erõmerítõ tanácsadás

Kedves Mono!
Stílusából és a témából ítélve, Ön írta a levelet.
Akkor tudok jól segíteni, ha nem másokat akarunk megváltoztatni. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok mindent, mintát átveszünk a szüleinktől. Persze sokkal több az öntudatlan másolás. Nagyon hasonlóak tudunk lenni hozzájuk.
Életünk első felében azt gondoljuk, mi majd jobban csináljuk majd. És így is lesz. Éljük az életünket, dolgozunk, eltávolodunk a szüleinktől és megvalósítjuk önmagunkat. Jó esetben önálló életet élhetünk. Párunk lesz, karriert építünk, jönnek a gyerekek és elkezdjük átadni mindazt, amit gondolunk az ideális életről… Az életünk, a mindennapjaink az igazi minta gyermekeink számára. És ha olyan tudatosak, olvasottak vagyunk, mint Ön, akkor egyhamar rájövünk, hogy 50 %-ban ragyogó életet éltünk. Megvalósítottuk álmainkat és eltávolodtunk attól a mintától, amit szüleink mutattak számunkra. Mert nem értettünk vele egyet és azt tagadtuk.
A másik 50 %-ban pedig rádöbbenünk, hogy pontosan olyan hangsúllyal és ugyanazt mondjuk.. mint az édesanyánk és ugyanúgy veszekszünk, mint tőle hallottuk… ugyanaz a gondolkodási mintánk, rögzülésünk, szokásunk… stb. stb.
Úgy vélem, túl közel kerültek egymáshoz azzal, hogy a munkája révén otthon maradt. A figyelmét nem köti le a munkája. Túl sokat lehetnek együtt. Így sokkal élesebben jönnek elő a hasonlóságok és a súrlódási felületek.

Az egyik tanácsom az, lehetőleg keressen munkát és kezdje el valóban a saját életét élni. Mintha beleragadt volna édesanyja életébe… amint leköti a figyelmét a munkával, figyelme sokkal másabb kérdésekre fog terelődni.
Kezdje el gyermekkori álmát megvalósítani! Nincsenek lehetetlenek! Kösse le a figyelmét – mással!

Egy másik út:
Az én módszerem az, hogy egy konkrét konfliktusból indulok ki és oldom az Önben levő negatív élményt. Ekkor azt elengedi, már nem fáj Önnek, nem emlegeti annyiszor, mert már nem akar emlékezni rá és ezáltal, – mivel Ön megváltozott, - az univerzum egy új választ ad Önnek. Amire jó, ha nyitva van és befogadja! Sok ilyen konfliktus oldása után meglepően más reakciókat kap az ember és jelentős változást tud indukálni. Elindul önmaga felé és derűsebbé és elégedettebbé válik.
Ezt leginkább csak egyéni tanácsban tudom megoldani. Írásban ritkán. Vagyis annak, aki arra nyitott, annak nagyon jól átmennek az ajánlott gondolatok, lehetőségek.

Öntől csak ezeket hallom:
A MÁSIK - érzelmileg függő, ki akarna engem sajátítani, birtokolni, haragszik, mindenki hibás csak ő nem sose, kritizál mindenkit, vissza akarna élni a szülői hatalmával, magához láncol, kicsikarja a figyelmemet, másokat hibáztat, megrekedt, rossz szemlélete van, szánalmas, kifordult önmagából, Butának tartom, mert bele se tud gondolni dolgokba; önző, érzelmi függés, szégyell segítséget kérni, a félelmei úrrá vannak rajta.
Sajnos egyetlen jó szót, dicsérő gondolatot nem hallottam a másikról.
Kérem, kezdjen el a másik oldalra átállni.
Ön okos, eszes nő. Ezek az állítások, ahogy szoktam mondani, „csak a zöld erdőbe visznek be”. Csupa tagadás, kritika, NEM és utálatos dolog. Ha ezekben a gondolatokban marad, sajnos nagyon hasonlóvá kezd válni hozzájuk. És olyan, mint a 22-es csapdája. Egyre többet hangoztatja.. egyre többet nem szereti.. egyre inkább maga is bele ragad ebbe a gondolat körbe… Ez a tagadás, a NEM, vagyis a zsákutca útja!!
Kérem, lépjen át a NEM-ből az IGEN-be. Mondjon IGEN-t az életre!
Azaz, ha változást, fejlődést szeretne látni - a saját életében és a környezetében, - kezdje el azt leírni, MIT SZERET és pontosan hogyan!?!
Jelen időben, mintha már megvalósult volna. A NE és NEM szócska nélkül!! Ezek utóbbiak tilosak!!
Kezdjen el arról álmodozni, milyen, amikor elismerik. Amikor szeretik, amikor elfogadják az ötleteit? Amikor megdicsérik? Amikor hagyják önállóan élni?? :-)
Ez a feladat úgy néz ki, hogy egyetlen állításra 25-50-80… vagy még több pozitív állítást írunk.
Valahogy így:
A NEM oldalon ez az egyetlen mondat áll: Édesanyám ki akar sajátítani.
Az IGEN oldalon pedig valami ilyesmi sorakozik és egyre több és pontosabb megfogalmazásban:
- Édesanyám elismeri a munkámat.
- Tegnap is megdicsérte, a levest/ebédet/süteményt… ruhát.. stb. amit készítettem, varrtam.
- Örömmel újságolja el, hogy mennyi mindenre ráismert abból, amit meséltem neki a múltkor.
- Kikéri a véleményemet az őt érintő dolgokban.
- Jól elbeszélgetünk vele. A múltkor is hosszas és mély, igazi női, mély beszélgetésben volt részem vele. Teljesen meghatott, ahogy tud rám figyelni. Teljesen átérzi az én gondjaimat és nagyon jó gondolatai vannak hozzá.
- Érzem és megtapasztalom, ahogy felnőttnek tekint. Sok témában fordul hozzám kérdéssel. Ez nagyon jó érzéssel tölt el.
- … stb. …
Minél konkrétabb, és mélyebb leírásokat tud adni a pozitív történésekről, minél inkább ebbe éli bele magát, annál inkább TEREMT vele. Egyre jobban fogja átélni és érezni ennek a jó oldalát és ahogy beleéli magát ezekbe a helyzetekbe, megérzi, milyen remek dolgok is ezek!

Kérem, csináljon minden egyes felsorolt igéhez a listából egy ilyen lapot elővenni és kezdje el teleírni a lapot!

A módszert fókuszáthelyezésnek is hívhatjuk. Amikor a NEGATÍV eseményről a POZITÍVra tesszük a hangsúlyt. És ezt kezdjük élni, teremteni, és egyúttal megvalósítani a saját életünkben is.
Lehetőleg ne a negatív mintákat kövessük!
Várom a pozitív változásról a beszámolóját!
Ajánlom szeretettel a Mátrix oldást vagy az Életvezetési tanácsadásomat, amennyiben folytatni akarja saját magán a munkát.
Szeretettel:


Sütő Mária
2014-11-28 00:06:38