Van egy munkaszerződésed, amiben csoportvezető vagy 560 Ft-os órabérrel. Ezekkel a feltételekkel még vissza dolgozni ha ebben a munkakörben nem tud alkalmazni, akkor munkaszerződés módosatást ajánlhat, de azt csak közös megegyezéssel lehet. Ha belemész, akkor bármit lehet. Ha nem, akkor viszont mivel az ő oldalán hiúsult meg az eredeti feltételekkel a foglalkoztatás, neki kell felmondania és fizetnie mindent, ami ilyenkor jár neked - felmondási időre járó bér, végkielégítés, szabadságmegváltás is, de az bármilyen jogcímen történő megszűnés esetén lenne

A 180 nap biztosításból a nagy része megvan, mert azt a szülést megelőző 2 éven belül nézik, 180 bérezett napra pedig nem kell hajtani, mert az csak annak érdekes, akinek a bére több, mint a minimálbér kétszerese. Mondd vissza a gyest, igényelj munkanélküli járadékot, aztán vagy kérd vissza a gyest a járadék szüneteltetése mellett, ha nem akarsz mindig a munkaügyi központba járkálni és úgy csinálni, mint aki dolgozni akar, vagy ha ezt vállalod, akkor apuka igényelje a gyest, te addig kapod a járadékot illetve egy idő után a segélyt. A munkanélküli ellátás és a szünetelése mellett folyósított gyes biztosításnak számít, az előzetes biztosításod is ketyeg vele, ha ebbe szülsz bele, akkor ketteskével is járni fog a tgyás és a gyed. 0 bérezett nappal, mert a végkielégítés és a szabadságmegváltás nem számít annak, a munkanélküli járadékhoz kiadott igazoláson közölt átlagkereset, de legfeljebb a minimálbér kétszerese lesz a tgyás és a gyed alapja.

2005 végéig 14 éves korig meg lehetett hosszabbítani, idéntől már nem lehet. Ápolási díjat lehet viszont igényelni, ha a feltételeknek megfelelsz - jogszabályt mellékelem - , ennek összege ugyanannyi, mint a gyes és ugyanúgy szolgálati időnek minősül.

 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

40. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

41. § (1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápolási díjat - a 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az ápolást végzo személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol annak jegyzoje állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során a) súlyosan fogyatékos személy az, akinek aa) segédeszközzel vagy mutéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó - halló - életmód folytatására képes, ab) hallásvesztesége olyan mértéku, hogy a beszédnek hallás útján történo megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd értheto ejtése elmarad, ac) értelmi akadályozottsága genetikai, illetoleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelozoen bekövetkezo súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértéku, továbbá aki IQ értékétol függetlenül a személyiség egészét érinto (pervazív) fejlodési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minosítheto (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), ad) mozgásszervi károsodása, illetoleg funkciózavara olyan mértéku, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszeru használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; b) tartósan beteg az a személy, aki eloreláthatólag három hónapnál hosszabb idotartamban állandó ápolást, gondozást igényel. (4)-(5)

42. § (1) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvobeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetoleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetoleg felsooktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha aa) a közoktatási intézményben eltöltött ido a kötelezo tanórai foglalkozások idotartamát nem haladja meg, vagy ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetoleg a felsooktatási intézmény látogatási kötelezettségének idotartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy ac) az óvoda, a közoktatási, illetoleg a felsooktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végzo személy rendszeres közremuködésével valósítható meg, b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának idotartama alatt végzett keresotevékenységébol adódó biztosítási jogviszony alapján - keresoképtelenné válása esetén - folyósítanak, c) szakiskola, középiskola, illetve felsooktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, d) keresotevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történo munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja, e) (2) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végzo személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végzo vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták, e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (3) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál idopontját követo második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (4) Az ápolási díjra való, 41. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülo személy számára a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minosülo ellátást állapítanak meg, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának idopontjában több mint tíz éve folyósítják.

43. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt aa) súlyosan fogyatékos, vagy ab) tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. (2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást a) az Országos Orvosszakértoi Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy b) a megyei gyermek-szakfoorvos igazolása, vagy c) a fekvobeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelo intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján állítja ki. (3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakérto Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja. (4) Az ápolási díjat kérelmezo személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtol, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fovárosi szociális módszertani intézménytol kérheti. 43/A. § (1) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol a települési önkormányzat jegyzoje a fokozott ápolást igénylo súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzo személy kérelmére a 44. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegu ápolási díjat állapít meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylo az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül - segédeszköz igénybevételével sem - közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejuleg fennáll. (3) A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétol a jegyzo a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fovárosi szociális módszertani intézmény szakvéleménye alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség idotartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. (4) Az ápolási díjról döntést hozó szerv a megyei, fovárosi szociális módszertani intézménynek a (3) bekezdés szerinti szakvélemény elkészítéséért 2006. évben esetenként 20 000 forint összegu díjat fizet. A 2006. évet követoen a díjazás összegét az éves központi költségvetésrol szóló törvény határozza meg. (5) A fellebbezési eljárásban a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatát a területileg illetékes megyei szociális és gyámhivatal által külön jogszabály szerint kijelölt szakérto végzi. 43/B. § (1) A települési önkormányzat képviselo-testülete - az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállása esetén - ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe veheto egy fore számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedülálló esetén annak 150%-ánál alacsonyabb jövedelmi jogosultsági feltételt nem írhat elo. (2) Az (1) bekezdésben, valamint a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj megállapítása során a 41-43. §-okban foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell. (3) A települési önkormányzat rendeletében szabályozhatja, hogy az ápolást végzo személy a kötelezettségét mely esetekben nem teljesíti [42. § (2) bek. b) pont], valamint a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, intézmény feladatait ezen kötelezettség teljesítésének ellenorzésében.

44. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 41. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, b) a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben legalább 80%-a. (2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülo jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegu ápolási díjat kell megállapítani. (3) Az ápolási díj folyósításának idotartama szolgálati idore jogosít. Az ápolási díjban részesülo személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának idotartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. (4)

A tgyás és a gyed jogosultsági feltétele a szülést megelőző 2 évben 180 nap biztosítás és egy aktuális biztosítás. A táppénz is biztosítás és annyi táppénz jár, amennyit előtte dolgoztál, tehát a 180 nap akár úgy is összejöhet, hogy 3 hónap munka és 3 hónap táppénz. A gyed kiszámításáról és az összes többi, kismamának járó ellátásról részletes információkat olvashatsz itt a családineten, a kisokos c. összeállításban.

A szabadságot természetben kell kiadni, csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet pénzben megváltani. A szabadságot ki kell adni, ha az akadályoztatás - gyed miatt kért fizetés nélküli szabi - elmúlt, hogy ez benne van-e a költségvetésben, az a munkáltató prviát nyűgje. Mindegyik gyerekkel a tgyásra és a gyed 1. évére járt a szabadság, de hogy ez mennyi lehet, azt nem tudom megmondani, mert közalkalmazottak szabadságához nem értek, de mindenesetre kevésnek tűnik. Ha a 2 éves kor betöltése előtt kiadatnád a szabadságot, akkor a gyedet le kell mondani, mert amellett nem lehet dolgozni, a szabi meg olyan, mintha dolgoznál, igényelheted viszont a gyest, mert gyes és szabadság illetve munka az már megy együtt.

Gyes miatt a fizetés nélküli szabadságot kötelező engedélyezni, úgyhogy a baba 3 éves koráig bármikor elmehetsz gyesre, közben - akár dolgozol mellette, akár nem - felmondási tilalom véd. Ha gyes mellett dolgozol, akkor mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesül a munkáltató, ez havi 1.950 Ft, 4 órásnál a fele.

Ha egyszerre több ellátásra vagy jogosult - ikrek után gyedre vagy gyesre, kistesó után tgyásra/gyedre/gyesre, akkor választhatsz, hogy melyiket igényeled, természetesen a dupla gyest érdemes igényelni egészen addig, amíg el nem kezdik az ikrek az iskolát.

