prolémák terhességben

Tisztelt Doktornő!
2,5 éve szedek Fevarint (100mg) kényszerbetegségem kezelésére. Esténként kell egy szemet bevennem és a gyógyszerszedés alatt szerencsére szinte teljesen tünetmentes voltam/vagyok, leszámítva 1-2 kisebb hullámvölgyet. Most 5 hetes terhes vagyok és nem tudom szedhetem-e továbbra is a gyógyszert, vagy el kell hagynom a terhesség és a szoptatás ideje alatt. Félek elhagyni, nehogy visszatérjenek a tüneteim (elsősorban kényszergondolataim voltak). A kislányomat, aki most 4 éves gyógyszer nélkül hordtam ki, akkor még nem kezdtem el a kezelést, csak utána mentem el orvoshoz, mikor már 2 éves volt. Voltak tüneteim a terhesség alatt és után, de szerencsére nem olyan intenzívek. Viszont egész terhességem alatt méhkeményedéeim voltak, amit én a tünetek miatt kiváltott szorongásnak tudok be.
Jelenleg jól vagyok, de nem tudom, mi lenne jobb a babámnak. Ha nem szedném a gyógyszert és visszajönnének a szorongásos tüneteim, vagy ha szedem a gyógyszert. Árthat a magzatnak?
Vagy esetleg nem lenne valamilyen homeopátiás megoldás, amíg kihordom a babám? A nagylányommal HOVA-t szedtem, ami csökkentette ugyan a tüneteket, de nem szüntette meg őket.
Válaszát előre is kösznöm: Mónika

Tisztelt Doktornő!
Én egy olyan problémával fordulnék Önhöz ami meglehet hogy nagyon hétköznapinak fog tűnni, én még sem tudok vele megbirkózni. Én egy 23 éves várandós anyuka vagyok. Első babókát várjuk. Aminek nagyon örülök, néha. Viszont mostanában egyre gyakrabban - egy hétből 6 szor - fog el olyan érzés hogy nincs értelme folytatni, és hogy tönkre teszem az életem. Eddig volt rendes állásom, és életem. Viszont most dec. 31-én megszünt - határozott idejű volt - és most meg nagyon sok procedúrán kell keresztül mennem hogy el tudjak intézni valami juttatást a későbbiekre. A helyzetet csak nehezíti hogy párom elég stresszes munkahelyen dolgozik, és napi 11-12 órákat. Reggel sötétben megy és este 8 óra felé jön. Így én teljesen egyedül érzem magam. Úgy érzem hogy az eddigi életemet adtam fel egy olyanért ahol végig egyedül kell majd küzdenem az életben mindenért. Nem tudom hogy erre képes vagyok e. Vettem már nyugtató teát, de semmilyen hatást nem érzek. Örülnöm kellene mert ezt szertettem volna mindig is. Saját családot, és egy ilyen férfit. De valami baj van velem? Ön szerint el kellene mennem pszihológushoz? Vagy tudna ajánlani valamit ez ellen? Válaszát előre is köszönöm.