Papp Gyury
Lelki Segítő és Spirituális Tanácsadó
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/420-21-44 - telefonos tanácsadás és időpont egyeztetés
Ha CSAK a magas telefonköltség miatt nem hívsz! - visszahívlak!
E-mail: samael144@gmail.com
Blog: http://dogmaknelkul.blogger.hu
Facebook: https://www.facebook.com/gyury.papp.1
Lelki Segítő és Spirituális Tanácsadó
Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/420-21-44 - telefonos tanácsadás és időpont egyeztetés
Ha CSAK a magas telefonköltség miatt nem hívsz! - visszahívlak!
E-mail: samael144@gmail.com
Blog: http://dogmaknelkul.blogger.hu
Facebook: https://www.facebook.com/gyury.papp.1
A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!
Választott témakör:
kommunikációs problémák
Témakörök ►
összes téma
aggódás
áldás
anyagi kár
anyává válás
apa komplexus
asztrálutazás
átok
bizakodás
boldogság
döntés
elengedés
életterv
elõzõélet
elvágyódás
energetikai tisztulás
félelem
felnõtté válás a szexualitásban
férfi-nõi szerepek
fogadalom
földönkívüli emlékképek
gyász
hit
idigó jelenség
ifjúkori cukorbetegség
indigógyerekek
inszemináció
jelek
karma
kommunikáció
kommunikációs problémák
kristály gyerekek
kristály gyerekk
kristálygyerek
médiumitás
megcsalatás
nagy korkülönbség
párkapcsolat
reinkarnáció
spirtuális tértisztítás
szerelem
szeretet
szolgálat hivatás
terhességmegszakítás bánat
test verbális mentális kommunikáció
testelhagyás
tisztulás
új-létidõ
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves György!
Kisfiammal / 2002.07.05.8:27, Budapest/ kapcsolatban vagyok tanácstalan. Két éves koráig semmi gond nem volt vele, boldog, kiegyensúlyozott gyerek volt, mindenkivel beszélt, csacsogott. Két éves kora körül valami miatt zárkózott kezdett lenni. Ötévesen került közösségbe, ekkor derült ki egyértelműen, hogy amikor nem a családja körében van, akkor senkivel nem beszél. Azóta iskolás lett, a dolog semmit nem változott, szorongó kisfiam van, aki senkivel nem beszél, csak a szűk családi körrel. Mindig elfogadtam a másságát, de nagyon nehéz belenyugodni, hogy nem olyan életet él, mint a korosztálya, és félő, hogy kirekeszti ezzel önmagát. Nem tudom, mit tehetnék.
Válaszát előre is köszönöm!
Judit
Kisfiammal / 2002.07.05.8:27, Budapest/ kapcsolatban vagyok tanácstalan. Két éves koráig semmi gond nem volt vele, boldog, kiegyensúlyozott gyerek volt, mindenkivel beszélt, csacsogott. Két éves kora körül valami miatt zárkózott kezdett lenni. Ötévesen került közösségbe, ekkor derült ki egyértelműen, hogy amikor nem a családja körében van, akkor senkivel nem beszél. Azóta iskolás lett, a dolog semmit nem változott, szorongó kisfiam van, aki senkivel nem beszél, csak a szűk családi körrel. Mindig elfogadtam a másságát, de nagyon nehéz belenyugodni, hogy nem olyan életet él, mint a korosztálya, és félő, hogy kirekeszti ezzel önmagát. Nem tudom, mit tehetnék.
Válaszát előre is köszönöm!
Judit
Kedves Judit! Olvasva levelét szeretném két részletre bontani. Az egyik a MULT, a másik a JÖVŐ.
