Tisztelt Éva!9 éve vagyunk együtt feleségemmel,van egy fiunk,4 éves!Nem megyek bele nagyon a részletekbe,mert nagyon hosszúra nyúlna,lényeg hogy kb 1-másfél éve kezdődtek nálunk nem kicsi problémák!Nem tudtam kizárni az életemből a munkahelyi stresszt(sofőr vagyok),az anyagi problémákat,így nagyon türelmetlen voltam velük stb....,és a feleségem besokallt!Soha nem veszekedtünk,csak mindig tűrt,egyszercsak kitört a vulkán!Fél éve el kellett költöznöm,azóta külön lakunk!Teljesen más mint régebben,nagyon megváltozott!Beszéltünk nemrég újrakezdésről,de nem nagyon akar belevágni!Hatalmas változáson estem át,saját magam,nagyon pozitív irányban,de így se tudok vele mit kezdeni!Jelenleg nagyon önző,gyermekünket teljesen kizárja a dologból,pedig ő ott van,és a legjobban szenvedő alanya a dolgoknak!Próbáltam beszélni vele mi a probléma,azt gondolja hogy csak addig lenne szép és jó minden,amíg haza nem költözök!Kérdeztem tőle esetleg van-e valaki más az életében,azt mondta nincs,ezt nincs okom megkérdőjelezni,de már nem tudom mire vélni az egészet!Csak annyit szeretnék kérdezni,mit lehetne tenni kapcsolatunk érdekében,és egyáltalán érdemes-e,vagy lehet-e még valamit,nagyon belefáradtam az egészbe!Nagyon szeretem őket!Köszönöm szépen,várom válaszát!Üdvözlettel.:András