Kedves Jósnők!
Andrea vagyok, 33 éves anyuka, két gyerekkel. Már egy éve külön élünk a férjemmel, és a napokban el is választott minket a bíróság. Egyikünk sem látta a másikat egy teljes évig, mindkettőnk élte az életét. Neki is volt kapcsolata, és nekem is. Bár nekem elég rövid ideig. Azonban abban a kapcsolatban (már ha annak lehet nevezni) az akkori párom rengeteget tudott rólam. Olyan dolgokat is, amiket a férjem nem. Tökéletesen megbíztam benne. Olyan volt, mintha az énem másik fele volna. Aztán megváltozott minden. Elmaradtak a hívások, találkozások. Nem tudni, miért? Aztán jöttek 3 hónap után a magyarázkodások, hogy mi volt az oka, és kért, találkozzunk újra, legyünk újra egy pár. Belementem, mert nagyon kedveltem. Aztán megint kezdődött előlről minden. Közöltem, hogy ez így nem normális, mire megígérte, változtat rajta. Változtatott is. Nem jelentkezett többet. A hívásaimra és az SMS-eimre sem reagált. Aztán kiderült, hogy van egy olyan valakije, aki egyedülálló és fiatalabb is, mint én. Azóta nem bízom senkiben sem, csak a gyerekeimnek élek, viszont azt is tudom, ez nem normális. A kérdésem az lenne, hogy megtalálom-e a boldogságomat úgy, hogy nem bízom meg senkiben? A választott lapom a XVIII-as, Remény lap.