SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
E. Tóbiás Sára


E. Tóbiás Sára
Pszichológus, agressziókezelési tanácsadó

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/365-71-40
E-mail: e.tobias.sara@gmail.com
Honlapok:
http://www.lelekportal.hu
http://www.konfliktusklinika.blogspot.hu
http://www.lelekportal.blogspot.hu
A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Tisztelt Doktornő!

Nekem hosszú a problémám de érdeklődnék a segítség felől és h érdemes-e ezzel személyesen felkeresni egy szakembert h mennyiben tudna nekem segíteni!
Én egy 29 éves nő vagyok. "Van" egy férjem! Papíron még van mert egyéb okokból nem tudunk még elválni. Kilenc éve alkottunk egy párt és majdnem hogy 5 éves házasok voltunk mikor "elváltunk"/szétmentünk. Ez tavaly augusztusban történt. Mar annak az évnek az elején elkezdett egy másik nővel flörtölgetni amit mindenki észrevett, h nyomul rá a nő pedig nagyon is tudta, h vagyok neki mert mi is találkoztunk. Ez ment pár hónapig. Mi közben vettünk egy közös kis házikót. Azon dolgoztunk ( de úgy h én is véstem a betont, hordtam talicskával a sittet, a betont, terítettem a több 100 köbméter földet.) Egyáltalán nem nőnek való munkát végeztem de úgy voltam vele h magunknak csinálom. Közben próbálkoztunk a babán is...vizsgálaton is voltunk mind a kettőnknél mindent rendben találtak de mégsem jött össze. Volt két állásom...az egyik a férjemmel egy fuvarozó állás ahol hajnali 4-5 között keltünk, elmentünk kisteherautóval dolgozni. Hazaértem ha éppenséggel sikerült időben megjárni Pestet oda-vissza és délre már be kellett érnem a második munkahelyemre ami az Aldi volt. Ott majdnem mindennap dolgoztam 12-től este fél 9-ig vasárnap meg 10 órában folyamatosan. És az volt az indoka ami miatt sokat veszekedtünk, h a kettő között nem mosok, főzök, takarítok mindennap. Holott a két szerelmemet a kiskutyáimat is én "neveltem" Ez mindenhogy értendő. Na és akkor elkezdődött február környékén, h megéreztem, h vmi nincs rendben. Olyan távolságtartó volt...a telefonját már lehalkította mikor hazaért, a közös laptopon ahol eddig a facebookon mindig be volt lépve megváltoztatta a jelszavát ha kiment a kertbe mindig vitte a telefonját és annyit láttam bentről h nyomogatja állandóan vagy telefonálgatott. És mindig kérdeztem tőle, h mi van de érdemleges választ soha nem adott vagy vmi hülye dumával megpróbált lerázni. És eljött a pillanat amit szégyenlek is meg nem is mert lehet, h még mindig ez menne, h kilestem a telefonkódját és mikor benn hagyta a telefonját sajnos belenéztem és olyanokat láttam amiket talán jobb lett volna ha nem. H szeretik egymást, meg bízzanak egymásba és a szerelmükbe, meg mikor már nem élt otthon pár hónapja azzal a kifogással h ő elköltözik, h átgondoljuk a kapcsolatunkat h h is legyen tovább ő mint utóbb kiderült nem ezért költözött el hanem, h a csajjal kicsit egyszerűbben tudjon kapcsolatban lenni. És amikor a 9-dik évfordulónk volt én adtam neki egy kis apróságot ajándékba sírva ő meg adott az arcomra puszit, csörgött a telefonja és mondta, h mennie kell egy ismerősének segíteni. Másnap hazajött mert azért mindennap haza jött pár órára tevékenykedni és utána ment ahol éppen abban az időben lakott és belenéztem a telefonjába és olyanokat olvastam, h jó volt Veled a sz.x meg legközelebb ezt meg ezt is kipróbáljuk. És még akkor sem kérdeztem nyíltan rá, csak annyit, h mondja-e vki másnak azt h szeret és mindig az volt a válasz, h nem de közben a telefonjában más volt. Aztán még kb 1 hónap eltelt és kiderült de nem tőle, h összeköltözött a csajjal. Aztán teljes mértékig bele betegedtem mert folyamatosan hitegetett, h ha megváltozom talán visszajön. És akkor a két meló között mindig amit tudtam megcsináltam a háztartásban akár fél óra alatt úgy h utána rohannom kellett melózni ahol 3-an vittünk egy egész délutáni forgalmat. A végén mikor már belebetegedtem közölte, h döntsek, h én fizetem ki őt vagy ő engem. Természetesen tudta, h nincs külön pénzem és aprópénzzel kiszúrta a szemem mert annyit sem kaptam vissza mint amennyit beletettem. De azt mondtam, h mindegy most már legyünk inkább túl rajta. Buktam a családi nagy kertes házamat a két gyönyörű kutyámat és az egész addig felépített életemet. Kiköltöztettek pénteken és beköltöztek szombaton. Ez augusztusban történt. Akkor 2 estét a saját autómban kellett aludnom mert nem volt hova menjek. Aludni természetesen nem mertem mert nem túl jó környéken tudtam megállni és féltem aludni. És amikor felkeltem mentem a két munkahelyemre. Utólag kiderült h gps-t tett az autómba, h megnézze hol vagyok. H még ő ellenőrizzen... Pfff....

