Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Témakörök ►
összes téma
általános információ kérése
alvásproblémák
cumi
dackorszak
elválasztás
étkezési problémák
fejlõdéssel kapcsolatos kérdések
félelem
féltestvér
gyász
homorító baba
hozzátáplálás
könyvajánló
koraszülés
kötõdés
közösségbe járás
napirend
párkapcsolat
pótcselekvés
sírás
sport választása
széklet visszatartása
szeparációs szorongás
szobatisztaság
szoptatás
szülés
testvérféltékenység
újraközeledési krízis
válás
várandósság
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Szakértő,
Cumiügyben szeretnék Öntől érdeklődni. Kislányom hamarosan két éves lesz, kiegyensúlyozott, nagyon mozgékony, energikus gyerek. 1 éves koráig nem igényelte a cumit egyáltalán, sokszor kiköpte, ha a szájába tettük. Kb. az első születésnapja körül valahogy mégis megszerette (esti fürdetés után adtuk neki kb. 5 percre, hogy jobban bírja az öltöztetést). Ezt látva én felállítottam azt a szabályt, hogy csak rövid időre kaphatta meg este továbbra is, ezen kívül pedig az autóban, mert nagyon sírt, nem szeret autózni. Máskor nem adtuk neki a cumit, mert féltünk, hogy nagyon rászokik és aztán hatalmas hisztik árán kell majd tőle "elvenni" 3 éves kor körül. Emlékszem a húgom esetére, ő is szenvedett, mikor szüleim elvették tőle, pedig előtte nagy cumis volt.
Viszont eltöltöttünk egy hetet a szüleimnél, akik éjjel-nappal cumiztatták mondván, hogy ha kéri hát adjuk oda neki. Én vitatkoztam velük, de nem akartam nagy veszekedéseket. Azonban kislányom azóta rendszeresen kéri a cumit és hisztizik, ha nem kapja meg. Rosszkedvű, nyűgös akár egész nap emiatt, pedig előtte csak este kérte, hiszen tudta, hogy akkor van a cumizás ideje. Én azonban nem szeretném még jobban rákapatni, arra gondoltam, hogy inkább most elveszem tőle, talán hamarabb elfelejti, mint ha várok még egy-két évet. Sajnálom őt nagyon és a szívem szakad meg, mikor kéri, de félek attól is, hogy mi lesz később, elég határozott, akaratos gyerek és hiába olvasom, hogy majd leszokik magától, sok ismerősöm példájából nem ezt látom. Van olyan 9 éves kislány, aki éjjel még mindig cumival alszik, férjem 12 éves koráig szopta az ujját stb.
Ön mit tanácsol? Hagyjam, hogy cumizzon és várjunk hátha leszokik? Sokan nem értik, hogy miért van ellenérzésem ezzel, igazából én sem tudom megmagyarázni, nekem valahogy a cumi a pici babák nyugtatószere, nem egy kétévesé. Szeretném elsősorban a gyerek érdekeit nézni, de persze a mienket (a szüleiét) is, hogy ne viselje meg egyikünket sem ez az egész cumizási hajcihő.
Köszönettel,
Krisztina
Cumiügyben szeretnék Öntől érdeklődni. Kislányom hamarosan két éves lesz, kiegyensúlyozott, nagyon mozgékony, energikus gyerek. 1 éves koráig nem igényelte a cumit egyáltalán, sokszor kiköpte, ha a szájába tettük. Kb. az első születésnapja körül valahogy mégis megszerette (esti fürdetés után adtuk neki kb. 5 percre, hogy jobban bírja az öltöztetést). Ezt látva én felállítottam azt a szabályt, hogy csak rövid időre kaphatta meg este továbbra is, ezen kívül pedig az autóban, mert nagyon sírt, nem szeret autózni. Máskor nem adtuk neki a cumit, mert féltünk, hogy nagyon rászokik és aztán hatalmas hisztik árán kell majd tőle "elvenni" 3 éves kor körül. Emlékszem a húgom esetére, ő is szenvedett, mikor szüleim elvették tőle, pedig előtte nagy cumis volt.
Viszont eltöltöttünk egy hetet a szüleimnél, akik éjjel-nappal cumiztatták mondván, hogy ha kéri hát adjuk oda neki. Én vitatkoztam velük, de nem akartam nagy veszekedéseket. Azonban kislányom azóta rendszeresen kéri a cumit és hisztizik, ha nem kapja meg. Rosszkedvű, nyűgös akár egész nap emiatt, pedig előtte csak este kérte, hiszen tudta, hogy akkor van a cumizás ideje. Én azonban nem szeretném még jobban rákapatni, arra gondoltam, hogy inkább most elveszem tőle, talán hamarabb elfelejti, mint ha várok még egy-két évet. Sajnálom őt nagyon és a szívem szakad meg, mikor kéri, de félek attól is, hogy mi lesz később, elég határozott, akaratos gyerek és hiába olvasom, hogy majd leszokik magától, sok ismerősöm példájából nem ezt látom. Van olyan 9 éves kislány, aki éjjel még mindig cumival alszik, férjem 12 éves koráig szopta az ujját stb.
Ön mit tanácsol? Hagyjam, hogy cumizzon és várjunk hátha leszokik? Sokan nem értik, hogy miért van ellenérzésem ezzel, igazából én sem tudom megmagyarázni, nekem valahogy a cumi a pici babák nyugtatószere, nem egy kétévesé. Szeretném elsősorban a gyerek érdekeit nézni, de persze a mienket (a szüleiét) is, hogy ne viselje meg egyikünket sem ez az egész cumizási hajcihő.
Köszönettel,
Krisztina
Kedves Krisztina!
Azt gondolom, önmagában a cumizás nem probléma, hisz az iránta való igény (szopómozgás) azt jelzi, hogy még ebben a korban is a lélekre hat, megnyugvást hoz és ez normális. Ha kislánya életében ez nem okoz gondot, úgy értem, hogy változatlanul aktív, felfedező, nem okoz gondot a cumizás.
Az is normális, hogy ez az igény a feszült helyzetekben jelentkezik és adták oda neki a cumit, pl. öltöztetés, autózás. Tehát a szopómozgás iránti igény önmagától is képes megszűnni, főleg, ha a gyermek kap más lehetőségeket is a megnyugvásra. Tehát a szoros testközelség, sok ölelés, minta a megnyugvásra feszültségek, konfliktusok esetén azt hozza, hogy egyre inkább megtanul más módszerekkel megnyugodni. Ez vonatkozik mind a szoptatásra, mind a cumizásra is.
Nem gondolom, hogy zavart okozna kislányában, ha a cumi használatát már határokhoz köti, hisz ilyen előfordul ilyen korban szoptatás esetében is, pl. várnia kell a szopira a gyermeknek, már csak otthon, már csak elalvásnál, stb, tehát a kompromisszumokig jutunk el idővel. Ezt lehet csinálni a cumihasználattal is. Ha Ön így látja jobbnak, állítsa vissza a régi szokásukat és csak alvásnál vagy a feszült helyzetekben, mikor nehéz megnyugtatni öleléssel, testi kontaktussal, adják oda. De elsősorban mindig a testi kontaktus, megértés, gyermekre hangolódás és együttérzés, ami a fő és ehhez jöhetnek egyéb megoldások is.
Mivel lassan két éves kor körül járnak, a dackorszakba is bele-bele kóstolhatnak már és ennek jele lehet a cumihoz való "egész napos" ragaszkodás is. Mivel a dackorszak az önállósodási törekvésekről (is) szól, elképzelhetőnek tartom, hogy nem konkrétan a cumiért epedezik, hanem a korlátozást szeretné megtörni, ő szeretné megmondani, mikor kapja meg és mikor nem. Ez az időszak a korlátok, határok felállításáról is szól, megtartva egy jó középutat, és sok-sok szabadságot engedni a gyermeknek. (Vagy esetleg pont a korlátok felállítása okozta feszültséget szeretné a cumizással oldani?)
