Kedves Kristóf!
November 3-án válaszolt nekem, immár másodszor. Elnézést hogy megint írok, összezavarodtam:( Ami azóta történt, hogy férjem azt mondta, lenyugodott a lelke, már nem töri a fejét hogy mi legyen kettőnkkel, most él szép nyugodtan és majd megérik benne mert most nem tudja. Azt mondja, idén már nem akar döntést hozni, majd talán tavasszal, és hogy érzi hogy az egyedüllét és csavargás nem az ő útja, de visszajönni sem akar most, szó szerint időt kért, hogy eldönthesse, mit akar. Akkor lesz hajlandó csak visszajönni, ha érzi hogy testével-lelkével képes lesz átadni magát megint ennek a kapcsolatnak, mert attól fél, ha elhamarkodja, akkor fél év múlva megint itt tartanánk, mert megbánná. Mondta, hogy a munkahelyén szentestére kérte hogy be legyen osztva, tehát ezek szerint nem számol azzal hogy velünk lenne akkor, bár úgy tervezi, közösen vegyünk ajándékot a kisfiunknak. Megint felvetettem, hogy helyezzük kilátásba a válást de az ellen tiltakozik. Viszont nem nagyon ad lehetőséget arra hogy újra összemelegedjünk. Csakis munkaidőben jön, maximum egy fél órára, hét végenként teljesen el van tűnve. Kedves velem, figyelmes, megcsókolja a szám, de a kacérkodásomra mostanában nem reagál igazán. Mosolyog, néz a szemembe hosszan, de hosszabban nem csókolt meg az utóbbi alkalom óta, ami kb. 2 hete volt. Jobban kapcsolatban állunk mostanában, gyakran beszélünk a közös ügyeinkkel kapcsolatban, már ezek elől nem zárkózik el. A névnapomra a napokban SMS-ben gratulált, de rá egy órára rózsacsokorral jelent meg a munkahelyemen, vörös rózsa is volt benne, pedig erre mindig adott, hogy mivel ez a szerelmet jelképezi, ne ajándékozzon rajtam kívül másnak, de mikor legutóbb virágot kaptam tőle, még rendben volt a kapcsolatunk. Ezt nem értettem, ahogy őt ismerem, miért nem tartózkodott attól hogy ilyen üzenetet közvetítsen, és a fentebb leírtak ezzel nincsenek összhangban. Igaz, mikor kérdeztem, hogy alakultak az elmúlt 2 hónapban az érzései, azt mondta hogy ingadoznak és egyszer úgy érzi hogy haza kellene jönnie, egyszer meg azt hogy le kellene zárnunk mert így jó neki. Kérem Önt, ezeknek fényében értékelje a helyzetünket, és kérdésem, továbbra is úgy reagáljak és viselkedjek -e, ahogy eddig, ahogy tanácsolta?
Köszönettel! Szilvia