A táppénz nem számít bele a tgyás és a gyed alapjába, de semmilyen más ellátás alapjába sem. A táppénz az átlagnál kimarad a számlálóból (Ft) és a nevezőből (nap) is, anélkül számítják. Ha most elmész táppénzre, akkor a 80%-os betegszabi miatt 100.000-nél nagyon kicsivel alacsonyabb 2006-os átlagod lesz a 2007-ben kezdődő tgyás és gyed alapja.

Igen, járadékot kellene igényelni, mert ezzel biztosításba kerülsz és így a másik jogosultsági feltétellel is rendelkezni fogsz. Legcélszerűbb talán gyed után beiktatni a járadékot, mert így nem kell összevissza igényelni meg lemondani az ellátásokat, így még azt is el lehet játszani, hogy Te munkanélkülin vagy, a párod meg gyesen, azt ő is igényelheti teljes munkaidő mellett is. A járadék bőven kitartana a -28. napig, amikortól lehet szüneteltetni és megigényelni a tgyást.

Egy 2007-ben kezdődő táppénzhez a gyed előtti átlagkereset éled fel, a dátumok szerencsés alakulása esetén még 2008-ban is lehet ilyen, de ott már kb. fele-fele az esélye annak, hogy a kedvezményszabály alapján az előző átlag, vagy a normál szabályok alapján a minimálbér után állapítják meg a táppénzt. A munkába visszatérő kismama fizetésemelését törvény írja elő, annyival kell emelni, amennyi idő közben hasonló munkakörben, ennek hiánya esetén átlagosan megvalósult. Ha a munkáltató nem teszi önként és dalolva, munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

A szabadságra az aktuális távolléti díj jár, ennek semmi köze a gyed alapjához. A távolléti díj 1 műszakos, tavaly nem túlórázó munkavállalónál az alapbérrel egyezik meg, ehhez hozzájönnek még a rendszeres pótlékok, ha vannak ilyenek, amik normál munkavégzés esetén járnának.

Ha az álláskeresési járadék lejár, akkor utána 90 napig álláskeresési segélyt kaphatsz még, ami a minimálbér 40%-a lesz. Az alacsony összegnél sokkal fontosabb az, hogy ez biztosításnak számít és ha beleszülsz, akkor a segély szüneteltetése mellett jogosult leszel tgyásra és gyedre. Ezek alapja a járadékhoz beszámító átlagkereset lesz, a brtutó 93.675 Ft-os átlagból nettó 66.000 körüli tgyásra és 60.000 körüli gyedre számíthatsz. Emelett természetesen járni fognak az alanyi jogon járó családtámogatási ellátások is: egyszeri anyasági támogatás 58.050 Ft, családi pótlék havi 11.000 Ft.

Ha megszűnik a munkaviszony, akkor a szabadságot természetben nem tudják kiadni, ilyenkor pénzben váltják meg. Munka mellett nem lehetsz gyeden, vagy azt tudod csinálni, hogy arra a két hétre gyest igényelsz, mert amellett dolgozhatsz, vagy az új helyen egyből 15 nap fizetés nélküli szabadságra, esetleg visszamondott gyed és 1 nap munka után újra gyedre vagy betegállományba illetve gyermekápolási táppénzre mész. Még a nagyon rugalmatlan közszférában az a kézenfekvő megoldás lenne a legegyszerűbb, amit a helyzet megoldására kapásból rávág minden józan paraszti ésszel rendelkező ember.

Igen, csak a bruttó táppénz 1/3-a, de táppénz előtt még ott van betegszabi, amire 80%-os bért még a munkáltató fizet és ezután járulélok is vannak.

A 11% csak a természetbeni ellátásra jogosít, pénzbelire nem, ráadásul lehet, hogy teljesen feleslegesen fizeted, mert ha biztosított eltartott hozzátartozója vagy, akkor az ő jogán jár neked az egészségyügyi ellátás Mivel nem vagy biztosított (biztosított az, akinek a természetbeni és a pénzbeli is jár), ezért egyelőre csak az alanyi jogon járó családtámogatási ellátásokra leszel jogosult, de lehetne éppen ebből még maximális gyedet is kihozni, a fizetős szolgáltatásom tudna ebben segíteni.

