Hiperaktív, figyelemzavaros, speciális tanulási zavaros, mozgászavaros, viselkedés zavaros? Ma rengeteg ilyen gyermekkel találkozhatunk az iskolákban, de már az óvodákban is. Szinte minden osztályban előfordul egy- egy olyan gyermek, aki külön odafigyelést igényel.

Hogyan lehet megoldani, hogy ezek a gyermekek is be tudjanak illeszkedni és elismerjék őket a társaik?

Először is azzal, ha nem akasztják rájuk rögtön a különböző betegség címkéket. Általánosságban elmondható, hogy azok a gyerekek, akiknél felmerül a figyelemzavar, hiperaktivitás, speciális tanulási zavar, dühkitörések vagy akár mozgászavar, kifejezetten okos, intelligens gyerekek. Legjobb módszer, ha gyengeségeik helyett inkább az erősségeikre koncentrálunk.

Milyen ismérvei lehetnek a figyelemzavaros gyerekeknek?

• Nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat vét.
• Úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá beszélünk.
• Elveszít dolgokat.
• Feledékeny.
• Nem tud tartósan odafigyelni egy-egy dologra, csak arra, ami kifejezetten érdekli.

Ha még hiperaktivitás is társul hozzá:

• Rohangál.
• Izeg-mozog, babrál, fészkelődik.
• Túl sokat beszél

És ha impulzív:

• Nehezen tud várakozni.
• Félbeszakít másokat.
• Hamarabb megmondja a választ, mint ahogy a tanár felteszi a kérdést.

Most koncentráljunk a JÓ tulajdonságaira:

• Rengeteg energiája van, ezért akkor is igénybe vehető (pl. segítségre), ha mi már hullák vagyunk.
• Jó a humorérzéke.
• Szeret történeteket mesélni.
• Bátor.
• Nagyon érzelmes, sok szeretet ad.
• Ötletes, kreatív.
• Jó szókincse van.
• Nagyon nyitott és kíváncsi.
• Nagy az igazságérzete.
• Erős az emlékezőtehetsége.

Ugye nem is olyan nehéz, csak a megfelelő oldalról kell közelíteni!

Ez az elosztás tulajdonképpen bármelyik gyerekre igaz lehet, attól függetlenül, hogy épp az írással vagy olvasással van baja, vagy éppen más hiány tünete van.

Miben segíthet a kineziológus?

Első és legfontosabb feladat a SZÜLŐK stabilizálása mind érzelmileg, mind szellemileg. Gyermekek fizikai és lelki tünetei esetén szinte minden alkalommal a Szülő az első, akivel dolgozni kell, hiszen a hozzánk oly mélyen kötődő gyermek, szavak nélkül is képes átvenni az összes érzelmet, bánatot és gondot is. Ha mi Szülőként stabilak tudunk maradni, akkor a gyermeknek akkora biztonságérzetet tudunk adni, hogy úgy érzi, mindenre képes. Ez a legfontosabb, akkor is, ha néha úgy érezzük, minden hiába.

Hadd meséljem el annak a 4 éves kislánynak a történetét, akit „sztereotip mozgászavar” gyanújával hoztak el hozzám. Az óvónő javaslatára kerestek fel, mert már két éve járják az orvosokat eredménytelenül. Timike a feje tetejétől a lába ujjáig tartó izom-összehúzódásokkal reagál minden, feltehetőleg pozitív, ingerre. Legyen az az ebédre vagy egy játékban a sorra kerülésére való várakozás, illetve minden olyan alkalommal, amikor a két kis keze nincs valamilyen tevékenységgel lefoglalva. A kislány remek megfigyelő, olyan dolgokra emlékszik, amikre sem az óvó nénik, sem pedig a többi gyerek, és hihetetlenül jó humorérzéke van. Találkozásunkkor első dolog az ok kiderítése volt, mely nagyon összetettre sikeredett: genetikai ágon öröklött tik-hajlam, néhány érzelmi stressz faktor és a két éves kor előtt beadott kötelező oltások némelyike.  
Izomteszteléssel bukkantunk az ok összetevőire, majd utána ezek kioldásán dolgoztunk. Timit érintésterápiával (Metamorfózis) kezelem, amely már magzati kortól kezdve segít az átélt traumákat feldolgozni. Édesanyjánál pedig stressz oldással állítottuk vissza a nyugalmi szintet. Az oltás kivezetése már korábban is megtörtént homeopátiás segítséggel, de tapasztalatom szerint ez nem mindig elég, így oltás kivezető oldással is segítettünk a helyzeten.

A kezelés megkezdése óta Timi tünetei erősödtek, mert felszínre kerültek a tudatalatti mélységekből olyan érzelmek és hordozott sebek, amelyeket most az egész családnak fel kell dolgoznia. Erősödtek édesanyja fokozott idegességétől és aggodalmától is.  Az édesanya oldása után Timi tünetei is enyhülnek, további javulás pedig a kezelés folytatásától várhatóak.

Természetesen minden ilyen gyermeki viselkedés, legyen az egy szimpla alvási zavar, vagy bepisilés, figyelemfelhívás a gyermek részéről. Hogy mire? Arra nekünk kell rájönnünk, hiszen gyermekeink legtöbbször csak tükröt tartanak elénk és így jelzik, ha valami nem kerek. Tehát a címkézés nem megoldás, mert megfelelő segítséggel minden probléma orvosolható.

Várom jelentkezésedet, segítek!

Fotó: Gennadiy Kravchenko - 123RF.com