Kedves anyuka!

Először is a testvérféltékenység nagyon érthető érzelem a nagyobb testvér részéről. Meg lehet őt érteni, hiszen a kistestvér születésével kevesebb figyelem jut rá és állandóan attól retteg, hogy a kistestvért a szülők jobban fogják majd szeretni, mint őt. Osztoznia kell a szereteten, amit meg kell tanulnia. Ez az osztozkodás számára azt jelenti, hogy neki kevesebb fog jutni, mint eddig. A gyerekek a testvér érkezését körülbelül úgy élik meg, mintha a férjünk egy szeretővel hazaállítani és onnantól kezdve őt is kellene szeretnünk. Na, már csak ez kéne!:o) Így meg tudjuk érteni mit is éreznek szegény elsőszülöttek.

Szakemberek szerint egyébként ideális, ha három év a korkülönbség(ez önöknél majdnem meg van), ilyenkor a nagyobbat már nem érinti olyan érzékenyen, hogy kicsit kevesebb figyelem jut rá. Nyilván a picire sem lesz annyi időnk, mint annak idején a nagyra volt, de ebből ne csináljunk magunknak lelkiismereti problémát. A kicsi nem fog hátrányt szenvedni azért, mert sokkal kevesebb idő jut kizárólag rá. De kárpótolja őket a testvérük léte, mert ők eggyel több embert kapnak az életükbe, aki érzelmi biztonságot nyújt a számára. Hogyha úgy foglalkozol a picivel, hogy közben ott van a nagy is, számára ez a természetes. Kulcsfontosságú dolog, hogy a szülők hogyan kezelik a testvérféltékenységet.

Fontos, hogy amikor látod, hogy mondjuk, a nagy bántani készül a kicsit, lépj haladéktalanul közbe és próbáld meg megfogalmazni, amit érez. Például mondjuk neki: „Tudom, hogy rosszul esik, hogy sok időt vagyok a picivel, de gyorsan tegyük tisztába, etessük meg, hogy minél hamarabb tudjunk játszani”. Semmiképp se büntesd! Nagyon fontos, hogy érezze, hogy te megérted őt és tudod, hogy mi kavarog benne. Segíthet még, ha van egy külön kis területe, ami csak az övé. Ez lehet egy szekrény, egy polc, egy játéksarok, ahonnan a hugi nem vehet el semmit. Ez csak és kizárólag az övé. Semmiképp se legyen kényszer számára, hogy szeresse a testvérét, mert minél jobban erre kényszerítik őket, annál jobban fognak ellenállni. Azokban a helyzetekben, amikor aranyos a testvérével, szeretgessük meg és dicsérjük meg nagyon! Mondjuk neki gyakran, hogy mennyire szeretjük! Ne hasonlítgassuk a két gyereket. Minden gyermek más személyiség.

Ha a testvérféltékenység kóros mértékben jelentkezik (pl. alvászavar, evési zavar, viselkedés regressziója), mindenképp keressenek meg és egy pár alkalmas terápiával csodákat lehet elérni!:)


A másik témában pedig, mivel önök a szülők, így szinte kötelességük azt megteremteni/elérni, h ne a nagyszülőknél legyen a gyerek, hanem önökkel, mert így az önök és a gyerek közti szakadék egyre csak nőni fog!Kitartás és határozottság anyuka!
Ha bármiben segíthetek, keressenek meg, elérhetőségem: 30-355-0177.

Üdv.:

Balogh Andrea
2011-05-12 11:03:34