Tehát ez a mostani vágya több összetevős és több válasz is létezhet rá, mi okozza, de az érzésem az, hogy jó út, ha teljesen nem veszi el tőle, és a fent említett esetekben meghagyja a cumizási lehetőséget, emellett biztosítja neki az önállósodási lehetőségeket és sok testkontaktust ad neki. Én úgy érzem, a dackorszakkal van összefüggésben a cumi korlátozott idejű használatára adott rosszkedvű reakció kislánya részéről.
Ha szeretné visszaállítani a megszokott kerékvágást a cumihasználat rendjében, javaslom, hogy ezt előtte beszélje meg kislányával is! legyen előre tisztában a folyamattal, ne érje hirtelen, és ha Ön ebbe belevág, akkor tartson ki emellett. És erről érdemes találkozó előtt tájékoztatni a rokonokat is és megkérni őket, tartsák tiszteletben a kialakított családi szokásokat!
Remélem, tudtam segíteni!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2011-12-28 18:39:55
Azt gondolom, önmagában a cumizás nem probléma, hisz az iránta való igény (szopómozgás) azt jelzi, hogy még ebben a korban is a lélekre hat, megnyugvást hoz és ez normális. Ha kislánya életében ez nem okoz gondot, úgy értem, hogy változatlanul aktív, felfedező, nem okoz gondot a cumizás.
Az is normális, hogy ez az igény a feszült helyzetekben jelentkezik és adták oda neki a cumit, pl. öltöztetés, autózás. Tehát a szopómozgás iránti igény önmagától is képes megszűnni, főleg, ha a gyermek kap más lehetőségeket is a megnyugvásra. Tehát a szoros testközelség, sok ölelés, minta a megnyugvásra feszültségek, konfliktusok esetén azt hozza, hogy egyre inkább megtanul más módszerekkel megnyugodni. Ez vonatkozik mind a szoptatásra, mind a cumizásra is.
Nem gondolom, hogy zavart okozna kislányában, ha a cumi használatát már határokhoz köti, hisz ilyen előfordul ilyen korban szoptatás esetében is, pl. várnia kell a szopira a gyermeknek, már csak otthon, már csak elalvásnál, stb, tehát a kompromisszumokig jutunk el idővel. Ezt lehet csinálni a cumihasználattal is. Ha Ön így látja jobbnak, állítsa vissza a régi szokásukat és csak alvásnál vagy a feszült helyzetekben, mikor nehéz megnyugtatni öleléssel, testi kontaktussal, adják oda. De elsősorban mindig a testi kontaktus, megértés, gyermekre hangolódás és együttérzés, ami a fő és ehhez jöhetnek egyéb megoldások is.
Mivel lassan két éves kor körül járnak, a dackorszakba is bele-bele kóstolhatnak már és ennek jele lehet a cumihoz való "egész napos" ragaszkodás is. Mivel a dackorszak az önállósodási törekvésekről (is) szól, elképzelhetőnek tartom, hogy nem konkrétan a cumiért epedezik, hanem a korlátozást szeretné megtörni, ő szeretné megmondani, mikor kapja meg és mikor nem. Ez az időszak a korlátok, határok felállításáról is szól, megtartva egy jó középutat, és sok-sok szabadságot engedni a gyermeknek. (Vagy esetleg pont a korlátok felállítása okozta feszültséget szeretné a cumizással oldani?)
Tehát ez a mostani vágya több összetevős és több válasz is létezhet rá, mi okozza, de az érzésem az, hogy jó út, ha teljesen nem veszi el tőle, és a fent említett esetekben meghagyja a cumizási lehetőséget, emellett biztosítja neki az önállósodási lehetőségeket és sok testkontaktust ad neki. Én úgy érzem, a dackorszakkal van összefüggésben a cumi korlátozott idejű használatára adott rosszkedvű reakció kislánya részéről.
Ha szeretné visszaállítani a megszokott kerékvágást a cumihasználat rendjében, javaslom, hogy ezt előtte beszélje meg kislányával is! legyen előre tisztában a folyamattal, ne érje hirtelen, és ha Ön ebbe belevág, akkor tartson ki emellett. És erről érdemes találkozó előtt tájékoztatni a rokonokat is és megkérni őket, tartsák tiszteletben a kialakított családi szokásokat!
Remélem, tudtam segíteni!
Szeretettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2011-12-28 18:39:55
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}