Kedves Éva. A kérdésem a következő. Sokféle lelki problémám volt az életben, evészavar, depresszió és más dolgok és ezek közül egyik a pánik. Majdnem tíz évvel ezelőtt nagyon súlyos állapotban voltam, de senkihez nem fordultam vele, olyannyira, hogy gyakorlatilag még anyám se tudta (bár amúgy is hülyének nézett volna miatta, hisz mikor elmeséltem neki, annak nézett). Az elmúlt években sokat változtam, oldottabb, derűsebb lettem, de sajnos a pánik nem múlt el teljesen. Itthon nincs, de utcán elő-előjön, méghozzá nyeléspánikkal. Ez azt jelenti, hogy sürgősen nyelnem kell, hogy megőrizzem a nyugalmamat, a biztonságérzetemet, mert hirtelen félelem jön rám. Nem bírom a tömeget, a metróba már rég nem mentem le és egy jó ideje félek átmenni a zebrákon, főleg a szélesebbeken, mert az olyan nyílt tér és félek... ez nagyon rossz. Már arra is gondoltam, hogy mindezek előző életemből származó félelmek, pl. a nyelészavar utalhat rá, hogy talán megfulladtam és hasonlók. De reinkarnációs utaztatásra félek elmenni. Más problémáim is vannak, hisz sose volt még igazi párkapcsolatom, holott 39 éves leszek, nincs munkám jó ideje, kevés az önbizalmam, nem vagyok "életrevaló" a szó gyakorlati értelmében. Azt szeretném megkérdezni, hogy mindezeket a problémákat hány ülésben lehet rendbetenni a kineziológiával? Igazából az elsődleges kérdés a pánik most, mert az gyakorlati kellemetlenséget okoz, elkerülő magatartást is folytatok miatta és olyan irracionális az egész, ami engem nagyon zavar, hisz mindig mindennek az okát és értelmét kerestem. Sajnos nincs elég pénzem arra, hogy állandó, sokalkalmas terápiákon vegyek részt, ezért teszem fel a kérdésem. A pszichiáternő, akihez néha járok a kerületi rendelőbe, persze felírt egy antidepresszánst, mint a pánik adekvát gyógyszerét, de el szoktam felejteni bevenni és nem is szeretnék ilyesmit szedni, amellett, hogy ettől nem leszek okosabb, ez csak egy tüneti kezelés. És ha holnap kitör a harmadik világháború és nem lesz gyógyszergyártás? Én ezzel nem elégszem meg. Elnézést, hogy kicsit hosszú lett a kérdés, nagyon köszönöm a válaszát, üdvözlettel Veronika.