SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Balogh Andrea


Balogh Andrea
Gyerekpszichológus

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/355-01-77
E-mail: andibalogh@yahoo.com

Kedves Kérdezők! Csak a 4-30 év közötti korosztályban előforduló pszichés zavarokkal forduljanak hozzám!
Választott témakör:

hiszti

Témakörök

összes téma      agresszivitás     alvási  problémák     alvásproblémák     alvászavar     anorexia     anya gyermek kapcsolat     anyától való elszakadás     autisztikus tünet     autisztikus tünetek gyermekkorban     bepisilés     beszédfejlõdés     bizalom     bölcsõde     bölcsödébe járás     bulémia     dackorszak     depresszió     deviancia     deviáns viselkedés     diszlexia     dühkitörés     dühkitörések gyerekkorban     egocentrizmus     éjszakai alvászavar     éjszakai bepisilés     éjszakai cicizés     éjszakai felébredés     éjszakai nem alvás     elalvási problémák     enurézis nocturna     érzelmi elengedés     érzelmi elfojtás     érzelmi elfojtások     érzelmi labilitàs     érzelmi  regresszió     érzelmi regresszió     étkezési probléma gyermekkorban     evésproblémák     evészavarok     falánkság     fejlõdési zavarok     félelem     félelemérzet     félénkség     figyelemzavar     gyereknevelés     gyermek étvágytalanság     gyermekagresszivitás     gyermekbarátság     gyermekfegyelmezés     gyermekkori agresszivitás     gyermekkori alvási problémák     gyermekkori bepisilés     gyermekkori dackorszak     gyermekkori dadogás     gyermekkori depresszió     gyermekkori dühkitörés     gyermekkori dühkitörések     gyermekkori étkezési problémák     gyermekkori  félelem     gyermekkori félelem     gyermekkori félelmek     gyermekkori hajtépés     gyermekkori hiszti     gyermekkori  kényszer     gyermekkori kényszeres viselkedés     gyermekkori kleptománia     gyermekkori leválási szorongás     gyermekkori önbizalomhiány     gyermekkori önértékelési problémák     gyermekkori önkielégítés     gyermekkori pánik     gyermekkori pánikbetegség     gyermekkori sírás     gyermekkori  széklet probléma     gyermekkori széklet problémák     gyermekkori  szorongás     gyermekkori szorongás     gyermekkori táplálkozási zavar     gyermekkori tikelés     gyermekszexualitás     hajtépászás     hajtépkedés     haláltól való félelem     hasfájás     hiperaktivitás     hiszti     hiszti kezelés     hisztizés     homoszexualitás     ikernyelv     indigó gyerekek     iskolaérettség     iskolafóbia     iskolai magatartásproblémák     iskolai szorongás     iskolaváltás     kamaszkor     kamaszkori problémák     kényszerbetegség     kényszercselekvés     kényszeres cselekedet     kényszeres tünetek     kényszeres viselkedés     kényszeresség     kényszermozgások     képzeletbeli barátok     kétnyelvûség     kleptománia     koraszülött     körömrágás     kudarckerülõ attitûd     leválás     leválási  szorongás     leválási szorongás     magatartás zavar     magatartásbeli problémák     magatartászavar     mániákus viselkedés     megfelelési kényszer     megkésett beszédfejlõdés     nevelési tanácsadás     önértékelési probléma     önértékelési probléma gyermekkorban     önértékelési problémák     önstimulálás     ovis problémák     óvodába járás     óvodai beszoktatás     óvodaváltás     óvónõ gondok     pánik     pánik gyermekkorban     pánikbetegség     pelenkáról való leszoktatás     pótcselekvés     pszichoszomatikus tünetek     rajzolás     regresszió     remegés     serdülõkori problémák     sírás     széklet elengedés     széklet visszatartás     széklet visszatartása     székletvisszatartás     székrekedés     szekunder enuresis     szekunder enurézis     szeparációs szorongás     szobatisztaság     szobatisztaságra nevelés     szobatisztaságra való nevelés     szociális éretlenség     szociális érzékenység     szoptatás     szorongás     szorongás gyermekkorban     szorongások     szülõkkel alvás     tanulási problémák     tanulásproblémák     teljesítmény szorongás     teljesítményszorongás     testvér féltékenység     testvér születés     testvérféltékenység     tikk     ujjszopás     válás     viselkedés problémák     viselkedés zavar     viselkedésbeli probléma     viselkedésbeli problémák     viselkédeszavar     viselkedészavar     viselkedészavar gyermekkorban     vizelet visszatartás     vokális tikk  

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Dackorszak

Kedves Doktornő!