A MÚLT: Sajna, de belecsúsztak abba a szituációba, hogy belementek abba a játszmába kisfiúkkal, aminek a jelenlegi helyzet az eredménye. Gondolom tudják, hogy gyermekük „kristály” gyermek, aki sokkal nagyobb odafigyelést, sokkal nagyobb biztonságot VÁR EL, mint egy átlaggyerek. Gondolom ennek volt köszönhető az is, hogy viszonylag későn került korosztályának megfelelő közösségbe, mert kiharcolta magának, hogy otthon maradjon. Kicsit nagyobb KÖVETKEZETESÉGGEL elérhető lett volna, hogy kisebb korban kerül oviba, és nem most kel megküzdeni a „hallgatag ember” szindrómával. A „kristályok” nagyon érzékenyek azokra az energiákra, amikhez nincsenek tartósan hozzászoktatva. SZERETETTEL, ODAFIGYELÉSSEL, TÜRELEMMEL kikommunikálható velük, hogy az a maximalizmus,amit maguk felé irányul, és a „másság”, nem HIBA, hanem ERÉNY, amit a többi ember egyenlőre nem ért meg, de majd ha együtt működik a többiekkel ki fog oldódni. Kisfia, attól, hogy nem beszél, KOMMUNIKÁL, - kommunikál mentálisan, amit Ön és a család már többnyire megért, meghallják egymás gondolatát, de Ő azt hiszi, hogy ugyan így működik a többi ember is. Amikor látja rajtuk, hogy nem így működnek, bezáródik és nem erőlteti a dolgot, más eszközöket használ, ami szintén NONVERBÁLIS sík.
ÉS a JÖVŐ: Nem kell aggódni, minél nagyobb önállóságot adnak neki, és nem „hódolnak” be a kis manipulációinak, ami abba az irányba hat, hogy mindig legyen valaki a közelében, és álljon a rendelkezésére, rájön majd, hogy van élet a családon, anyán, apán, nagyikon túl is, és lassan elkezd majd „önálló” verbális életét, és csodálkozni fognak, -HOGY EZ HOGY TÖRTÉNHETETT MEG?
Amennyiben van más jellegű probléma is, vagy több ötletet szeretne, keressen meg személyesen e-mailben, vagy telefonon. Üdvözlettel:
Papp Gyury
2010-04-20 21:33:13
A MÚLT: Sajna, de belecsúsztak abba a szituációba, hogy belementek abba a játszmába kisfiúkkal, aminek a jelenlegi helyzet az eredménye. Gondolom tudják, hogy gyermekük „kristály” gyermek, aki sokkal nagyobb odafigyelést, sokkal nagyobb biztonságot VÁR EL, mint egy átlaggyerek. Gondolom ennek volt köszönhető az is, hogy viszonylag későn került korosztályának megfelelő közösségbe, mert kiharcolta magának, hogy otthon maradjon. Kicsit nagyobb KÖVETKEZETESÉGGEL elérhető lett volna, hogy kisebb korban kerül oviba, és nem most kel megküzdeni a „hallgatag ember” szindrómával. A „kristályok” nagyon érzékenyek azokra az energiákra, amikhez nincsenek tartósan hozzászoktatva. SZERETETTEL, ODAFIGYELÉSSEL, TÜRELEMMEL kikommunikálható velük, hogy az a maximalizmus,amit maguk felé irányul, és a „másság”, nem HIBA, hanem ERÉNY, amit a többi ember egyenlőre nem ért meg, de majd ha együtt működik a többiekkel ki fog oldódni. Kisfia, attól, hogy nem beszél, KOMMUNIKÁL, - kommunikál mentálisan, amit Ön és a család már többnyire megért, meghallják egymás gondolatát, de Ő azt hiszi, hogy ugyan így működik a többi ember is. Amikor látja rajtuk, hogy nem így működnek, bezáródik és nem erőlteti a dolgot, más eszközöket használ, ami szintén NONVERBÁLIS sík.
ÉS a JÖVŐ: Nem kell aggódni, minél nagyobb önállóságot adnak neki, és nem „hódolnak” be a kis manipulációinak, ami abba az irányba hat, hogy mindig legyen valaki a közelében, és álljon a rendelkezésére, rájön majd, hogy van élet a családon, anyán, apán, nagyikon túl is, és lassan elkezd majd „önálló” verbális életét, és csodálkozni fognak, -HOGY EZ HOGY TÖRTÉNHETETT MEG?
Amennyiben van más jellegű probléma is, vagy több ötletet szeretne, keressen meg személyesen e-mailben, vagy telefonon. Üdvözlettel:
Papp Gyury
2010-04-20 21:33:13
Olvasói értékelés: nincs még értékelés