Fidesz-magyar szótárt állított össze a státusztörvényhez a Szülői Hang Közösség
A státusztörvény nem a bajok valódi okait orvosolja, hanem pusztán tüneti kezelést próbál nyújtani azzal, hogy a pedagógusok kizsegerelésével elfedné a már most is kritikus és drámai mértékben növekvő pedagógushiányt.
A kormányzat a valódi szakmai megoldások helyett továbbra is a spórolási és hatalompolitikai céljainak rendeli alá a magyar közoktatást; a rendőrminiszter kinevezése és a félrevezető kommunikáció ezt a célt szolgálja.
A pedagógusok jogállását megváltoztató státusztörvénnyel kapcsolatban a kormányzat folyamatosan sikerekről számol be, de a törvény és az egyeztetések hátterét nem részletezik. A Szülői Hang Közösség szeretné megkönnyíteni a témában kevésbé jártas szülők és valamennyi érdeklődő számára a kormányzati kommunikáció értelmezését, ezért összeállítottak egy rövid Fidesz-Magyar szótárt, melyben megadják a Fidesz kommunikációs paneljeinek jelentését.
| Fidesz | Magyar |
| A törvényjavaslat benyújtását minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése előzte meg. [F1] | A kormány csak az általa támogatott, a kormánytól anyagilag függő szervezetekkel egyeztetett érdemben, a független szervezetekkel csak látszat egyeztetések voltak. [2,5,6] |
| A törvénytervezetet a Belügyminisztérium 2023. március 2-án társadalmi egyeztetésre bocsátotta. [F1] | 8 napot adtak a több mint száz oldalas érdemi magyarázat nélküli jogi szöveg véleményezésére, a beérkezett véleményekre pedig több mint három hónap elteltével sem reagáltak a beküldőknek sem egyénileg, sem összegezve. [3,5] |
| A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott törvénytervezet elkészítését (…) a szülőkkel folytatott online konzultáció előzte meg. [F2] | A szülői online konzultáció kérdései más témájúak voltak, mint a benyújtott státusztörvény módosításai. Érdemi konzultáció a szülői szervezetekkel nem volt, csak olyanokkal egyeztettek, akik eleve sem kritizálták a törvénytervezetet. [9,10] |
| A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg. [F3] | A kormány a pártokkal folyó egyeztetésen nem adott szót a civil szakértőknek, ehelyett másnap reggelre összehívott egy újabb egyeztetést nem átruházható meghívóval tudva azt, hogy ezen várhatóan a civil szakértők nem tudnak megjelenni. Ezen az újabb egyeztetésen a kormányzat részéről sem a miniszter, sem az államtitkár nem jelent meg. [6] |
| Az érdemi egyeztetés eredményeként az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott. [F1] | A benyújtott 164 oldalas törvénytervezetben az eredetihez képest számos szövegezési változtatás van, de ezek a lényeget nem érintik, illetve olyan szövegrészeket vettek ki, amikről eleve tudható volt, hogy a gyakorlatban irreálisak. [5] |
| A pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74%-a értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen. [F1] | Amikor a pedagógusokat megkérdezték a teljesítmény alapú bérezésről, még nem voltak ismertek ennek részletei, és a felmérés résztvevői nem tudhatták, hogy a törvénnyel egyúttal a munkaterheik és a kiszolgáltatottáságuk is nő. [6] |
| Az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja. [F1] | A pedagógiai munka minőségét a rendszer nem tudja objektíven mérni; az objektivitás elsősorban a tanórán kívüli tevékenységekre és a pedagógus munkájával közvetlenül nem összefüggő mérőszámokra vonatkozik. Az értékelés szubjektív elemeket is tartalmaz, melyeket az igazgató állapíthat meg. [4,5,15] |
| Az új bérstruktúrában vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az esetleges többletterhet anyagilag is elismerheti. [F1] | A bérezés kimenetele sok tényezőtől függ és bizonytalan. A többletterhet lehet, hogy anyagilag is elismerik, lehet, hogy csak részben, és az is lehet, hogy egyáltalán nem. [4,5,6,15] |
| Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni. [F4] | A tervezett teljesítményértékelési rendszer összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül, és a pedagógusok negyedét mindenképpen alulteljesítőnek minősíti, ők nem kaphatnak többletbért; béremelést a pedagógusok egynegyede kapna. Hiába végez egy pedagógus kiváló munkát, ha nem kerül be a legmagasabb pontszámot szerzők közé az intézményben, munkájáért nem jár többletbér. A pedagógusok között bérfeszültség alakulhat ki, és az igazgató kegyeitől függ a bérük. [4,5,15] |
