Megfélemlítés vagy modernizálás? - Avagy mi történik a közoktatásban

Kering egy levél az interneten, ami állítólag egy pedagógus tollából íródott. Sajnos azonban ebben a levélben nagyon sok téves vagy félinformáció van.

 

Érthető, ha valaki úgy gondolja, hogy ha jól dolgozik, akkor őt nem érintheti hátrányosan az új törvény, mert normális esetben ennek valóban így is kellene lennie. De nem hiába tiltakoznak a szakmai szervezetek a tervezet ellen.

Az nem béremelés, ha 22 óra helyett 25 órát tanítok, és azt kifizetik. Ez lenne az alap. Béremelésnek azt hívjuk, ha ugyanannyi munkáért több pénzt kapok.

Nem az a kérdés, hogy elvisszük-e versenyre vagy kirándulásra a gyerekeket, ha az éppen hétvégén van, hanem az, hogy a munkáltató ezt kötelezővé teheti-e. Ha a rendőr, mentős, orvos vagy akárki hétvégén is dolgozik, akkor neki a hét másik napján kell szabadnapot biztosítani. A pedagógusoknál ez nem megoldható.

Azt mondja a levél írója, hogy kifizetik, ha valaki oktatási segédanyagot készít, és a saját ötleteit is beviszi a tanításba. Kivéve, ha az nem tetszik a tankerületi központnak, mert akkor komoly büntetésre számíthat a kolléga, főleg abban az esetben, ha úgy ítélik meg, hogy nem illeszkedik szorosan a tantervhez.

Nem kell kirívó mulasztást elkövetni a fegyelmihez, elég lehet akár az is, ha a tanár azt mondja a gyereknek, hogy nem kell szégyellnie az anyukáját, csak azért, mert neki kettő is van. A törvényes keretek közt felvállalt ellenzéki véleményekért pedig - mint láttuk - azonnali elbocsájtás jár.

A tanár a munkája során előzetes figyelmeztetés nélkül megfigyelhető lesz, bármikor belenézhetnek a telefonjába, számonkérhetik az ott talált tartalmakat, akkor is, ha éppen nincs az iskolában.

Ez nem azért baj, mert a tanárnak titkolni valója lenne, hanem azért, mert hogy kezdeményezhet bizalmas beszélgetést egy tanuló, ha a vele beszélgető tanárt bármikor lehallgathatják, üzeneteit elolvashatják? Kihez fordulhat segítségért ilyen közegben egy bántalmazott gyermek?

Hogy mennyire sokat jelent egy szó, eddig a tanév hossza legfeljebb 180 nap lehetett, vagyis több semmiképpen sem, most a tervezetben a legfeljebb szót legalábbra cserélték, vagyis lehet sokkal hosszabb is a tanév, és ennek a munkának a kifizetése sincs benne a törvénytervezetben.

Ha egy pedagógust átvezényelnek egy másik iskolába, az talán a városokban nem akkora gond, mint a kisebb településeken, ahol a közlekedés nehézségekbe ütközhet. Lehet, hogy tömegközlekedéssel oda sem tud érni reggel nyolcra. Saját autó és jogosítvány nincs mindenkinek, de ha van is, nem derül ki, hogy ennek a költsége miként lesz kompenzálva. Kilométerenként elszámolható 9 forinttal?

Ha valakit tartósan helyettesíteni kell, akkor a helyettesítő tanár feleannyit fog csak kapni, mint eddig.

De a legérdekesebb mégis az, hogy a jövő évi költségvetésben nincs elkülönített összeg a pedagógusok béremelésére. Miközben az Európai Unió már régóta figyeli a magyar pedagógusok helyzetét, és évek óta szeretné elérni, hogy több pénzt kapjanak a munkájukért.

Talán nem titok, hogy egy magyar tanár a töredékét keresi annak, mint amit nyugati kollégái kapnak. Miután pedig a mi gyermekeinket tanítják, nekünk is fontos, hogy jól képzett és megfizetett pedagógusok legyenek az iskolákban. Az infláció hivatalos állása alapján a bért idén a negyedével kellene megemelni csak ahhoz, hogy a vásárlóértéke a tavalyi szintjén maradjon.

Az Európia Bizottság a mostani megállapodás értelmében kifizeti a tanárok bérének 80%-át, pontosan úgy, ahogy az normális lenne, az alapbér növelésével. De ezzel a támogatással az a gond, hogy a támogatási időszak éppen 2026. tavaszán, vagyis a következő választások idején futna ki, amikortól az államnak kellene a továbbiakban finanszírozni a pedagógusok bérét, vagy az visszaesne a mostani szintre. Ez a megoldás olyan politikai kockázatot rejt a kormány számára, amit nem is biztos, hogy fel akar vállalni.

indexkép: Paola Grenier