Tisztelt Bader Úr
Augusztusban már írtam önnek, Választ is kaptam. Azóta, mióta a férjem elhagyott bennünket, eltelt több , mint 3 hónap. A gyerekek már kezdtek megnyugodni, de a férjem minden nap 5 percre betér hozzájuk. Felzaklatja őket , és van mikor fél éjjel sírnak. Próbáltam beszélni vele, hogy inkább csak hétvégére menjenek vele, de ő hajthatatlan. Sokszor , mikor átjön elmondja, hogy sokszor gondolt rá , hogy hazajöjjön, és hogy várjunk még a válással, de egyre inkább erősödik bennem , hogy el kellene innen költözni, elválni , és végleg lezárni ezt a kapcsolatot. Talán az együtt töltött 18 év mondatta azt velem , hogy talán még megmenthető a házasságunk , és hogy várjak. De most megint elbizonytalanodtam. Sokan azt tanácsolják , várjak még , mások pedig , hogy menjünk. Tudom , nekem kell eldöntenem mit teszek, de ismét kíváncsi lennék az ön véleményére...