A kislányom 3 éves múlott, az utóbbi időben nagyon sokat hisztizik. A legtöbb esetben azért történik, mert ő akar szinte mindent csinálni és ha nem ő csinálja, akkor "robban". Például: a hűtőből kivenni a tejet, felöltözni vagy levetkőzni. Mai eset, hogy a fürdéshez vetkőzött le és én levettem róla a nadrágját "azt ő akarta" ordít, toporzékol és sír, valamikor visszaveszi a ruháját vagy visszaviszi a játékot oda ahol volt. 3hónapja kezdte az ovit és 5 hónapja testvére született akit nagyon szeret. Ez csak a dackorszak? Választ előre is köszönöm.
Kedves szülő!

Kérdésére válaszolva, igen, ezek egyrészt a dackorszak tünetei, más részt viszont a kistestvére születése és az óvoda kezdés számlájára is írható. Az önállóságra való törekvés alapvetően jó dolog, a hisztit kell megfelelően szülőként megtanulni jól kezelni, meghúzni a határokat és nem fenntartani ezeket az állapotokat.
Ha bármiben segíthetek, nyugodtan hívjon.
Elérhetőségem: 06303550177

Üdv. :

Balogh Andrea
2022-01-06 08:11:53
Olvasói értékelés: 5/5

Hirtelen hangulatváltás

Kétségbeesett anyukaként tanácsukat és segítségüket szeretném kérni. Kisfiam 4 és fél éves óvodás. A problémám az, hogy az egyik percen még nagyon jól együttműködő gyermekem minden kiváltó ok nélkül szinte az egyik percről a másikra kezelhetetlenné válik , de olyan szinten, hogy ordít, kiabál, verekszik, harap és sem a szép szó , sem a veszekedés, a ráhagyás sem hoz eredményt. Borzalmas agresszió lesz ilyenkor úrrá rajta. Van, hogy napokig nem jön ez elő, viszont van mikor naponta többször is. Az óvodában nem ismerik ezt az énjét, ott fegyelmezett és ha előfordul néha, hogy rá kell szólni, rendreutasításra beáll a sorba.Pedagógusként és nem fiatal szülőként nagyon tanácstalan vagyok. Nem számítunk kezdő szülőknek sem, hisz van egy 17 éves testvére, akivel fele gondunk sem volt. Ha idehaza fordul elő vele ez a kitörés, próbálom nem figyelembe venni átnézek rajta, de ha társaságban vagyunk lehetetlen ezt kivitelezni. Az óvónénik szerint értelmes, tanulékony kisfiú és igen pl. ért már az órához, ismeri a kétjegyű számokat és nagyon jó az emlékezőképessége. Ha ez csak hiszti, akkor megnyugodnék, mert lassan kinevelhető és kinőhető lenne, de ami engem nagyon nyugtalanít, hogy hirtelen minden kiváltó ok nélkül történik a hangulatváltása. Kérem segítsenek, mi tévők legyünk!!!???
Kedves anyuka!

Személyes konzultáció szükséges ahhoz, hogy egy gyermekpszichológus meg tudja állapítani azt, hogy mi állhat a kisfia viselkedésének a hátterében, és a diagnózis felállítását követően kezelni lehessen ezt az állapotot.
Minél előbb keressenek meg egy gyermekpszichológust aki segítséget tud nyújtani önöknek.
Minden jót kívánok.

Üdv. :

Balogh Andrea
2018-06-09 06:30:01
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
Tudom,az unokám még nem érte el a három évet sem,/majd áprilisban/de kérem önt,válaszoljon nekem!
A mai esetet írom le!Szokás szerint pakolt,ami nem baj,itt voltak a szülei is,majd én kértem,vegyék le a cipőjét,,,mert rá van valami ragadva,vagy sár,vagy ürülék!Na több se kellett!Elkezdett torka szakadtából üvölteni,rugdosni,ütni,haját tépni,kifutott az előszobába ,ott folytatta a földön!Volt szép szó,könyörgés,hangos figyelmeztetés,hogy kizökkenjen,a végén,jött a hideg vízzel való arc lemosás!Ja és összepisilte magát,amit nem szokott!Nagy nehezen felöltöztették és haza mentek,otthon mint a tündér már játszik!Mindannyiunknak,nagyon rossz volt,még most is az!Tavaly szeptember óta jár az életem bölcsibe!!Köszönöm



Kedves nagymama!

