Tisztelt Doktor Úr!

Férjemmel babát szeretnénk! A harmadikat... De nagyon félek! Első terhességem alatt többször feküdtem kórházban magas vérnyomás miatt, de más probléma nem volt. A 41. héten császármetszéssel született meg a lányom, aki azóta már 7 éves! Második terhességem alatt már nem volt ilyen probléma, csak a trombocita szám kezdett el csökkenni a véremben, de ez sem volt kórosan alacsony. Ám a terhességem 34. hetében korai lepényleválás miatt, mégis megszületett a kisfiam. Sürgősségi császármetszés volt, azt hogy min mentünk keresztül, akár én, akár a kisfiam, vagy a család, azt most nem részletezném... Azóta a kisfiam novemberben lesz 2 éves és az eddigiek alapján teljesen egészséges, nincs semmi baja.
Hozzá kell tennem, hogy ÉN is felelős vagyok azért, hogy a kisfiam koraszülött lett!!! Ezt tudták anno az orvosok is, a férjem is! Mindenkitől megkaptam a magamét, amit meg is érdemeltem!!! Több hónapos terhesen még aktívan dolgoztam, sokszor nehéz fizikai munkát és dohányoztam...
Természetesen a harmadik babát már cigarettamentesen tervezzük, sikeresen abba is hagytuk mind a ketten a dohányzást!
Kórelőzményemben szerepel még egy 1996-ban elvégzett perforált vakbél műtét, aminek eredményeképpen a szeméremdombomtól a köldököm fölé kb 8cm-rel felvágták a hasam. Ennek a vakbélműtétnek a hegét 2001-ben megplasztikáztattam, aminek eredményeképpen csak hosszabb lett a heg, de szebb nem igazán.
Valamint 6 éves korom óta állok rendszeles megfigyelés alatt pajzsmirigy alul működés miatt, amire 18 éves korom óta L-thyroxint is szedek (11 éve).
Nagyon félek a harmadik terhességtől! Mit tudok még tenni, hogy egy esetleges korai lepényleválást megelőzzek? Azon kívül még, hogy mondjuk nem terhelem túl magam? Nem szeretném, se magamat, se a pici babát se a családomat még egy olyan tortúrának kitenni, mint ami 2014-ben is volt. Félek, hogy ha baj lesz, akkor talán ezt már nem úszom meg ilyen "könnyen"! Félek, hogy a babának valami baja lesz!