gyermekkori depresszió

16 éves lányom (ugyan már nem kisgyerek), de tanácstalan vagyok. Problémás korszakon vagyunk túl( vagy még nem is vagyunk túl), volt önismereti terápián már , júniusban is megy, kevert szorongásos depressziós. És fura dolgokat vettem észre, megint bezárkózik a szobájába, alszik vagy csak mereven néz és fekszik. Nem jár iskolába, magántanuló, vizsgái is lesznek 2 hét múlva, de nem vettem észre , hogy tanulna. Aggódom érte, rendkivül jol meg tudja játszani magát amire már rájöttünk. Pl. pszichológusnál még mosolyog is.De nem beszél se velem, senkivel sem, elzavarta a barátait is. Szomorú kimondani de már nincs egy barátja sem. Mit csináljak? Félek megint hülyeséget tesz. Már volt öngyilkos kísérlete. Aggódom érte nagyon. Mellékelem egy rajzát amit "elcsentem" tőle a minap. Láttam mikor rajzolta.Azt is tudom, hogy vannak ilyen gondolatai, mindig kiirja a naplojába amit gondol. És láttam, hogy irta gyüjtött elég gyógyszert megint. Amit kerestem de nem találtam.De kimeritette a lehetőségeket hogy van itt a közelben erdő és sziklás is. Nagyon féltem. Mit csináljak? Bármilyen megoldásra fogékony vagyok. Többen probáltunk vele beszélni, én is, "barátokat" is megkértem, pszichológusunkat is kértem, de senkinek nem válaszol. Ha válaszol hárít. A pszichológus azt mondta, nem akar érte felelősséget vállalni, és nem bánná ha keresnénk másik szakembert. A héten már nem fogadja a lányom.Mit tanácsolna?Válaszát előre is köszönöm!