásként és gyedként. A tgyást már a szülés várható ideje előtti 28. naptól igényeld, mert lényegesen több, mint a gyes. Eszedbe ne jusson a gyesnél több táppénz reményében betegállományba, mert ettől 2 évig kevesebb lenne utána a tgyásod és a gyeded.

Szakbarbár
2005-05-16 20:51:23

A munkaviszony megszűnése után 90 nap passzív táppénzre mehet, ha keresőképtelen. (Ha már előtte is táppénzen lenne, akkor innentől kezdve még 90 napig kaphatja.) Utána igényeljen munkanélküli járadékot, a maximális 270 napra lesz rá jogosult. Ennek az időtartama alatt fog szülni, így jogosult lesz tgyásra és gyedre, mindkettőnek a 2004-es bére, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz az alapja. (A munkanélkülieknél is a tényleges jövedelmet veszik figyelembe elsősorban, ha van mit figyelembe venni, és neki lesz.)

Szakbarbár
2005-05-16 20:51:06

Egyszerre vagy csak rendes szabadságon, vagy csak szülési szabadságon, vagy csak táppénzen lehetsz. Az utolsó 28 napban keresőképtelenség esetén választhatsz, hogy a 3 fajta közül melyiket veszed igénybe, hiszen akkor keresőképtelenséged miatt táppénzre vagy jogosult, a 36. hét betöltése miatt - a szülési szabadságra járó - tgyást igényelheted, vagy megbeszélheted, hogy mivel egyik előző ellátást sem kéred,ezért adják ki a szabadságodat, ami a munkáltatónak teljesen mindegy, hogy mikor adja ki. Ha január 1-től csak dolgoztál és táppénzen voltál, akkor a teljes 2005-ös évre jár a szabadság, úgyhogy az 1 évre járó napjaiddal gazdálkodhatsz, mert a munkában tölött időre, a keresőképtelenség idejére és a szülési szabadság idejére, sőt majd az ezt követő fizetés nélküli szabi (amire gyedet igényelsz) 1. évére is jár a fizetett szabadság. Amit nem tudsz kivenni, az a 2006-ossal együtt majd göngyölődik és várja, hogy babázás után ki tudják adni.

Szakbarbár
2005-05-16 20:50:53

Ha van munkaviszonyod vagy más biztosításod, akkor keresőképtelenség esetén jogosult vagy táppénzre, csak ehhez a gyest le kell mondani. De arra nagyon vigyázz, hogy kb. bruttó 150.000-es bérnél kevesebbel pár jó hónap (gyes helyett táppénz) után 2 évig rosszabbul is járhatsz a következő tgyással és a gyeddel, mert ha csak a 80%-os betegszabiból van bérezett napod, akkor a 80%-os bér 70%-a lesz a tgyás és a gyed alapja. (Pl. bruttó 90.000-es bérnél ha beleszülsz a gyesbe és egyetlen bérezett napod sincs, akkor 63.000 lesz a tgyás és a gyed, de ha van pár betegszabis napod a 90.000-nek a 80%-ával és ebben a pár napban így kb. 72.000 az átlagkereset - de ezt néha a naptár tovább ronthatja - , akkor bruttó 50.000-re számíthatsz csak.) Ha viszont a 80%-os bér is több, mint a minimálbér kétszerese, akkor semmi rizikója nincs a dolognak.

Szakbarbár
2005-05-16 20:50:42

Az anyasági támogatáshoz egy igazolás kell arról, hogy legalább négyszer voltál terhesgondozáson. Ha tudod igazolni, hogy legalább 5 hónapig egybefüggően külföldön voltál, akkor ez az igazolás nem szükséges. Az állampolgárságon nincs mit intézni, az magától meglesz, Ti csak a magyar születési anyakönyvi kivonatot kezdjétek el intézni, hogy 180 nap alatt meglegyen különben elbukjátok az anyaságit. Ne akkor álljatok neki, amikor hazajöttök, mert elég időigényes, úgyhogy célszerű elkezdeni már kintről, meghatalmazott útján, aztán ha a születési anyakönyvi kivonat készen van, akkor a baba TAJ számát is lehet intézni, mert az is fog kelleni. Ezekről sokkal részletesebben, pontosabban írnak a jogszabályok: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelettel Anyasági támogatás (2) Az igénybejelentéshez csatolni kell a) a Cst. 29. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson; (3) Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell az igényhez csatolnia. 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 3. § (1) Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 4. § (3) Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését és halálesetét a fővárosi főjegyző anyakönyvezi (hazai anyakönyvezés). 39. § (1) A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, illetőleg az illetékes konzuli tisztviselőnél kell kérni. Ha magyar állampolgár külföldön történt születéséről, házasságkötéséről vagy halálesetéről az anyakönyvvezető vagy a konzuli tisztviselő tudomást szerez, az anyakönyvezést hivatalból kezdeményezi. (2) A hazai anyakönyvezéshez csatolni kell a - hiteles magyar fordítással ellátott - külföldi anyakönyvi okiratot. Ha a külföldi anyakönyvi okirat a Külügyminisztérium vagy az adott állam külképviseleti hatósága által kiadott írásbeli nyilatkozat szerint külföldről nem szerezhető be, vagy az anyakönyvezés külföldön nem történt meg, az anyakönyvi esemény tanúsítására alkalmas egyéb közokiratot kell csatolni. (3) Magyar állampolgár születésének hazai anyakönyvezése során kérheti utónevének, a külföldi anyakönyvi okiratban szereplő utónévnek megfelelő magyar utónévre történő javítását.

Szakbarbár
2005-05-16 20:50:29

Tisztelt Szakértő! Várhatóan 2005. decemberében fogok szülni. Ha jól tudom a TGYÁS-t a 2004. évi jövedelem alapján számítják? Ez csak az a jövedelem, ami egészségbiztosítási járulék alapot képez ? Tehát a megbízási díj összegét nem veszik ez esetben figyelembe? HAvi br. 100000 ft-os bér esetében ez kb. milyen összeget jelent nettóban? A következő kérdéskör a GYED? Én ezt majd 2006-ban igénylem. Így a 2005-ös jövedelem lesz az alapja? Abban az esetben hogy számolják ki, ha kb. októberig szeretnék dolgozni? A bérem br. 120000 FT. Ilyenkor nem 365-tel osztanak ugye, csak annyi nappal amennyit tényleg dolgozott illetve szabadságon volt az ember? Köszönöm válaszát!

Szakbarbár
2005-05-16 20:50:04

Az alanyi jogon járó egyszeri anyasági támogatásra, ami 55.575 Ft, a gyesre, ami havi 22.600 Ft és a családi pótlékra, ami havi 5.100 Ft, mindenképpen jogosult leszel. Nem olyan nehéz a gyes helyett kb. 3-3,5-szer ennyi tgyásra illetve gyedre pályázni, de erről beszéljünk akkor, ha aktuális lesz a dolog.

Szakbarbár
2005-05-16 20:49:51

A tgyás legkorábban november 22-től (a szülés várható idejét megelőző 28. naptól), legkésőbb pedig a szülés tényleges időpontjától igényelheted majd. Azt javaslom, hogy kérjed nov. 22-től, mert így hamarabb elkezdődik majd a magasabb gyed. A tgyásod ugyanis nem lesz valami fényes, a 2004-es 70.000 körüli átlagkereseted után nettó 49.000 Ft-os tgyásra számíthatsz. A gyedet viszont a 2005-ös átlagod után kapod majd, úgyhogy az majdnem a mostani maximális lesz, ez a jelenlegi levonások mellett nettóban családi kedvezmény nélkül kb. 70.000 Ft-ot jelent.

Szakbarbár
2005-05-16 20:48:57

A tgyásból szja előleget vonnak (havi bruttó125.000-ig 18%, efölött 38%, ezeket csökkentik az adóváírás és a családi kedvezmény annál, aki ezeket igényli), a gyedből szja előleg és 8,5% nyugdíjjárulék jön le. 2004-es 87.100 Ft-os átlagkeresetből a tgyás 59.000 Ft körül várható, családi kedvezményel +2.000, mert ennyi adója van még. A 92.400 Ft-os mostani béred már nemigen fog beszámítani sehova sem, mert csak a betegszabit kaptad vele, az meg csak 80%-os. Ezzel a 3 hét 80%-kal együtt a 2005-ös átlagkereseted 76.000 körül van, ebből nagyjából 49.000 Ft-os gyed várható.