Ez tipikus példája az igazi hisztinek, és mivel utána a szüleivel haza mentek, így ő gyözött. Ilyen esetekben a szülőkkel szoktam egy kicsit beszélgetni, hogy különböző nevelési tanácsokat adjak, ez teljes mértékben személyre szabott. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek, elérhetőségem:0630-3550177.

Üdv. :

Balogh Andrea
2017-02-26 06:41:37
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Üdvözlöm. Sajnos nem tudom mitévő legyek kisfiam 4 éves lesz januárban óvodába jár bár elég sokszor beteg, 3-4 nap ovi 2 hét itthon. Nekem vissza kellett mennem dolgozni apa van vele és a nagyszülők ha dolgozok. Ha hazaérek nem hajlandó lemenni az ölemből leülni se lehet vele cipelteti magát ha esetleg megpróbálok leülni üvölt sír rángat még meg is üt, semmivel sem lehet egy jó 30-40 percig rávenni hogy lemenjen rólam. Utána mintha semmi se történt volna megy tovább a dolgára. Esténként is velünk alszik nem alszik egyedül. Ha reggel kell menjek munkába keres ha felébred és szintén sírás ha nem én vagyok vele. 8 hónapja ez így megy és sajnos egy kicsit sem változik a helyzet, az oviba se akar menni magától végig cipelnem kell (kb 22-23 kiló) de csak velem ha apával megy szépen sétál vele. Hazafelé már velem is hazasétál néha. Ha éppen vendégek jönnek hozzánk akkor sem különb a helyzet ölbe kell tartanom jó ideig. bújik belém meg se szólal, senki se tudja még csak elvenni se tőlem. Tanácsot szeretnék kérni mit javasol min változtassak, mivel érjem el hogy ne csüngjön rajtam. Válaszát köszönöm.
Kedves anyuka!
A kisfia viselkedése annak tudható be, hogy érzelmileg nem tudott önről leválni, így amikor együtt vannak azért nem akarja önt elengedni, mert a külön létet nehezen éli meg. Mivel lassan 4 éves, ezért azt javasolnám, hogy amennyiben januárig nem változik ez az állapot, mindenképpen keressenek meg egy gyermekpszichológust.

Üdv. :

Balogh Andrea
2016-11-14 05:49:32
Olvasói értékelés: 5/5
Kedves Andrea, kislányom 6 éves - és szörnyen féltékeny az apukájára. Fél éve született meg a kistestvére és azóta még inkább - pedig nagyon figyelünk rá, hogy ugyanannyi figyelmet kapjon ő is, mint a testvére. Közöttünk alszik az ágyban - később átrakjuk őt a saját ágyába - próbáltuk őt a saját ágyában altatni, nagyon sírt. Előszőr azt hittem, hogy rám féltékeny - de közben elmondta, hogy engem félt. Jelenlétében nem tudunk összebújni, kezet fogni még egymáshoz érni sem - mert jön és mondja a magáét. Próbáltuk szépen elmagyarázni neki, (hisz már nem olyan pici), hogy az apukának és anyukának kettesben is kell lennie - de nem ment. Nagyszülőkhöz sem megy el úgy, ha mi itthon maradunk. Közös esti programokat sem tudunk csinálni, - párszor megoldottuk, hogy az mondtuk külön megyünk valahova. De most már a nagyszülőkkel sem akar megmaradni. Ez most a kistestvér miatt lenne? Hogy ennyire félt engem? Pedig nagyon sokszor simogatom, szeretgetem, mondjuk egymásnak, hogy "szeretlek", figyelünk rá nagyon. Már lassan azt érzem, hogy a picivel kevesebb az intimebb helyzet, mint a nagyobbal. Hiába magyarázzuk neki, hogy ez jó állapot egy családban, ha a szülők szeretik egymást és a gyerekeket mindennél jobban - olyan mintha féltené a saját helyét. Tanácsot szeretnék kérni, hogy mit kéne tennem, hogy biztos legyen a szeretetünkben és a férjemmel is tudjunk közös programokat csinálni hiszti nélkül. Köszönöm válaszát
Kedves anyuka!
Nagyon szépen megfogalmazta a lényeget, a kislánya félti a saját pozícióját, ezért viselkedik így. A jó hír az, hogy ez egy múlandó állapot, amennyiben jól kezelik ezt az állapotot. Fontos hagyni, hogy a gyerek hisztizzen és levezesse ez által a benne lévő feszültséget. Ezt az állapotot soha ne vigasztaljuk. Utána beszélgessenek vele az érzéseiről, de ne érezze a nyomást. Ha gondolja keressenek meg és szívesen segítek egy szülői konzultáció erejéig. Elérhetőségem: 0630-3550177.

