orgazmus

Kedves Györgyi!
32 éves, néhány hónap múlva 33 éves nő vagyok. A gyerekkorom nem volt tökéletes, anyám semmit sem engedett meg nekem, amit szerettem volna, volt, hogy megvert. Ezen kívül borzalmas ruhákban jártam, ami szintén nem tett jót az önbecsülésemnek. Még szakközépiskolás voltam, amikor először önkielégítést végeztem, de tulajdonképpen nem tudtam pontosan, hogy miért és mit csinálok. Ezért amikor valami furcsát éreztem, megijedtem, hogy ezt nem szabad, és abbahagytam. Többször csináltam ezt, de sosem mentem el az orgazmusig. Ezt felnőtt fejjel már értem, akkor tinédzserként fogalmam nem volt, mi az. Viszont amikor először csináltam úgy, hogy tudtam is, hogy mi az, már nem sikerült, és azóta sem. Nem jutok el az orgazmusig. Talán úgy tudnám leírni, hogy addig a pontig jutok el, ameddig tinédzserként, és ott mintha bekapcsolna egy automata kikapcsoló gomb, és leállok, még ha nem is akarom. Pedig van 1-2 vibrátorom is, mert azt gondoltam, hogy esetleg azokkal sikerülhet. Azokkal sem megy. Úgy érzem, hogy ennek is betudható, hogy a korábbi (az a kevés, ami eddig volt, mert nagyon-nagyon sokáig nem volt barátom) kapcsolataim néhány hónap múlva csődöt mondtak, és félek, hogy az elkövetkezendők is ezért nem fognak sikerülni. Pedig nagyon szeretnék már családot, gyereket!
Az lenne a kérdésem, hogy ez bármiféle módon gyógyítható-e? Van valami mód arra, hogy sikerüljön? Egyrészt kétségbe vagyok esve, hogy nem megy, és félig-meddig már le is mondtam a sikerről, ami nyilvánvalóan nem egy bölcs döntés, másrészt viszont enélkül is élveztem a szexet. Igazság szerint nem csak magam miatt szeretném, hogy sikerüljön, hanem majd az elkövetkezendő párom miatt is, mert nem akarom, hogy emiatt legyen kudarcra ítélve a szerelmi életem.
Előre is köszönöm a válaszát!