Ezek a területek nagyon jól fejleszthetőek az ismert terápiás eljárásokkal (alapozó terápia, TSMT...), fejlesztő és felkészítő foglalkozásokkal. Sajnos, a gyermekek lelki felkészítéséről azonban nem gondolkodunk még ennyire előrelátóan az iskolába lépés során.

Ma már az iskolai siker és a kiegyensúlyozott teljesítmény egyik kritériuma, hogyan tudott pszichésen felkészülni gyermekünk az iskolára.

"Ez most komoly?" "Nem dimenzionáljuk túl a dolgot?" "Az a dolga, hogy suliba járjon, leckét írjon." "Nem kell ez a lelki izé." "Teher alatt nő a pálma."  És még sorolhatnám azokat a reakciókat, amik csípőből tüzelve szakadnak ki a szánkon. Miközben sajnáljuk őket, hisz pontosan látjuk, hogy túlterheli őket az iskola, a PISA felmérésekből pedig egyértelmű, hogy nemzetközi szinten nem igazolódik a lexikális tudást előnyben részesítő, a gyakorlást, a tananyag elmélyülését nem biztosító, a reform és az alternatív pedagógiát kirekesztő oktatási rendszer metodikája.

A családinet oldalán számos szakértői írás elérhető a gyermekek fejlődése, fejlesztése kapcsán. Nagyon jó segítséget adnak az otthoni munkához, a szülői szemléletváltáshoz, a tudatos szülővé válás folyamatához. Ebben a cikkben néhány gondolatot szeretnék megosztani arról, hogy mire érdemes odafigyelni még az iskolakezdés során, hogyan segítsük gyermekünk tanulási motivációját megőrizni, szülőként hogyan segíthetjük át a nehéz időszakokon, mit tudunk tenni, hogy az önálló tanulás könnyedén menjen.

Az iskolaválasztás főbb szempontjai

1. Klasszikus szempontok

Megközelíthetőség, iskola hírneve, pedagógus, módszer, különórák, iskola infrastruktúrája - épület állaga, felszereltség…-, ovis társak ebbe az iskolába jelentkeznek.

2. Teljesítményorientált szempontok

Beiskolázási statisztika, versenyeken való helyezések, tanárok egyéb szakmai publicitása, eredményei, idegen nyelv oktatása mikortól, hány óraszámban biztosított.

3. Tudatos szülő egyéb szempontjai

Iskolai légkör, tanítási órákon kívüli foglalkozások, pedagógus személyisége, kontaktus a gyerek – pedagógus között, pedagógus beszédének minősége (halk szavú, gyorsabb a beszédtempója…), pedagógus óravezetési módszere, fegyelmezési technikája, az osztályközösség dinamikája, csoport attitűd, szülői közösség, iskola vonzáskörébe tartozó családok életvitele, egzisztenciája általánosságban egyezőek-e a mi családunkéval, pedagógus – szülő kommunikációjának biztosítása, pedagógus nyitottsága a szülővel való kapcsolattartásra, a problémák megoldására, pedagógus megjelenése (öltözködés, testalkat, kisugárzás…) hasonló a családunk által képviselthez, az iskolai napot befejező, iskolából kilépő gyermekek viselkedése, megjelenése, az  udvari játék, szabadidő eltöltésének lehetőségei, módjai.

Nincs olyan iskola, amely minden itt felsorolt szempont alapján ötöst kapna.

Szülőként rangsorolni tudom a számunkra fontosnak tartott paramétereket, és a lehető legjobb döntést meghozva íratom be gyermekem az iskolába.

Beiratkozástól az első iskolanapig

1. Klasszikus modell

Szoba átrendezése, íróasztal, szék beszerzése, játékok szortírozása, taneszközök megvásárlása.

2. Teljesítményorientált modell

Fejlesztő füzetek vásárlása, a nyári szünetben következetes gyakorlás, kommunikációban fokozott figyelmet szentel a szülő a majd az iskolában hangsúlyozására, számolás, olvasás, betűelemek tanulása.

3. Tudatos szülői modell

Tematikus nyári táborokba íratja, nagyobb önállóságot biztosít, felelősség, feladatok a családon belül, minőségi közös időtöltés során a szülők, vagy a nagytestvér iskolai éveiről, a jó és a rossz dolgokról is beszélgetnek, döntés helyzetekbe belevonja, lehetőséget ad az időmenedzsment gyakorlására.

Figyelembe veszi, hogy  amit hiszel magadról, az megvalósul (Rosenthal-effektus)

Elkezdi megismerni gyermekét irányított tanulási helyzetben, hogy képe legyen arról, a gyermek milyen tanulási metódus mentén gondolkodik.

Minden ember más, és másként tud eredményesen tanulni! Mivel más az alapvető tanulási típusa. Ami bejött a szülőknél, testvérnél nem feltétlen lesz hatékony a most iskolába lépő gyermeknél.

Megismerés útja:

• Mi motiválja a gyermeket a tanulásban, mi a tanulásának a célja.
• A tanulást segítő szokások kialakítása.
• Együttműködő kommunikáció, a támogatás kialakítása.