Tisztelt Aranyosi Éva!
37 éves nő vagyok, kb. 18 éves korom óta pánikbetegségem van (az orvosok megállapítása, és a tüneteim szerint)
A betegség, huszonéves koromban egy időre megszűnt, teljesen elhagytam a gyógyszereket,
aztán ismét előjött és újra pszichiáterhez kellett fordulnom, újra gyógyszerek stb. Sajnos ma odáig jutottam, hogy csak a gyógyszerekkel tudok teljes életet élni, velük jól érzem magam, úgy mint egy normális egészséges ember.
Kipróbáltam, azt is hogy csökkentettem a gyógyszereket, de elvonási tüneteim és éjszakai pánikrohamaim voltak, halálfélelemmel, erős szívdobogással, remegéssel.Azóta nem merek gyógyszer nélkül lefeküdni. Nem tudom mi lehet az oka a neurológus szerint neuraszténiám van. A családomban nincs probléma, a szüleimmel mindig jól megvoltam, jó gyermekkorom volt, soha nem bántottak,szeretetben éltem velük. A párkapcsolataimra sajnos ez már nem volt jellemző. Sok csalódásom volt, házasság, válás, rossz kapcsolatok stb. A jelenlegi kapcsolatom 5 éve tart, sajnos nem zökkenőmentes, egy uralkodó típus a párom és sajnos nem érti miért szedem a gyógyszereimet, nem tudja felfogni mi ez a betegség...nem segít nekem ebben, és szerintem nem is akar, vagy nem érdekli.
Nagyon szeretnék leszokni a gyógyszerekről, és nélkülük élni, teljes életet, ezért fordulok Önhöz, segítségét előre is köszönöm!