| A 2023/2024. tanévben és nevelési évben a teljesítményértékelésre a rendszer megismerése és elsajátítása érdekében következmények nélkül kerül sor. [F1] | A pedagógusoknak részt kell venniük és el kell végezniük a szükséges adminisztrációt, de az ezzel járó fizetésemelést erre az évre kispórolták. |
| A kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése iránt. [F1] | A pedagógusok már évek óta megszégyenítően alacsony bért kapnak. Csak az elmúlt két évben több mint 8 ezren hagyták el a pályát, a kormányzat mégsem adott számottevő béremelést; még az inflációnak megfelelő béremelés is elmaradt, pedig mindez csupán a kormányzati szándékon múlt volna. [11] |
| A törvény elfogadásával további bérintézkedésekre kerülhet sor. [F1] | Nincs szükség a státusztörvényre ahhoz, hogy a pedagógusoknak béremelést adjanak, miközben a törvény nagyrészt a pedagógusok számára kedvezőtlen változásokat tartalmaz. [7,17] |
| Magyarország az Európai Uniónak tett minden eredeti vállalását teljesítette, így már nincs akadálya az uniós forrásokhoz való hozzáférésnek és annak, hogy a magyar pedagógus-béremelés megvalósuljon. [F10] | A pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás. Elvárás viszont Magyarország felé, hogy olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi; mely szerzett jogokat nem von el és az autonómia csökkentésével nem jár. [7,17] |
| Amint Magyarország hozzáfér a jogosan járó uniós forrásokhoz, a költségvetési mozgástér megnő, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus béremelés következhet. [F1] | Magyarország azért nem fér hozzá az uniós forrásokhoz, mert nem tudta teljesíteni vállalásait az igazságszolgáltatás területén, és nem nyújtott be megfelelő oktatási stratégiát. A költségvetés elsősorban értékrend kérdése. A magyar gyerekek oktatása tőlünk magyaroktól függ, nem pedig más országok segítségétől. [7] |
| 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800.000 Ft-ot. [F1] | A törvénytervezetben nincs konkrétum a fizetésemelésekkel kapcsolatban. A bérsávokra csak tág intervallumokat adtak meg, ami alapján nincs garancia a számottevő béremelésre. [6] |
| A pedagógusok munkaterhe nem nő, heti munkaidejük, a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége az eddigi marad. [F1] | Az elrendelhető eseti helyettesítések számát évi 30-ról 60-ra emeli a törvény, a heti munkaidő pedig esetenként jelentősen nőhet, mivel a munkateher átcsoportosítható egyik hétről a másikra. [5] |
| 32 óra marad a kötött munkaidejük, amit az iskolában kell eltölteni, 8 óra felhasználásáról az igazgató engedélyével szabadon rendelkeznek. [F1] | Az igazgató elrendelheti, hogy az eddigi 32 helyett 40 órát kelljen az iskolában eltölteni. [5] |
| A pedagógus igazolványra jogosultak körét kiterjesztjük valamennyi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóra. [F1] | Szép, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók is kapnak pedagógus igazolványt, de az sovány vigasz arra, hogy az ő fizetésemelésükről szó sem esik, pedig fizetésük botrányosan alacsony, miközben ők is fontos munkát végeznek. [5,18] |
| A pedagógusok mobilitásának megkönnyítése céljából létrejöhet az ún. vendégtanári kategória, ami lehetővé teszi, hogy azok a tanárok, akik például a tantárgyuk alacsony óraszáma miatt csak félállásban vannak egy iskolában, az adott fenntartó intézményeiben egyidejűleg óraadók is lehessenek. [F1] | Eddig is volt lehetőség arra, hogy a pedagógus más intézményben óraadó is lehessen. Viszont a munkáltató ezentúl kötelezheti a pedagógust arra, hogy más intézményben is végezzen munkát. [5,18] |
| Szintén az egyre növekvő mobilitáshoz igazodik az a javaslat, hogy egy adott nevelőtestületben akár 50% lehessen az óraadók aránya. [F1] | A törvénytervezet szerint az állami intézményekben az óraadók arányára nincsen felső korlát, így akár 50% felett is lehet, ami a pedagógusoknak és a gyerekeknek is egyaránt rossz. [5] |
| A nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné a javaslat visszaállítani, eszerint az intézmény egyes alapvető dokumentumait (a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és az éves munkatervet) az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá. [F1] | 2011 előtt önkormányzati fenntartásban működtek az iskolák, ők általában lehetőségeikhez mérten támogatták az intézmények törekvéseit, míg a mostani tankerületi fenntartók erőteljesen spórolnak, és a törvénytervezet szerint könnyebben tudják majd érvényesíteni a költségcsökkentési szempontokat a nevelőtestületekkel és egyben a gyerekekkel és szülőkkel szemben is. [2] |
| A pedagógusok átirányításával kapcsolatban ki kell emelni, hogy most is lehetséges egy pedagógus tankerületen belül másik iskolába való kirendelése. Eddig erre legfeljebb két hónapra volt lehetőség. [F1] | Eddig a pedagógusok számára a köznevelési törvény más iskolába való kirendelést nem tartalmazott. [6] |
| Vezetők esetében az állami intézményi körben kötelező marad a pályáztatás.[F1] | Bár pályáztatni továbbra is kell az igazgatói pozíciókra, a döntésbe a nevelőtestületnek semmilyen beleszólásuk nincs: a 2019-es törvénymódosítás óta még a véleményezési joguk is megszűnt, így a fenntartó könnyen ki tud nevezni szakmailag gyenge igazgatókat is, akik a státusztörvény révén felelősek a pedagógusok fizetésének megállapításáért. [18] |
| A szakszervezetek módosításai benne vannak a javaslatban, például a munkaviszony megszüntetése kapcsán a 6 hónapos határidő 3 hónapra csökkentése. [F5] | A határidő (lemondási idő) jelenleg 2 hónap, a kormányzat törvénymódosításával ez a pedagógusok számára kedvezőtlenül 3 hónapra nő, amit a szakszervezetek elleneznek. [5] |
| A továbbképzések már nem 60, hanem 55 éves korig kötelezőek. [F5] | A továbbképzések jelenleg 55 éves korig kötelezőek. Ezt a törvénymódosítás első változatában 60 évre növelték, ami irreális. Ezután visszacsökkentették az eredeti 55 évre, ezáltal az államtitkár úgy tudott a szakszervezeteknek tett engedményről beszámolni, hogy valójában a kormányzat nem tett semmit. [5] |
| Az új pedagógus életpálya törvénnyel megszűnik a portfólió készítés kötelezettsége. [F6] | A portfóliókészítést a Fidesz vezette be 2011-ben, és megtartotta annak ellenére, hogy a bevezetésekor és a későbbi tapasztalatok alapján is látszott, hogy a rendszer nem működik jól. Most a pedagógusok számára kedvezőtlen újabb törvénymódosítást népszerűsítik azzal, hogy az általuk bevezetett portfóliókészítési rendszer már nem lesz kötelező. Valójában a gyakornokoknak továbbra is kötelező marad a portfóliókészítés, és a többieknek is szükséges marad, amennyiben magasabb fizetési kategóriába szeretnének kerülni. [13] |
| Új pedagógus életpálya törvény: A 22 tanóra feletti órákért többlet bér jár!! [F6] | Továbbra is megmarad a heti 22-26 tanóra kötelezettsége és bizonytalansága, és továbbra sem jár automatikusan többletbér a 22 tanóra feletti munkáért, mindezekben nincs változás. A teljesítmény alapú bérezés keretében figyelembe vehetik a többletórákat, de hogy ezért jár-e többletbér és mennyi, az sok más szemponttól is függ. A teljesítmény alapú bérezés összehasonlítja a pedagógusokat az intézményen belül; ha mindenki ugyanolyan sokat dolgozik, akkor ezzel nem jut pontelőnyhöz a többiekhez képest, és így emiatt több bért sem kap. Ha például egy intézményben minden pedagógus 26 tanórát tanít hetente, akkor a rendszer közülük is kijelöli más számpontok szerint az alulteljesítőket – minden negyedik pedagógus mindenképpen alulteljesítőnek minősül -, ők semmiképpen sem kaphatnak többletbért; a többletbér csak a legtöbb pontot elérőknek jár. [4,5,15] |
| Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet. [F8] | A törvénymódosítás miatt több ezer pedagógus felmondása várható, hozzáadódva ahhoz, hogy a megelőző két évben több mint 8 ezren mondtak fel, mindez pedig jelentősen növelheti a pályán maradók óraterhelését. A benyújtott törvénytervezet egyértelművé teszi, hogy a kormányzat is a pedagógusok terheinek növekedésére számít. [8,11,14] |
| Akkor emeljük a pedagógusok fizetését, amint megállapodunk az Únióval. [F9] | A kormányzat értékrendje szerint a pedagógusok béremelése nem fontos: a miniszterelnök úgy döntött, hogy arra a nemzeti költségvetésből nem áldoznak jelentős forrást. Ugyanúgy, mint ahogy a miniszterelnök azt sem tartotta fontosnak, hogy az oktatásért hozzáértő miniszter feleljen, pedig ez nem pénzkérdés. |
Amikor a Fidesz 2011-ben elvette az iskolák és a pedagógusok autonómiáját és megnövelte a pedagógusok munkaterheit, mindezt azzal igyekezett elfogadhatóvá tenni, hogy a pedagógusoknak jelentős és értékálló béremelést ígértek a minimálbér emelkedéséhez kötve. Az intézményi és pedagógusi autonómia valóban megszűnt, a munkaterhek valóban nőttek, a béremelés értékállóságát viszont az első adandó alkalommal eltörölték, ami súlyos pedagógushiányhoz és a munkaterhek további emelkedéséhez vezetett.