Szakbarbár
2005-05-16 20:48:01

A táppénzes időszak nem számít bele az átlagba. Ha az irányadó időszakban nincs legalább 180 bérezett nap a táppénz miatt, akkor a legfeljebb a minimálbér kétszerese az ellátás alapja, akkor is, ha pl. 179 napban van egymilliós átlagkereset. Az előzőből következik, hogy minimálbér kétszerese alatti bérnél az egész 180 napos dolognak nincs semmi jelentősége. A 2005-ben induló tgyásnak a 2004-es jövedelem, a 2006-ban induló gyednek pedig a 2005-ös átlagkereset lesz az alapja. Utóbbit a 180-nál kevesebb napi átlagod, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után kapod majd.

Szakbarbár
2005-05-16 20:47:33

A gyednek a 2004-es 1 havi minimálbér (félminimálbér?) lesz az alapja

Szakbarbár
2005-05-16 20:47:24

A szabadsághoz azt kellene tudni, hogy - mikor születtél - az egyes években ki igényelte a gyerek utáni pótszabit - 2000-ből volt-e megmaradt nap - egészen pontosan mikortól voltál tgyáson A végkielégítéshez pedig azt, hogy mióta állsz munkaviszonyban a jogelőddel? 2 éves korig bármikor visszamehetsz gyedre, összege ugyanannyi lesz, mint most.

Szakbarbár
2005-05-16 20:47:13

A szülési szabadságot, amire a tgyás jár, már a szülés várható ideje előtti 28. naptól igénybeveheted, de ha tudsz táppénzen lenni, akkor inkább azon legyél szülésig, mert bruttó 120.000 fölött így éri meg (így később kezdődik el a maximált gyed). A sorrend: tgyás, gyed, gyes. A tgyás és a gyed az átlagkereset 70%-a, nettóban adójóváírással, családi kedvezmény nélkül 95.000 illetve 86.000 körül várható, családi kedvezménnyel +3.000. Az adójóváírást érdemes igényelni, mert a 150-es és 105-ös hónapokkal éves szinten nagy valószínűséggel legalább annyi adójóváírás jár, amennyi a 105-ös hónapokra jut, akkor meg miért várnál rá következő májusig, hogy hozzájuss. A családi kedvezményt vagy Te igényled, vagy a papa. A gyes fix összegű, idén bruttó 24.700 Ft, ami a 8,5% nyugdíjjárulék/tagdíj levonása után nettóban 22.600 Ft-ot jelent.

Szakbarbár
2005-05-16 20:47:02

Minimálbér kétszerese alatti bérnél nincs jelentősége annak, hogy van-e 180 bérezett nap az irányadó időszakban, 1 és 365 nappal is ugyanannyi lesz a gyed: az átlagkereset 70%-a.

Szakbarbár
2005-05-16 20:46:52

Ha nem tudsz legalább 180 bérezett napot összehozni, akkor teljesen mindegy, hogy 1 és 179 között mennyi lesz, ugyananúgy jársz, mintha egyetlen sem lenne: 0 nap esetén a szerződés szerinti, néhány nap, hét, hónap esetén a rövid idő alatt elért átlag, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után kapsz tgyást és gyedet. Ha 2005 augusztustól legalább 180 napot dolgozol, akkor - előző évi 180 nap hiányában - az utolsó 180 napi átlag után kaphatod majd felső határ nélkül kaphatod a tgyást és a gyeded alapja több is lehet, mint a minimálbér kétszerese.

Szakbarbár
2005-05-16 20:46:40

Vagy ne szülj 2007 január előtt, ha nem akarod, hogy a 2006-tól induló tgyásodnak a 2005-ös, a részmunkaidős béred 70%-a legyen az alapja, vagy tornászd fel a 2005-ös átlagodat, ebben majd tudok segíteni, ha aktuális lesz a kérdés.

Szakbarbár
2005-05-16 20:46:31