Kedves Kata!

Tényleg csak a férjem útja, hogy tanárrá váljon abban a spirituális szervezetben, ahol elvégeztünk nemrég egy tanfolyamot? Merthogy ő nem is akart jönni, én vittem oda, hogy biztos jó lesz, jöjjön, és én azért mentem, mert mélyről jövő vágy ébredt bennem az iránt, hogy taníthassam ezt a módszert / szemléletet az embereknek. Erre egy jósnő azt mondta nekem, hogy ez csak a férjem útja lesz, és nekem háttérmunkásként kell segítenem őt (De azt is mondta ez a jósnő, hogy mindenképpen valami segítő szakmát kell majd választanom. Ezért nem értem). Ez tényleg így van? És ha igen, akkor miért? Én nem vagyok hozzá elég jó? Vagy nekem gyerekeket kell szülnöm, és emiatt nem lesz rá időm? Vagy miért, mit látsz?

Üdvözlettel: Útkereső