Az eseményt a Keresztény Vállalkozói Konferencia főszervezője, Sipos Zoltán nyitotta meg. Elmondta, hogy ezt az ingyenes eseményt adományként szervezte meg, mert szeretné, ha a családvédelmi kérdések nem csupán vallásos közösségekben jelennének meg. Szerinte a pornográfia függőséget is okozó veszélyes hatását sem kezeljük kellő figyelemmel.

A Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának dísztermében fiatalok és idősek vegyesen jelentek meg. Az egyházi sajtó képviselői mellett világi kollégáik, a színpad fölött kereszt. Ezeket a témákat az istentiszteleteken aligha érintik. Az esemény kezdetekor egy monitoron baljóslóan növekvő számsor jelent meg. Csak a második előadáskor mondták el, hogy az elvégzett abortuszokat számolja.
 

Rengeteg itthon a meg nem született gyermek

Raffai Péter előadásából megtudtuk, hogy a világon évi 48 millió terhességmegszakítás történik, Magyarországon ebből körülbelül 33 ezer. Bár a hazai törvényi szabályozás szerint csak indokolt esetben végzik el a magzati élet elvételét, a valóságban elég válsághelyzetre hivatkozni, és ellenőrzés nélkül elvégzik a beavatkozást. Az ENSZ Népesedési Osztálya Magyarországot emiatt az abortuszt kívánságra engedélyező országok közé sorolja, ahol sem betegség, sem veszélyeztetettség vagy más ok nem szükséges, csak egy döntés.

Miközben a köznyelv eufemizál és megszakított terhességről beszél, a valóságban egy megszüntetett életkezdeményről van szó. A kérdés nem is az, mikortól ember valaki: ha ugyanis a magzat potenciálisan ember, akkor az abortusz potenciálisan gyilkosság.
A hazai közvélemény mindig afelé dől, milyen kérdést kap a közvéleménykutatásban: ha a nő jogainak csorbításáról kérdezik, mindig a nők mellé áll a többség, ha viszont a kérdést úgy fogalmazzák meg, hogy a magzat élethez való jogát védik-e, akkor a sokaság ezt választja.

A rendezvény főelőadója Raymond de Souza amerikai életvédő, máltai lovag volt, aki az Életvédelmi Konferencia meghívására látogatott Magyarországra. Tolmácsolt előadásában beszélt arról, amikor egy nőnek az orvosok elmondták, hogy a terhessége az életébe kerül majd. Kérték, hogy szakíttassa meg egészségügyi okokból. A nő végül nem vetette el a gyermekét, s bár belső vérzés is föllépett nála, mindketten egészségesek voltak. Souza végül elmondta, hogy ez a nő az ő édesanyja, és mindig hősként tekint rá, amiért ma itt lehet.
 

A netre költözött pornó a hálószobákba költözik

A szervező előadása egészen új színt hozott a családvédelmi konferenciák tematikájába: Sipos szerint alapvetően hiba tabuként kezelni a pornográfiát, mely kétségtelenül a modern ember életének része, de hatásairól még nem sokat tudunk.
Az emberek mindig vonzódtak a szexuális tartalmakhoz, de most először van az emberiség történelmében szélessávú internet, amely révén azonnal, büntetlenül és korlátlan mennyiségben érhetők el olyan mozgóképek, melyek minden elképzelhető, sőt elképzelhetetlen cselekményeket mutatnak be. Sipos szerint a dohányzáshoz hasonló jelenséggel állunk szemben: kezdetben nem tudtuk, milyen hatása van, majd a kutatások alulfinanszírozottak voltak. A gazdaság jelentős részét képviselő dohányipar szerint persze a termék nem veszélyes. Ma már tudjuk, hogy függőséget alakít ki, és abban a fázisban vagyunk, hogy az emberek a veszélyeket ismerik és sokan szoknak le.

A pornó kapcsán még az út legelején állunk: most nő föl az első generáció, mely kisgyermekkora óta eléri a pornográf tartalmakat. Már nem kell az újságostól pironkodva Playboyt venni, mert elég egy internetes keresőbe írni, mire vagyunk kíváncsiak. Az ötven legnépszerűbb pornófilm jeleneteinek 88%-a erőszakos, az erőszakot 98%-ban nők szenvedik el, de majdnem mindig élvezik is. Ez a minta nyilvánvalóan nem a valóság, de ezzel a serdülők vajon mennyire vannak tisztában?

Néhány éve egy budapesti általános iskolában a takarítónő két nyolcéves fiúgyermeket talált a mosdóban, amint a filmeken látott jeleneteket próbálták el. Kiderült ugyanebben az iskolában, hogy egy másik hasonló korú fiú orális szexre próbálta kényszeríteni iskolástársát. Az eset után szexológusok bevonásával felvilágosító órákat tartottak, amely során kiderült, mennyit találkoznak pornográf tartalmakkal már ebben az életkorban is. Az egyik 8 éves kislány azt kérdezte: „Noémi néni, mi az a seggtágító?”

Az előadásból kiderült, hogy a tartós pornónézők agya fizikálisan is módosul, az ingerek pedig egyre kevésbé váltják ki az örömérzethez szükséges neurokémiai folyamatokat. Ez egyre szélsőségesebb tartalmak felé sodorhatja az impulzussérült nézőt, aki végül akár olyan témájú videók rabjává is válhat, melyeket korábban visszataszítónak gondolt. Az ezzel járó változások (sokszor a hús-vér barátnő iránti teljes szexuális érdektelenség) szerencsére visszafordíthatóak.

Az előadás a YouTube-on teljes terjedelmében megtekinthető.