Aztán sikerült belefutnom egy iszonyatosan rossz kapcsolatba ami hála Istennek nem tartott csak pár hónapig. Aztán márciusban jött a nagy szerelem. Viszont sajnos iszonyat mód félek. Nem tudok megbízni benne pedig semmit nem tett. Mindig elmondom magamban, h ha akar úgyis félrelép, ha akar úgyis átver, ha akar úgyis lelép. Ezen kár lenne idegeskedni. De mégsem tudom ezt magamnak elhitetni. Ha másképp jön haza, h mondjuk nem ölel úgy vagy nem örül annyira mint máskor meg ilyesmi akkor már azon agyalok, h biztos annyira már nem szeret vagy unja az egészet vagy van más neki. Holott nincs de én mégis..... A telefonja ha le van némítva egyből kombinálok, h biztos azért mert...ha elmegy haverozni akkor is, h tényleg oda megy-e....Ha mondjuk azt mondja, h neki rossz szokása, h időnként megbámulja a nőket mivel kb fél évig tartós kapcsolata nem volt a majdnem 3 éves kapcsolata után csak futók nem érdekelte senkit h kit mennyire néz meg és egy 33 éves fiatal férfi. Azt mondtam neki, h ha rossz szokás akkor változtatni tud rajta. Mert tudom, h lehet sőt sztm biztos mert minden férfi ilyen, h amikor nem látom, nem vagyok vele lehet, h a nyálát csorgatja nem egy nőre. De az is lehet, h nem. Mondta, h annyira fogja megnézni őket mint ahogy mindenki megnézni a másikat. Mondta, h ránéz vagy végig nézi de ennyi. És mikor mondta, h változtat rajta, akkor mondtam, h köszönöm meg stb és mikor lefeküdtünk aludni azon kezdtem el agyalni, h vajon "csuriban" voltak-e az ujjai. Szóval nem csak úgy mondta, h szálljak már le erről a témáról hanem tényleg így is gondolja!!!?? És természetesen másnap sikerült ezen is összevesznünk miattam. Mondta, h engem szeret, velem él, h semmi pénzért nem hagy el nem szégyel mert miért szégyelné akivel le fogja élni az életét és, h ő már minden téren kiélte magát és nem kell neki már senki más.
Az a baj, h szó szerint belebetegszem lelkileg. De nagyon csúnyán! És nem akarom egyáltalán elveszíteni őt és ő is mondta, h nem fogom de félek, h hosszú távon nem fogja ő ezt tolerálni. Ő is nagyon sok olyan dolgot hozott az előző kapcsolatából mint én. Annyira nem dúrvát de nem engedte a csaj, h elmenjen haverokkal mondjuk sörözni, vagy szabályozta, h kivel találkozhat vagy kivel nem, h elszívhat- e néha egy-egy szál szigit, stb.
És én mikor összejöttünk annyit kértem tőle ami minden kapcsolat alapja, h ne csaljon meg ne verjen ás és ne hazudjon. És ilyen apróságokban amik a régi kapcsolatában voltak úgy gondolja még h én is szabályzom és ezért füllent. Pl h elszívott-e egy szál cigit közben egyből megérzem mert nem dohányzom és undorodom a szagától mégis 3x kérdezek rá mindháromszor azt mondja, h nem és amikor mondom, h nézz a szemembe akkor azt mondja, h igen de csak egy szálát és félt, h veszekedni fogok vele. Ő elveszítette az Anyukáját meg az Apukáját és én vagyok neki csak. És nagyon boldog meg kiegyensúlyozott kezd lenni és mindig mondja, h végre egy igazi családban van benne mert Anyukámék is nagyon szeretik és mindig szeretettel várják haza. Mindenben segítenek nekünk. Az össze haverja azt mondja, h vigyázzon rám és becsüljön meg mert ilyen nő vagy nincs vagy 1000-ből egy. Hűtött söröcske várja, finom ételek, tisztaság, szeretet, szerelem, gondoskodás, ha beteg ápolás. Szóval mindig mindenkit előtérbe helyezek. De ez nem baj.

Még lehetne mit mesélnem de nem akarom ennyire a részletekbe belevinni mert lehet, h már ezt is unalmasnak találja. Nem tudom mit tegyek!!!!??? Legyen kedves segíteni!

Köszönettel
Egy elkeseredett nő!
Kedves Kérdező!
Mindenképpen érdemes terápiás segítséget kérni.
Nagyon sok feszültséget felold és javítja a kommunikációt,
ami tehermentesíti a kapcsolatot.
Egyáltalán nem terhes, és semmiképpen sem unalmas ami nyomasztja Önt.
Azt is fontos lenne érteni, hogy mi az oka, hogy egy ilyen bántalmazó kapcsolat traumáját kellett elszenvednie!
Sosem véletlenül történnek velünk a találkozásaink,
a tudatalatti meggyőződések megteremtik az élethelyzeteinket is.
Az elhagyatástól való félelem érzékennyé és indulatossá teheti,
ezt pedig nehéz kezelni a kapcsolatban, még ha a másik őszinte érzésekkel kapcsolódik Önhöz.
Ezt meg lehet tanulni kezelni, ha nem is teljesen múlik el az érzékenység, nagyon sokat tud oldódni, és kezelhetővé válik.
Érdemes segítséget kérni!
Bármilyen kérdése van keressen nyugodtan!

E. Tóbiás Sára
2016-09-21 15:05:35
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja