SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hiperaktivitást okozhat a kevés alvás?

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2017-09-07
Amsterdami kutatók szerint a túl késői fektetés és az esti tabletezés okolhatóak a hiperaktivitás kialakulásáért gyerekkorban - számolt be a Daily Mail.
Hiperaktivitást okozhat a kevés alvás?

A figyelemzavaros hiperaktivitás (ADHD) húszból egy gyermeket, főleg fiúkat érint. Az ebben szenvedő kicsiknek nehezükre esik a kitartó koncentrálás, és többek között ez okoz magatartászavarokat náluk. Az érintett szülőknek a gyermekükkel való mindennapos küzdelem mellett még külön problémát szokott okozni, hogy környezetük – és igen gyakran saját maguk – szerint valahol ők rontották el.

Az Európai Pszichofarmakológiai Kollégium hétvégi konferenciáján ismertetett kutatás is ezt a nézetet látszik támogatni. Az amsterdami VU Medical Centre munkatársai ugyanis azzal az eredménnyel álltak elő, hogy az este sokáig tabletező, majd későn fekvő, ezért kialvatlan gyerekek körében az átlagosnál sokkal magasabb az ADHD-sok aránya.

A diagnosztizált hiperaktívok kétharmadának napi ritmusa ugyanis átlagosan másfél órával van elcsúszva a többiekéhez képest: ez azt jelenti, hogy ezen gyerekek a társaiknál 90 perccel később kerülnek ágyba, reggel azonban ugyanakkor kell kelniük, ezért folyamatosan kialvatlanok.

A kutatás egyik munkatársa, Sandra Kooij professzor szerint nem egyértelmű, hogy az ADHD okozza-e a kevés alvást, vagy fordítva, azonban – mint fogalmazott – „bizonyítást nyert, hogy a hiperaktivitás és az alvászavar egy tőről származik.”
 

Mi okozza a hiperaktivitást?

A kutatókat is évtizedek óta megosztja a kérdés, hogy felelős-e a szülő, és ha igen, milyen mértékben azért, ha hiperaktív lesz a gyermeke. Sokak szerint a betegség genetikai okokra vezethető vissza, mások úgy vélekednek, hogy ha akadnak is az állapotra hajlamosabb gyerekek, a magatartászavar kialakulásáért főleg nevelési hiányosságok felelősek.

A többség valahol középúton foglal állást. Az uralkodó nézet szerint a biológiai tényezők, mint bizonyos fokú agyi károsulás és a kedvezőtlen környezeti hatások, mint például a rosszul működő család egyaránt felelősek lehetnek a probléma kialakulásáért. Sok pszichológus úgy tartja, hogy ma nincs is több hiperaktív gyerek, mint régen, csak az elvárások változtak: kevesebbet engedjük őket szaladgálni, dombról legurulni, több időt kell nyugodtan tölteniük az iskolában, amit sokan nagyon rosszul tűrnek. Más szakemberek pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben jellemző lett a pusztán a helytelen nevelés következtében kialakult problémákat is hiperaktivitásnak bélyegezni, ami nagyban torzítja az adatok hitelességét.

Fotó: Venturist / flickr

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - Ilyen az egynapos sebészet

Kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés - Ilyen az egynapos sebészet

Napjainkban számos sebészeti beavatkozás egynapos sebészeti ellátás keretén belül is elvégezhető. Ehhez hozzájárult a technikai fejlődés, a minimal invazív technika térhódítása. A korszerű eljárás számos előnnyel bír a nyitott műtéttípushoz képest.
A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

A cukorbetegség egyik gyakori szövődménye, amiről csak kevesen tudnak - A diabétesz és a húgyúti fertőzések összefüggései

- A húgyúti fertőzés a leggyakoribb bakteriális fertőzések közé tartozik, amely évente 150 millió embert érint világszerte.1 - A nők 50-60 százaléka élete során legalább egyszer találkozik a betegséggel.2 - A húgyúti fertőzés egyben a cukorbetegség egyik leggyakoribb hosszú távú szövődménye, amely súlyosabb lefolyású és rosszabb kimenetelű a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek esetében.3 - A 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált emberek 9,4 százalékának volt már húgyúti fertőzése, míg a cukorbetegségben nem szenvedők esetében az előfordulási arány csak 5,7 százalék.4
Új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek: kevésbé káros alternatíva?

Új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek: kevésbé káros alternatíva?

Miközben az utóbbi körülbelül két évtizedben világszerte érzékelhető volt a cigarettázás visszaszorulása (2007-ben 23% volt a dohányzók aránya, míg 2021-re 17%-ra csökkent), az új típusú, füstmentesként aposztrofált hevített dohánytermékek és elektronikus cigaretták forgalma növekszik. Az elmúlt években sok dohányos szokott át ezekre a termékekre és egyre nagyobb számban az addig nem dohányzó fiatalok is beleesnek általuk a nikotinfüggőség csapdájába. Hogyan működnek ezek az új termékek, és mit tudunk jelenleg az egészségügyi hatásaikról? Tekinthetők-e kevésbé káros alternatívának, illetve a leszokás eszközének? Dr. Cselkó Zsuzsát, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központjának vezetőjét kérdeztük minderről.
Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
A szerkesztő ajánlja