Most ismét jelentős törvényi változtatást terveznek, a pedagógusok munkaterhei és kiszolgáltatottságuk tovább nő, de most már nincs is ehhez kapcsolódó béremelési garancia. A nemzeti költségvetésből továbbra sem áldoznak a béremelésre, azt az EU-s forrásoktól teszik függővé annak ellenére, hogy közoktatásunk finanszírozása saját nemzeti ügyünk. A hosszútávú béremelésre már nincs is ígéret, az EU-s forrásokból is csak 2030-ig tudnák garantálni a béremelést – ami egyébként kevesebb, mint ami a 2011-es eredeti ígéretekből következne –, de még az EU-s forrásokra sincsen garancia.
A törvény bevezetése kapcsán a kormányzat elutasította az érdemi nyilvános párbeszédet és vitát a szakmai szereplőkkel. A törvénytervezet nem ad megoldást a magyar közoktatás valódi problémáira, nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát, és nem garantálja gyermekeink számára a minőségi oktatás feltételeit.
Nem a bajok valódi okait nézik, hanem pusztán tüneti kezelést próbálnak nyújtani azzal, hogy a pedagógusok kizsegerelésével elfednék a már most is kritikus és drámai mértékben növekvő pedagógushiányt. A kormányzat a valódi szakmai megoldások helyett továbbra is a spórolási és hatalompolitikai céljainak rendeli alá a magyar közoktatást; a rendőrminiszter kinevezése és a félrevezető kommunikáció ezt a célt szolgálja.
A státusztörvény várható következményeiről itt írtunk részletesebben:
Erre számítsunk szülőként, ha elfogadják a státusztörvényt
Hivatkozások
Kormányzat/Fidesz: [F1], [F2], [F3], [F4], [F5], [F6], [F7], [F8], [F9], [F10]
[1] Erre számítsunk szülőként, ha elfogadják a státusztörvényt (Szülői Hang)
[2] Státusztörvény: érdemi egyeztetés nélkül, a szülői szempontok figyelmen kívül hagyásával nyújtották be a törvénytervezetet (Szülői Hang)
[3] Törvénymódosítás a fejünk felett: önállótlan pedagógusok neveljék önállóságra a gyerekeket? (Szülői Hang)
[4] A gyerekeket is érinti a pedagógus teljesítményértékelési rendszer (Szülői Hang)
[5] Civilek a benyújtott státusztörvényről (Civil Közoktatási Platform)
[6] Hazug közleményben jelentette be a rendőrminiszter a státusztörvény beterjesztését (PDSZ)
[7] Most akkor ki akadályozza, hogy 800 ezres fizetése legyen a tanároknak? (Lakmusz)
[8] Az Orbán-kormány eszközként tekint a pedagógusokra, iskolabezárásokra is számítani kell (Népszava)
[9] Propaganda került a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe (Szülői Hang)
[10] Miről konzultált a kormány oktatásügyben és mi sült ki belőle? (Lakmusz)
[11] Több mint 8 ezer pedagógus hagyta ott a tankerületeket az elmúlt két évben (HVG)
[12] Törvénytervezet a köznevelésben dolgoztatottak jogfosztásáról! (PDSZ)
[13] Nem csak a helyesírással vannak gondjai Rétvári Bencének (Szabad Vonalzó)
[14] NEM a státusztörvényre (aHang)
[15] Pedagógusok teljesítményértékelése: pont járna azért, hogy viselkedik és beszél a szülőkkel a tanár (Telex)
[16] Hová tűnt a költségvetésből pedagógusonként 9 millió forint, amit az oktatásra szántak és törvénybe is iktattak? (Szülői Hang)
[17] A PDSZ és a PSZ közleménye Rétvári Bence államtitkár közvéleményt megtévesztő állításairól (PSZ, PDSZ)
[18] A miniszter levelet írt (Civil Közoktatási Platform)
Nyitókép (illusztráció): depositphotos
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
LEGOLVASOTTABB
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát
Megugrott a szamárköhögéses esetek száma hazánkban
Így mondj szépen és eredményesen nemet a gyerekednek - nagy szükség van erre időnként
A diabétesz kialakulása előtt évekkel lehetnek jelei egy gyakori szövődményének
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: