SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gyümölcsszezon inzulinrezisztensként - mit szabad és mit nem?

Családinet [cikkei] - 2017-07-11
Nyáron a legtöbben inkább a lédús, hűsítő gyümölcsöket kívánjuk a nehezebb, zsírosabb ételek helyett, és nem ritka, amikor ebédre is egy finom gyümölcsleves kerül az asztalra. De vajon miként illeszthető bele ez az inzulinrezisztensek diétájába? A túl sok gyümölcs nem fogja túlságosan is megemelni a vércukorszintet? A kérdéseket Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa válaszolja meg.
Gyümölcsszezon inzulinrezisztensként - mit szabad és mit nem?

Gyümölcs - barát vagy ellenség?

A gyümölcsök köztudottan számos pozitív hatással vannak a szervezetre, és az ajánlások szerint fontos, hogy minden nap minimum 400-500 gramm zöldség/gyümölcs kerüljön a tányérra az egészség megőrzése érdekében. Azonban, azt nem árt tudni, hogy a gyümölcsök között vannak olyanok, mint pl. a szőlő, banán, füge, datolya, aszalt gyümölcsök, melyek magasabb szénhidráttartalmuk miatt jelentősebben megnövelik vércukor- és az inzulinszintet, így ezek túlzott fogyasztása nem javasolt inzulinrezisztencia/cukorbetegség esetén.


Nem mindegy mikor és mennyit fogyaszt belőlük

Nyáron a sok szezonális finomság csábítása ellenére is nagyon fontos ügyelni a gyümölcsök megfelelő napszakban való fogyasztására. Legideálisabb uzsonna idejében, akár önmagában fogyasztani, de lassan felszívódó szénhidráttal elfogyasztva lehet a tízórai része, vagy beilleszthető az ebéd mellé is. Ezenkívül fontos észben tartani, hogy egyszerre 200 g-nál nem javasolt többet bevinni belőlük, ami kb. 8-10 szem közepes méretű epret (1 maréknyi), kb. 40 szem cseresznyét (2 maréknyi), 1 nagyobb vagy 2 kisebb őszibarackot/nektarint és kb. 4 közepes méretű sárgabarackot jelent.


Frissítő smoothie-k, gyümölcslevesek

Nyáron sokan előszeretettel fogyasztják a smoothie-t vagyis a gyümölcsturmixot. Cukorbetegként/inzulinrezisztensként sem kell lemondani róla, de néhány dolgot mindenképp be kell tartaniuk fogyasztásakor. Egyik fontos eleme, hogy az alapvetően nagyon gyorsan felszívódó gyümölcsturmixot lassabban felszívódóvá kell tenni, amit el lehet érni azzal, ha tejszínnel, kókuszkrémmel, olajos magvakkal, chia maggal, útifűmaghéjjal vagy korpával készítjük el. Semmiképp se a reggeli mellé kerüljön az asztalra, hanem inkább tízórai, uzsonna idejében, belekalkulálva a szénhidráttartalmát a napi mennyiségbe - javasolja Sárga Diána, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Hasonlóan a smoothie-hoz, a frissítő gyümölcslevesek is beilleszthetőek az étrendbe ebéd részeként, szénhidráttartalmával számolva. A levesek sűrítésére érdemes valamilyen magas rosttartalmú alapanyagot, mint pl. útifűmaghéjat használni. Természetesen ezeket a legjobb nyersen, főzés nélkül elkészíteni, hiszen a hő hatására a gyümölcsök veszítenek értékes vitamin és ásványi anyag tartalmukból.


Mit ér a nyár görögdinnye nélkül?

Ahogy már említettük, gyümölcsökre mindenkinek szükségük van, legyen az illető egészséges, inzulinrezisztens vagy esetleg cukorbeteg. Csupán oda kell figyelni, mikor, mit és mennyit fogyasztunk. Jó hír, hogy szénhidráttartalmával gondosan számolva, uzsonna részeként, adott esetben lassú szénhidráttal fogyasztva, a nyár egyik kedvenc gyümölcse, a görögdinnye is beilleszthető időnként a cukorbetegek/inzulinrezisztensek étrendjébe - árulta el Sárga Diána, dietetikus, így a tévhitekkel ellentétben olykor ez is az asztalra kerülhet.

Forrás: Budai Endokrinközpont
Fotó: seagul / pixabay

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Holtan találták meg a kétéves szerb kislányt, akit már a magyar rendőrség is keresett

Rengetegen keresték a kétéves kislányt, sajnos már csak a holttestét találták meg.
"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

"Az apám a saját nőgyógyászom, és ő közölte velem, hogy baj van" - kiakadtak a TikTokon a fiatal lány követői

Minden nő tudja, hogy a nőgyógyász kincs. Ez egy bizalmi viszony, így nem csoda, hogy olyan embert szeretnénk választani, aki szimpatikus, aki tudja kezelni az esetleges betegségeinket és aki felkészít a szülésre. Egy fiatal lány éppen ezért a lehető legközelebbi személyt választotta erre a nemes feladatra, aki nem más, mint az édesapja.
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
A szerkesztő ajánlja