Üdv. :

Balogh Andrea
2016-08-17 12:10:20
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
Azért kérném a segítségét, mert nem tudom sajnos kezelni a helyzetet illetve eddigi minden próbálkozásom/próbálozásunk hasztalan volt. Kicsi fiam 2 éves és 4 hónapos , de nem most kezdődött . Mindenben tökéletesen fejlődött ( beszéd, járás stb) ,de nagyon türelmetlen és ha nem úgy alakul valami ahogy ő akarja akkor dobál. Van amikor egyedül eljátszik akár 10 percet is ,de hirtelen megfogja a játékot és eldobja. Amikor megkérdezem, hogy mi a baj akkor nem mond semmit csak azt , hogy eldobtam. Eddig csak itthon csinálta , de a héten eljutottunk odáig, hogy a bölcsödében is és a játszóban is. Heti 2* 4 órában jár "bölcsödébe" és minden pénteken a "bölcsöde" épületébe 1,5 órás játszóba. A pedagógusok mondták, hogy semmi előzmény nem volt egyik esetben se , hirtelen dobott. Hogyan kellene illetve mit kellene tennem , hogy ezek a kitörései elmúljanak? Nagyon eleven kisfiú, hatalmas energiával és "szelektív" hallással.
Tudom, hogy így nehéz tanácsot adnia , de szeretném ha a kicsit nem közösítenék ki a viselkedése miatt és ennek érdekében mindent vállalok ami az ő érdekét szolgálja. (Már azt a tanácsot is kaptam , hogy szedjen a gyerek halolajat, mert hiperaktív ) Kérem segítsen a tanácsával.
Köszönöm!!!
Kedves anyuka!
Öt éves kor alatt nem diagnosztizálható hiperaktivitás, úgy hogy ez egy eléggé buta tanács volt. Azt gondolom, hogy első körben egy nevelési tanácsadás szükséges önöknek, amely egy személyes konzultáció keretèn belül történik, csak a szülővel. A legtöbb esetben, ha a szülő betartja a javaslatokat, meg is oldódik a probléma. Amennyiben nem, csak abban az esetben célszerű a gyerekkel is találkozni. Ha gondolja keressen meg, szívesen segítek, elérhetőségem : 06303550177.

Üdv. :

