Tisztelt Jósnők!
Nemrégen megismerkedtem egy fiatalemberrel, akivel komoly kapcsolat alakult ki közöttünk. Szépen alakult minden, még a mostani hétvége is, de valami történhetett a hét elején, amitől megváltozott a véleménye, és szakított velem, mondván, időt kér, hogy önmaga legyen. Nem akar szakítani, de mégis szakítsunk... Nem is értem az egészet! Arra kért, fogadjam el a döntését, hogy megtalálja önmagát. Ha megtalálta, egy jobb emberként térhet vissza. Én azt mondtam ezek után - bár én nagyon szeretem, azt gondoltam, végre megtaláltam benne azt a valakit, aki igazán testi-lelki társam lehet - amikor az embertől elválnak, elköszönnek, az véglegességet jelent. Mégis úgy vagyok vele, nagyon szeretem. Nem tudom, mit csináljak Vele ezek után? Nem tudom, érdemes-e várnom Rá? Én azt gondolom, nem, pedig a szívem szakad meg...
Választott lapom: Boldogság

Üdvözlettel: Andrea