Családi pótlékot lehet úgy igényelni, hogy egyik gyerekre az egyik szülő, másikra pedig a másik, de nem célszerű, mert ha az egyik folyósító nem látja, hogy van másik gyerek is, mert utána másik szerv folyósít, akkor mindegyik csak 1 gyerekes összeget tud adni - ezt persze le lehet levelezni, de az meg időigényes. Terhesség, kersőképtenség, tgyás, gyed, gyes alatt felmondási tilalom véd. Babázás után még 30 napig él a tilalom. Ha 0 bérezett nappal szülsz a gyedbe vagy a gyesbe, akkor a a tgyás és a gyed alapja, mert mindkettő jár, az aktuális szerződés szerinti bér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese.

Ha marad a munkaviszony és a gyedbe vagy a gyesbe szülsz, akkor ketteskével is jár minden, egyetlen Ft járulékfizetés nélkül is lehet akár maximális is a gyeded. Ha megszűnik, akkor attól függően kicsit vagy nagyon problémás illetve kicsit vagy nagyon drága a dolog, hogy mikor születik a másik baba, mert egy aktuális biztosítást hamar és olscsón össze lehet szedni, de az előző 2 évben 180 nap biztosítást már nehezebben és drágábban, ebbe ugyanis a passzív gyed nem számít bele, csak a passzív tgyás. Ezért minél messzebb van ketteske születése egyeske tgyásától, annál rosszabb a helyzet. A legideálisabb, ha marad a munkaviszony, az egyetlen fillérbe sem kerül, a végén pedig egy közös megegyezésnél a szabadságmegváltást pedig meg lehet úszni, ha kölcsönösen elfelejtitek.

A tgyás és a gyed a járadék szüneteltetése mellett jár. Ha akár csak 1 napra kapsz is szülés (tgyásigénylés) előt járadékot, akkor már van mit szüneteltetni.

1. A tgyás és a gyed alapja annyi, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, amennyi a járadékhoz beszámító átlagkereset. Erről kaptál egy számítást a határozat mellé. 2. A munkanélküli nem számít bele, csak szülésig van különbség, ha munknaélkülire mész, mert akkor ennyivel több lesz a családi kasszában, mivel akkor apuka elmehet gyesre. Arra azért vigyázz, hogy a tgyás kezdetén még legyen mit szüneteltetni, tehát az egészet ne vedd igénybe. 3. Az elképzelés teljesen jó. A bér annyi legyen, hogy a 80%-os betegszabit is bekalkulálva a naptári napi bruttó 4.500 Ft-ot elérje az átlag. A táppénz 1/3-dal kell még számolni a bejelentés költségén túl. A táppénzt a gyed előtti átlagkereset után állapítanák meg, a bruttónak az 1/3-a terhelné a munkáltatót. Emellett is lehet apuka gyesen. Hogy Te legyél gyesen, azt nem javaslom, mert táppénz és gyes megy együtt, de elég kedvezőtlenül. 4. Ha 74.000-rel lesz tényleges jövedelmed, akkor lényegesen lerontod a tgyást és a gyedet, úgyhogy ezzel nem jársz jól. Ha mégis nagyon akarnál dolgozni, mert most jól jönne a pénz, akkor elméletileg fel lehet ezt még tornászni a vége felé, viszonylag minimális befektetésből, de ez már fizetős kategória.

A munkaviszony megszűnése után 90 napig lehetsz passzív táppénzen. Utána igényelj álláskeresési járadékot, ha ennek a folyósítása alatt szülsz, márpedig ki fog tartani a -28. napig, amikor megkezdheted a szülési szabadságot, akkor a járadék szüneteltetése mellett jogosult leszel tgyásra és gyedre, ugyanolyan szabályok alapján, mintha munkaviszonyod lenne, vagyis az előző évi jövedelem lesz az alap, ebbe a táppénz és a munkanélkül nem számít bele.