Balogh Andrea
2016-02-14 06:40:48
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!
Egy 3 éves és egy 15 hónapos kisfiú anyukája vagyok. Nagyobbik fiam, Beni szept.14-én kezdte az óvodát, amit már nagyon várt. Egyelőre ezzel kapcsolatban nem is kérdeznék, hisz 3 nap telt el, következtetéseket nehéz levonni, nem is célszerű gondolom. A problémánk viszont olyan, ami az ovira is kihat(hat). Két fő összetevője van, de összefüggnek. Az egyik, hogy extrém bedurvult a dackorszak, ami nagy valószínűséggel összefügg a kistestvérével is. Gondolkodás nélkül mindenre nemet mond, állandó kötőszóvá vált a de, és csak az akarom szót használja a szeretném helyett Komoly hiszti, kiabálás követ bármit, ami nem úgy történik, ahogy ő gondolja, de maga sem tudja időnként mit is akar. Eddig főleg velünk csinálta, de kb 2 hete már a nagyszülőknél is előfordult többször, és ma az óvónéni is mondta. Ráadásul elmondása szerint dühkitöréseikor csapkodott és rugdosott is. Eddig ez nem volt, bár a kisebb hisztik idején eddig is kézverdeséssel (mint egy kismadár) vezette le a feszültséget, de ránk nem csapott. Eddig könnyű volt leszerelni a hisztit, de ez már kifog rajtunk. A testvérét szereti, időnként elvannak szépen, de többségében sajnos irigy vele, zavarja őt mindenben ezért kiabál és időnként ellöki. A kicsit nem kell félteni, ingerli is és nem is hagyta magát ,odacsapott neki többször is, de ő még pici, játéknak hiszi ezt is. Ezt Beni átvette tőle és azóta ő is rácsap a kicsire. Persze nem hagyjuk egyikőjüknek sem szó nélkül. Félek, hogy agresszív lesz a többi gyerekkel és emiatt sem a gyerekek, sem az óvónők, sem a szülők nem fognak kedvelni minket. Pedig a fiamat mindenki imádta eddig, csodájára jártak,hogy milyen okos, beszédes (14 hósan kezdett beszélni),társaságkedvelő, kedveskedő, bújós tünemény. És valóban ilyen is. De nagyon összetett személyiség, mert egyben érzékeny lelkű és szorongó típus is, szeret a fantáziavilágában lenni egyedül. A másik probléma ezzel összefügghet, mert kb.egyidőben jelentkeztek, ez pedig az elalvás. Nem az alvás, csak az elalvás. Egyik napról a másikra tiltakozni kezdett a délutáni alvás ellen. Nagyon fáradt, igényelné is, de amint elérkezik, kézzel lábbal tiltakozik a lefekvés ellen. Ha nehezen sikerül elérni, hogy lefeküdjön, akkor is nagyon nehezen alszik el (45perc-2óra). Korábban, így egész nyáron is magától mondta hogy álmos, menjünk aludni. Az elalvás kiskora óta hullámzó volt: ringatás, ébren letéve egyedül, ott ülve mellette pár perc alatt, közöttünk elpihenve majd még ébren az ágyába téve percek alatt, apa vagy anya mellett a nagy ágyon a szobájában, majd úgy az ágyába téve, majd a nyár közepéig egyedül pár perc alatt, aztán egyre lassabban, utána valamelyikük ott maradt vele így 10-15 perc alatt. Ez lett most túl hosszú, most minimum 3/4 óra este is, pedig fáradt. Az altatása azért ilyen, mert igyekeztünk az igényeihez alkalmazkodni, főleg miután megszületett a testvére. Nem akartunk merev altatási szokásokat a változó helyzetek mellett( minden más esti rituálé kb. fix csecsemőkora óta). Nem volt teher, most sem az, hogy esetleg vele kell maradni, hisz este fog csak itthon aludni ezentúl. A baj inkább az, hogy tiltakozik az alvás ellen, nem akar lefeküdni, és persze ez volt ma az oviban is (végül 2kor elaludt). Mi lehet az oka? Ez is dac csupán? Ebben is irányítani szeretne? A nagyfiú-kisfiú vagyok belső harca része, hogy nemet mondjon az alvásra is? Az alvás minősége nem változott, ha elaludt, szépen alszik, nem sír fel, nem kiabál álmában, nem látszik rajta, hogy rosszul aludna, rosszat álmodna, nem is mond ilyet, ha kérdezem, hogy miért nem szeretne aludni. A történethez pár dolog még hozzátartozik: nehezen lett szobatiszta, aug.végén volt két balesetmentes hetünk, majd a fentiek problémákkal együtt jöttek a bepisilések is. Most jó a helyzet, de még időnként bepisil (ma pont volt baleset saz oviban), éjszakára pelusa van. Éppen emiatt a cumit nem mertük elvenni tőle korábban, csak amikor már két hete nem volt baleset. (Nem akartuk, hogy az ovihoz kösse, hogy nincs cumi, bár utólag lehet jobb lett volna). Egy hétig nem viselte meg, utána kezdődött az elalvás mizéria, de nem tudom van-e közé hozzá vagy véletlen. Sajnos én idegileg, szellemileg nagyon kimerültem a 3 év alatt, és sokszor már türelmetlen voltam/vagyok, sokat kiabáltam az elmúlt pár hónapban, ami persze bántott utána, megfogadtam,nem teszem, de nehéz a változás (most pozitív nevelési tréningre jelentkeztem elkeseredésemben). Várjunk türelemmel, míg lecseng ez a sok minden, hisz szegény Beninek most minden tényleg kicsit besűrűsödött, vagy már most segítséget kellene kérni? Férjem szerint túlreagálok mindent, és nagyobb ügyet csinálok belőle, mint amilyen. Szerinte ez élettani, nem kell változtatnunk a nevelésben (úgy vélem bár alapvetően jól, óriási szeretetben, kötődésben neveltünk, mert tisztelettudó kedves volt eddig, de tény hogy a mi mintáik is a tekintélyelvű nevelésből jönnek - kiabálás, büntetés, ha nagyon olyan volt, volt már kézre, fenékre legyintés is, és ezek nem jók, most pedig még károsan is hathatnak a gyermekünkre). Ön mit gondol? Elnézést, hogy túl hosszú lett.
Kedves anyuka!

