Tisztelt Doktor úr!
9 éves kisfiam két kisebb testvéréhez viszonyitva hangosabban hallgatja a tévét, többször kell szólitani, emiatt a nyár elején fül-orr gégészeti szakvizsgálatra (2 elvileg független szakorvoshoz), majd hallásvizsgálatra vittem. 20 decibeles halláskárosodást, valamint mindkét vizsgálatkor (fülbe tekintés) jelenleg is fennálló középfül-gyulladást, mielőbbi orrmandula műtét szükségességét állapitották meg. Nagyon "meglepődtem", laikusként az orrmandula-túltengés tüneteit én nem véltem felfedezni a gyereknél (fülfájás a téli időszakban max. 2-szer fordul elő, soha nem horkol, kizárólag az orrán lélegzik, nincs "tátott száj"). Természetesen a halláskárosodás nagyon zavar, és miután a háziorvosunk is kategórikusan egyetértett az előző két szakorvos véleményével, elkeztük az előkészületeket a műtétre. A mellkasröntgenen hörghurutra (vagy inkább - mivel a gyerek tavasz óta teljesen egészséges, korábbi hörghurutra) utaló rajzolatok látszódtak, úgyhogy a műtét elmaradt, antibiotikumot kaptunk. Ezzel egyidőben (a műtét kikerülését célozva) Bioptron lámpás kezelést kezdünk, a kézikönyv utasitásai alapján a fül-orr-, valamint a hörghurut problémákra vonatkozó utasitásokat követjük (minden nap kétszer végiglámpázzuk), valamint a Pisze Orrballonnal "fújkálunk", állitólag segiti a középfül szellőzését.
Aggályaim vannak, nem szeretnék maradandó "rosszat" (pl. halláskárosodás) a gyereknek, de az ösztöneim azt súgják, elhamarkodott lenne minden más lehetőséget kizárni, és azonnal műteni. Nem tudom konkrétan megfogalmazni a hörghurutos rajzolatokkal kapcsolatos félelmeimet, de úgy sejtem, összefüggésben lehet az orrmandulával-füllel-hallással.
Megköszönném véleményét a problémánkról, az általam felállitott "kezelésről" és javaslatát a "hogyan továbbról" (ha Ön is szükségesnek látja, felkeresnénk).
Tisztelettel: Cecilia