Csökken a lakosság, nem futja a keretből, nem ez a legnagyobb probléma - e mondatok hallatán sok nő szíve összeszorul. Hazánkban rengeteg pár küszködik meddőséggel, vagy éppen szeretne művi meddővé tételen részt venni, mert nem szeretné (vagy nem engedheti meg) több gyermek vállalását. Hazánkban a művi úton történő meddővé tétel még gyermekcipőben jár, s legkevésbé sem élvez támogatást.

A prevenció fontossága

Napi szinten hallhatunk különböző országos abortuszellenes szankcióiról, tüntetésekről, melyeken a műtét súlyosságát próbálják megértetni a nőkkel. Természetes, hogy nem támogatjuk az abortuszt, hiszen itt emberi életekről van szó, melyekről nincs jogunk dönteni. Arról azonban sokan megfeledkeznek, hogy a prevenció, vagyis a várandósság megelőzése kizárja az abortusz lehetőségét.

Ha megfigyeljük hazánkban a fogamzásgátló szerek árait, könnyen azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a magyar állam nem hozza könnyű helyzetbe a nőket. Íme néhány tabletta ára:

Cerazette (egy havi adag): 2087 ft
Yadine (egy havi adag): 2147 ft

Normatív TB támogatás egyik gyógyszerhez sem jár, így a nőknek a teljes árat ki kell fizetniük. Az említett árak egy havi adagra vonatkoznak, ha mindezt beszorozzuk tizenkét hónapra, máris elég nagy összeget kapunk. Aki a teherbeesés mellett a nemi betegségeket is el szeretné kerülni, így óvszerrel egészíti ki a védelmet, havi szinten többezer forintos összeggel kénytelen számolni.

Művi meddővé tétel

A művi meddővé tétel (egyszerűbb, de kevésbé szép kifejezéssel sterilizálás) hazánkban még gyerekcipőben jár, s parázs vitatémának számít. Sokan ellenzik, egyesek tartanak attól, hogy a visszafordíthatatlan műtét életeket tesz majd tönkre, mások annak erkölcsi oldalát vitatják. Valójában a kérdés az, hogy miért van komoly anyagi vonzata egy preventív műtétnek? Miért nem támogatja az állam?

A félelmek valóban beigazolódhatnak, bizonyára akadna olyan nő, aki később mégis szeretne gyermeket vállalni, de a műtét elvégzését követően már nem lesz lehetősége rá. Ez azonban minden páciens saját felelőssége, saját döntése, és elszomorító, hogy indokolt esetben is sokszor az anyagi vonzat kényszeríti más döntésre a szülőket.

Amit a törvény előír

1999. évi LXXI. törvény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról
15. § (1) Az Eütv. 187. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A művi meddővététel elvégzésére a kérelem benyújtását követő 3 hónap elteltével kerülhet sor, kivéve

a) ha a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi, illetőleg

b) az időközben bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné vagy a terhességből nagy valószínűséggel nem egészséges gyermek születne."

Külön figyelmet érdemes szentelni az alábbi részletnek: „ha a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti esemény lehetővé teszi”. Szülészeti és műtéti események körébe sorolhatjuk a császármetszést is, melynek során díjmentesen végzik el a beavatkozást. Félő azonban, hogy e kitétel miatt sokan inkább a császármetszés mellett döntenek, hiszen anyagi helyzetük nem teszi lehetővé, hogy a szülést követően akár többtízezer forintot szánjanak a műtétre.

Summa summarum

Az abortusz évek óta vitatott téma, s minden jóérzésű ember tisztában van vele, hogy nem egy rutinműtétről, hanem egy ember élete feletti döntésről van szó. Éppen ezért a prevencióra kellene nagy hangsúlyt fektetni. A fiatal nők tájékoztatása legalább olyan fontos mint az, hogy a fogamzásgátló szerek mindenki számára (kortól és anyagi helyzettől függetlenül) elérhetőek legyenek. Ezáltal nem csak az abortuszok, de a tönkrement életek, s az árvaházban nevelkedő gyermekek száma is csökkenhetne. Mi, nők és anyák reménykedünk, hogy egyszer majd könnyebb lesz, s az illetékesek is meghallják kérésünket.