Elolvasva a levelét, azt gondolom, h nagyon sok területen van/lenne szükségük tanácsadásra a Benivel kapcsolatban, úgy a viselkedését illetően, mint a különböző pszichés tünetek megnyilvánulására vonatkozóan. Az ovikezdés azt gondolom, h pár hét elteltével még inkább nehezíthet ezen az állapoton. Mindenképp javasolnék önöknek egy nevelési tanácsadás jellegű konzultációt, ahol részletesen át lehet beszélni a kritikus pontokat. Ha gondolja keressenek meg, én is szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2015-09-20 08:00:45
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
3.3/4 éves fiamra sok mindent ráhagytunk a mama apa és anya.Egyedüli gyerek hiszti verekedés,harapás.Ha próbálom fékezni fokozodik olykor tör zúz.Megbeszélném ha lehetne,de még jobban kiborul.Elfogy a türelem fenékre csapás kiabálás igy\" szép\"lassan lenyugszik.Egy ideig jó volt a büntetőszönyeg de ez már a múlt.Apa 7 után jön haza és csak meséket nézünk lefekvésig ami 9-10 óra.Amúgy értelmes okos kisfiú.Ha ő érvényesül.Most szóltak az oviban ott is jelentkeztek a gondok.Hogyan tudnám orvosolni helyzetet? Szabályok?Módszerek amig nem késő.
Kedves szülő!

Keretek szükségesek valóban a gyermeknevelésben, következetesség és kitartás. Ajánlanék önnek egy egy órás nevelési tanácsadást, ahol részletesen meg tudjuk beszélni a teendőket, ha gondolja keressen meg és szívesen segítek, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2012-10-25 17:24:27
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea!

5 és 1/2 éves nagycsoportos Óvodás kislányomnál nagyon sok gond van az öltözködéssel, nagyon régóta önállóan végzi, nem is ezzel van a probléma, de 5napból négyszer úgy indulunk el otthonról, hogy összeveszünk, előszőr az volt a gond, hogy amit kikészítettem neki ruhát az nem felelt meg, már egy ideje Ő választhatja ki, de így is legalább 3szo átöltözik egy reggel, mert bevág a bugyi vagy túl laza, nem jó a harisnya, felcsúszik a póló. Mire végre sikerül megtalálni a megfelelő ruhát és indulnánk jön a cipő: Szorosabbra kösd be, túl szoros lazíts rajta, persze ezután sem jó, jön a 2 és 3. cipő, természetesen még azzal is gondjai vannak, de abban már elrángatom otthonról, ezután végighisztizi az egész utat, érdekes módon miután du. megyünk érte már régen nem vág és nyom semmi a ruhák közül. Miért van ez, nem akar oviba menni vagy tényleg nem tudja magán elviselni A ruhákat? Mit tegyek, hagyjam rá vagy csapjak a fenekére és az első ruhát kell felvennie, Mi a helyes döntés ilyenkor?

Előre is köszönöm a segítséget!
Kedves anyuka!

Az ön következetességére van szükség a nevelésben, még akkor is ha ez reggeli hisztikkel jár. Ha nem kap megerősítést a viselkedése, akkor rövid időn belül abbamarad.
Azt javaslom, h válasszanak ki este közösen egy ruhát amiben másnap oviba szeretne menni, és akkor mindenképp ragaszkodjon ahhoz, hogy nincs már válogatás, azt veszi fel és kész. Ha ezt követi és 1-2 héten belül és nem hagy alább a hiszti, akkor keressen meg és szívesen megtanítok önnek pár olyan módszert, amelyet gyakorlatba tud ültetni a hétköznapokban, kialakulnak az egészséges keretek, és könnyebb lesz önnek is, meg a kislányának is. Elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2012-09-12 19:48:34
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja