Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó
Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
http://www.valaszkeszszulok.hu
Témakörök ►
összes téma
általános információ kérése
alvásproblémák
cumi
dackorszak
elválasztás
étkezési problémák
fejlõdéssel kapcsolatos kérdések
félelem
féltestvér
gyász
homorító baba
hozzátáplálás
könyvajánló
koraszülés
kötõdés
közösségbe járás
napirend
párkapcsolat
pótcselekvés
sírás
sport választása
széklet visszatartása
szeparációs szorongás
szobatisztaság
szoptatás
szülés
testvérféltékenység
újraközeledési krízis
válás
várandósság
Kérdezz-felelek
Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Andrea,
kislányom 5,5 éves. Már 22 hónapos kora óta szobatiszta. Minden nap van széklete. Rendesen táplálkozik. A problémám az, hogy állandóan hasfájásra panaszkodik az utóbbi 2 hónapban (már régebben is előfordult). Már jártam vele hasi uh-n. Mindent rendben találtak. Tejtermékek közül a laktózmentes termékeket veszem, mert azt már tapasztaltuk, hogy a normál tejes termékek elfogyasztása után sokszor panaszkodott hasfájásra. Sajnos az utóbbi 2-3 hétben sokszor kínlódunk a szekeléssel, mert az oviban nem hajlandó elmenni kakilni és tartogatja késő délutánig, míg hazaér. Még nem hajlandó magának sem kitörölni a fenekét. Már beszéltünk az óvónökkel, ők azt mondják, segitenek neki, ha kéri, de neki már magának kellene kitörölnie a fenekét. Minden este sirva fekszik le, hogy nem akar oviba menni, állandóan hasfájásra panaszkodik és kaparja a körmeit. A reggeli elindulások is egy hatalmas expedícióba torkollnak. Tanácsot szeretnék kérni Öntől, mivel tudnék segiteni rajta, hogy ne féljen ennyire az oviban kakilástól, ne szorongjon. Van egy nagyobb testvére, ő is ennyi idősen lett szobatiszta, de nála ilyen problémák nem jelentkeztek. Minden este úgy alszik el, hogy a pocakját simogatom, mert neki az fáj. Szerintem nem fáj neki. Már mondtuk, higy ahhoz hogy vele legyek és simogassam, nem kell azt momdania, hogy fáj, mert anélkül is simizem őt. Úgy érzem, hogy szélmalom harcot vívok ezzel a problémával.
Hálás lennék, ha tudna nekem valamilyen tanácsot adni a problémánk megoldására.
Köszönettel
Laboka
kislányom 5,5 éves. Már 22 hónapos kora óta szobatiszta. Minden nap van széklete. Rendesen táplálkozik. A problémám az, hogy állandóan hasfájásra panaszkodik az utóbbi 2 hónapban (már régebben is előfordult). Már jártam vele hasi uh-n. Mindent rendben találtak. Tejtermékek közül a laktózmentes termékeket veszem, mert azt már tapasztaltuk, hogy a normál tejes termékek elfogyasztása után sokszor panaszkodott hasfájásra. Sajnos az utóbbi 2-3 hétben sokszor kínlódunk a szekeléssel, mert az oviban nem hajlandó elmenni kakilni és tartogatja késő délutánig, míg hazaér. Még nem hajlandó magának sem kitörölni a fenekét. Már beszéltünk az óvónökkel, ők azt mondják, segitenek neki, ha kéri, de neki már magának kellene kitörölnie a fenekét. Minden este sirva fekszik le, hogy nem akar oviba menni, állandóan hasfájásra panaszkodik és kaparja a körmeit. A reggeli elindulások is egy hatalmas expedícióba torkollnak. Tanácsot szeretnék kérni Öntől, mivel tudnék segiteni rajta, hogy ne féljen ennyire az oviban kakilástól, ne szorongjon. Van egy nagyobb testvére, ő is ennyi idősen lett szobatiszta, de nála ilyen problémák nem jelentkeztek. Minden este úgy alszik el, hogy a pocakját simogatom, mert neki az fáj. Szerintem nem fáj neki. Már mondtuk, higy ahhoz hogy vele legyek és simogassam, nem kell azt momdania, hogy fáj, mert anélkül is simizem őt. Úgy érzem, hogy szélmalom harcot vívok ezzel a problémával.
Hálás lennék, ha tudna nekem valamilyen tanácsot adni a problémánk megoldására.
Köszönettel
Laboka
Kedves Laboka!
Kérdése hozzám került, ha nem bánja, válaszolok rá!
Ezek a "tünetek" hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeztek? A máshol-nem- ürítés problémája csak az ovira korlátozódik, vagy eleve nem szeret idegen helyen?
Az mindenképp jó, hogy elvitték orvoshoz, mert először mindig a fizikai eltéréseket érdemes kizárni, több fronton:házi gyermekorvos, s ha ő jónak látja, tovább küldi egyéb vizsgálatokra is.
Nem ritka, hogy ebben a korban még nem törlik maguknak a feneküket. A keze teljesen kényelmesen hátra ér már? Sokszor már iskolás korúak, mikor a karjuk elérik a megfelelő hosszúságot ehhez a művelethez.
Amiket lehet tenni: biztosítani számára a felületet érzései kimutatására, akár összebújós beszélgetések által, akár szabad játékkal (a gyerekek sokszor eljátszák, lerajzolják-akár valamilyen szimbolikus formákban- az őket ért félelmeket, negatív történéseket), sok meseolvasással (olyat is, ami passzol ehhez a problémakörhöz és olyan mesékkel is, melyeket ő maga választ, sőt, egy közösen megalkotott, az ő történetét bemutató mese, mely pozitívan, megnyugtatóan végződik, szintén oldó hatással bírhat) és akár az óvodapszichológus segítségét is lehet kérni!
Az nagyon jó, hogy a kislányuk kaphat sok simizést, minden "tünet" nélkül is, de érdemes komolyan venni, ha azt jelzi, fáj a pocakja. Egy kis szeretetteli játékot is lehet ebbe belevinni: beszélni a pocakhoz, de a kislány válaszoljon rá, ha tetszik neki ez a móka: "mi a bajod kispocak, hogy segítsek neked, mi fáj? stb.)
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2016-04-27 08:10:56
Kérdése hozzám került, ha nem bánja, válaszolok rá!
Ezek a "tünetek" hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeztek? A máshol-nem- ürítés problémája csak az ovira korlátozódik, vagy eleve nem szeret idegen helyen?
Az mindenképp jó, hogy elvitték orvoshoz, mert először mindig a fizikai eltéréseket érdemes kizárni, több fronton:házi gyermekorvos, s ha ő jónak látja, tovább küldi egyéb vizsgálatokra is.
Nem ritka, hogy ebben a korban még nem törlik maguknak a feneküket. A keze teljesen kényelmesen hátra ér már? Sokszor már iskolás korúak, mikor a karjuk elérik a megfelelő hosszúságot ehhez a művelethez.
Amiket lehet tenni: biztosítani számára a felületet érzései kimutatására, akár összebújós beszélgetések által, akár szabad játékkal (a gyerekek sokszor eljátszák, lerajzolják-akár valamilyen szimbolikus formákban- az őket ért félelmeket, negatív történéseket), sok meseolvasással (olyat is, ami passzol ehhez a problémakörhöz és olyan mesékkel is, melyeket ő maga választ, sőt, egy közösen megalkotott, az ő történetét bemutató mese, mely pozitívan, megnyugtatóan végződik, szintén oldó hatással bírhat) és akár az óvodapszichológus segítségét is lehet kérni!
Az nagyon jó, hogy a kislányuk kaphat sok simizést, minden "tünet" nélkül is, de érdemes komolyan venni, ha azt jelzi, fáj a pocakja. Egy kis szeretetteli játékot is lehet ebbe belevinni: beszélni a pocakhoz, de a kislány válaszoljon rá, ha tetszik neki ez a móka: "mi a bajod kispocak, hogy segítsek neked, mi fáj? stb.)
Üdvözlettel:
Dobiné Olasz-Papp Nóra
2016-04-27 08:10:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
.jpg){kind=small}