„A személyiség… felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült.”

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Minden mozdulatunk, válaszreakciónk - a társadalmi, tárgyi és sík térben,- személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. Az írás és a rajz, ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekintendők. Mivel a mozgás milyenségéből visszakövetkeztethetünk a létrehozó személy tulajdonságaira, így írómozgásból szintén elemezhető létrehozójának egyénisége.

Alkotás, kreativitás, fantázia megjelenése az írásban

Képzeletünk, élményeink, ismereteink egyedi, jellegzetes rendezésével, integrálásával, különböző alkotásokat hozhatunk létre. Érdeklődésünk szerint ez lehet gazdasági, tudományos vagy művészeti. Az alkotó fantázia, a bejövő objektív és szubjektív információkat sajátos produktumban adja tovább. Általánosból egyedit alkotni gondolati síkon, majd formába öntve (szavak, képek) továbbadva és fizikai vetületben megalkotva ez a teremtés igazi megjelenése.

Az alkotó kreativitás megjelenési jegyei a kötött és kötetlen betűkapcsolatok váltakozása, füzéres-fonalas kötésmódú m-n-p betűk, a magasan szálló vagy a következő betűbe bekötött ékezetek, rövidítések, dinamikus mozdulatú íráskép, gyors, erőteljes mozdulatok, magasba nyúló, térölelő felső betűszárak, egyéni íráskép.

A csapongó, tárgyát nem találó kritikátlan fantázia azonban csak álmodozást, elrugaszkodott vágyakat elérhetetlen célokat mutat megvalósulás nélkül. Ezek megjelenése a magas ékezetek, t-betűk áthúzása a betűtörzs felett, karika ékezetek, dundi felsőszárak a betűkben, miközben a betűsorok középső részei aprók, az íráskép gyenge nyomású.

Következtetőképesség, logika, új szempontok figyelembe vétele, a szempontváltás képessége, szokatlan társítások esetén láthatjuk, hogy kreativitásunk és humorérzékünk összefügg. Az egymástól távol eső dolgok összekapcsolására való hajlam, gyors asszociációk, a hullámos ékezetekben, könnyed, változatos, de olvasható betűalakításokban, sajátos jelölésekben, szókapcsolatokban ölthetnek testet. Az írásképben folyamatos vonalvezetésű kapcsolási módok találhatók, előfordulnak a közben újabb és újabb ötletek miatti sorokba való beleírások, javítások, csillagozások, margókra tett megjegyzések, jelölések.

Az alkotóképesség nemcsak a nagyívű, kreatív gondolkodás jellemzője, mert aprólékos mozaikokként is kirakható a nagy egész. Rendet teremtve, módszeres építkezés által is juthatunk új következtetésekre és utakra. Az összefüggésekben lévő következtetés logikus levezetésének képessége megjelenik a nagy sorközök általi átlátó képességben, a szöveg, írástömb erős tagoltságában, a dinamikus vonalvezetésben és kötött-kötetlen írásmód változatosságában.

A rendszerezés, strukturáló képesség, mely a rendezetlenségből helyes csoportosítással új egységet képes létrehozni, felfedezhető a jól tagolt írástömbben, arányos margókban, azonos sortávolságokban, egyenes sorirányokban, a betűk alsó , középső, felső, zónájának kiegyenlítettségében, egyenletes dőlésében. Az aláhúzások, kiemelések, rendezett, következetes bekezdések, helyes írás, gondolatjelek, egyéb írásjelek használata, határozottan kitett ékezetek, mellyel a jó kontrollképességét is mutatja.

Áttekintőképességünk, rendszerező képességünk mutatja a rendszeretetünket, beosztó képességünket is.  Aki rendszer szerint éli az életét, képes előre látni céljait és beosztani idejét, alárendelni az apró dolgokat a nagyobb, fontosabb elemeknek. Aki a síkbeli térbe képes áttekinthetőséget vinni, az az íróasztalán éppúgy képes csukott szemmel is megtalálni mindent, mint ahogy mindig tudja, meddig mehet el anyagi és egyéb viszonyok tekintetében. A térbeli, időbeli, anyagi rend megteremtése fejben kezdődik és ezáltal teremti meg az egyén a valóságban.

(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség
Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay