Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Témakörök ►
összes téma
általános információ kérése
alvásproblémák
cumi
dackorszak
elválasztás
étkezési problémák
fejlõdéssel kapcsolatos kérdések
félelem
féltestvér
gyász
homorító baba
hozzátáplálás
könyvajánló
koraszülés
kötõdés
közösségbe járás
napirend
párkapcsolat
pótcselekvés
sírás
sport választása
széklet visszatartása
szeparációs szorongás
szobatisztaság
szoptatás
szülés
testvérféltékenység
újraközeledési krízis
válás
várandósság
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Nóra!
Kisfiam 21hónapos. Minden ételt elfogad,szívesen eszik,de mellette még szopizik. Így úgy gondolom nem is eszik elég ételmennyiséget,mert mindig van tejecske a gyomrában.Kicsit úgy tűnik mintha cicifüggő lenne. Van hogy félóránként, óránként eszébejut és akkor addig nyúz és rángatja a pólóm míg megadom magam. Van hogy eltudom terelni a figyelmét róla valami játékkal vagy mesefilmmel,de ez csak kis időre szól mert hamarosan ismét eszébe jut. Vagy valami gyümölcsevéssel,krémtúróval,ilyesmivel is eltudom csábítani. Ekkor meg azt gondolom nehogy kényszeres evő legyen,mert azért óránként enni...és nem is tudok mindig mit felkínálni neki helyette ilyen sűrűn. Ha valami elmenős program van,akkor nem jut eszébe,mert elég inger éri és lefoglalja magát. Éjszaka is szopizik,gyakran megébred és ilyenkor csak cicire alszik vissza. Próbálkozom vízzel,teával,simogatással,de nem megy,és a legtöbbször olyan fáradt vagyok a gyakori ébredés miatt,hogy nincs is erőm mással próbálkozni,mert úgysem jó semmi. Néha azt hiszem,hogy ennek az egésznek sosem lesz vége,mert gyakrabban szopizik,mint kisbaba korában,
Azt szeretném kérdezni,hogy mennyire normális ez egy ilyen korú babánál? Mivel lehetne illetve érdemes-e egyátalán erről leszoktatni vagy egyszercsak elhagyja magától? És ha elhagyja akkor vajon éjszaka sem ébred annyiszor? Kicsit kezd néha terhessé válni a sok szoptastás és aggódok,hogy mi miatt csinálja ezt. De elvenni drasztikusan nem szeretném tőle,nehogy lelkileg megviselje!
Köszönöm a segítséget! Mónika
Kisfiam 21hónapos. Minden ételt elfogad,szívesen eszik,de mellette még szopizik. Így úgy gondolom nem is eszik elég ételmennyiséget,mert mindig van tejecske a gyomrában.Kicsit úgy tűnik mintha cicifüggő lenne. Van hogy félóránként, óránként eszébejut és akkor addig nyúz és rángatja a pólóm míg megadom magam. Van hogy eltudom terelni a figyelmét róla valami játékkal vagy mesefilmmel,de ez csak kis időre szól mert hamarosan ismét eszébe jut. Vagy valami gyümölcsevéssel,krémtúróval,ilyesmivel is eltudom csábítani. Ekkor meg azt gondolom nehogy kényszeres evő legyen,mert azért óránként enni...és nem is tudok mindig mit felkínálni neki helyette ilyen sűrűn. Ha valami elmenős program van,akkor nem jut eszébe,mert elég inger éri és lefoglalja magát. Éjszaka is szopizik,gyakran megébred és ilyenkor csak cicire alszik vissza. Próbálkozom vízzel,teával,simogatással,de nem megy,és a legtöbbször olyan fáradt vagyok a gyakori ébredés miatt,hogy nincs is erőm mással próbálkozni,mert úgysem jó semmi. Néha azt hiszem,hogy ennek az egésznek sosem lesz vége,mert gyakrabban szopizik,mint kisbaba korában,
Azt szeretném kérdezni,hogy mennyire normális ez egy ilyen korú babánál? Mivel lehetne illetve érdemes-e egyátalán erről leszoktatni vagy egyszercsak elhagyja magától? És ha elhagyja akkor vajon éjszaka sem ébred annyiszor? Kicsit kezd néha terhessé válni a sok szoptastás és aggódok,hogy mi miatt csinálja ezt. De elvenni drasztikusan nem szeretném tőle,nehogy lelkileg megviselje!
Köszönöm a segítséget! Mónika
Kedves Mónika!
Ha csak röviden szeretnék válaszolni, annyit mondanék pusztán, hogy ennyi idős korban (is) teljesen normális dolog a szopizás, ritkább-sűrűbb cicire kéredzkedés! :-)
De nyilván ez ennél jóval összetettebb dolog, hisz az egyik oldal az, amelyiken a gyerkőc megnyilvánul, a másik pedig, hogy anya meddig érzi jól magát ebben! Semmi kifogásolni való nincs abban, ha egy lassan két éves gyerek szeret szopizni, de ez csak akkor optimális állapot, ha Önnek is megfelelő így! Ha "csak" elbizonytalanodott abban, ez rendben van-e így és megnyugtatja a válaszom, hogy igen, abszolút, de közben Önnek ténylegesen nem okoz problémát a szopizás ténye, akkor nem szükséges részleges vagy teljes elválasztásban gondolkodnia. Ha viszont elért saját magában egy határt, ami már nem tolható ki tovább és inkább tartós nyűg, teher, mint örömteli gondoskodási megnyilvánulás a szopi, akkor érdemes lehet átgondolni egy következő lépést. Egy ekkora gyermekkel már lehet verbális úton is egyre jobban kommunikálni, hajlanak a kompromisszumokra, de a tapasztalat azt mutatja, akkor lehet igazán véghez vinni bármilyen változásokat, ha anya valóban elhatározta magát, valódi és határozott döntés született meg benne.
Igen, önmaguktól is elválasztódnak a gyerekek, akkor is, ha semmit nem teszünk ezért, mert egyszer megérnek egy következő lépcsőfokra lépni, mikor adott fejlődési szinten már kielégültek az alapvető szükségletek. Ez persze nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetne gyengéden más utakra lépni...
Ebben a korban előfordulhat olyan is, mikor unatkozás miatt vagy közeledési igényből kéri a cicit, ezt igazolja az is, ha más ingerek érik, akkor nem kéri, elterelhető a figyelme, de aztán ingerszegényebb, akár éjszakai környezetben bepótolja, amit valószínűleg nappal is igényelt volna, csak "nem ért rá" megtenni. :-)
Nagyon jó volt olvasni, mennyire figyelmes gyermeke jelzései iránt, mennyire fontos az Ön számára, hogy lelkileg kiegyensúlyozott gyerkőc legyen, szükségletei kielégülhessenek és nagyon szuper, hogy még mindig szopizhat! :-) Kívánom, hogy tartson ez addig, amíg mindkettejüknek megfelelő helyzet ez!
Ha maradt még kérdése, szeretne erről tovább kérdezni, írjon bátran!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2016-10-17 22:59:06
Ha csak röviden szeretnék válaszolni, annyit mondanék pusztán, hogy ennyi idős korban (is) teljesen normális dolog a szopizás, ritkább-sűrűbb cicire kéredzkedés! :-)
De nyilván ez ennél jóval összetettebb dolog, hisz az egyik oldal az, amelyiken a gyerkőc megnyilvánul, a másik pedig, hogy anya meddig érzi jól magát ebben! Semmi kifogásolni való nincs abban, ha egy lassan két éves gyerek szeret szopizni, de ez csak akkor optimális állapot, ha Önnek is megfelelő így! Ha "csak" elbizonytalanodott abban, ez rendben van-e így és megnyugtatja a válaszom, hogy igen, abszolút, de közben Önnek ténylegesen nem okoz problémát a szopizás ténye, akkor nem szükséges részleges vagy teljes elválasztásban gondolkodnia. Ha viszont elért saját magában egy határt, ami már nem tolható ki tovább és inkább tartós nyűg, teher, mint örömteli gondoskodási megnyilvánulás a szopi, akkor érdemes lehet átgondolni egy következő lépést. Egy ekkora gyermekkel már lehet verbális úton is egyre jobban kommunikálni, hajlanak a kompromisszumokra, de a tapasztalat azt mutatja, akkor lehet igazán véghez vinni bármilyen változásokat, ha anya valóban elhatározta magát, valódi és határozott döntés született meg benne.
Igen, önmaguktól is elválasztódnak a gyerekek, akkor is, ha semmit nem teszünk ezért, mert egyszer megérnek egy következő lépcsőfokra lépni, mikor adott fejlődési szinten már kielégültek az alapvető szükségletek. Ez persze nem jelenti azt, hogy adott esetben ne lehetne gyengéden más utakra lépni...
Ebben a korban előfordulhat olyan is, mikor unatkozás miatt vagy közeledési igényből kéri a cicit, ezt igazolja az is, ha más ingerek érik, akkor nem kéri, elterelhető a figyelme, de aztán ingerszegényebb, akár éjszakai környezetben bepótolja, amit valószínűleg nappal is igényelt volna, csak "nem ért rá" megtenni. :-)
Nagyon jó volt olvasni, mennyire figyelmes gyermeke jelzései iránt, mennyire fontos az Ön számára, hogy lelkileg kiegyensúlyozott gyerkőc legyen, szükségletei kielégülhessenek és nagyon szuper, hogy még mindig szopizhat! :-) Kívánom, hogy tartson ez addig, amíg mindkettejüknek megfelelő helyzet ez!
Ha maradt még kérdése, szeretne erről tovább kérdezni, írjon bátran!
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2016-10-17 22:59:06
Olvasói értékelés: 5/5
.jpg){kind=small}