A CsaládiNet szakértői CsaládiNet Szolgáltatás Közvetítő Kalkulátorok Hírlevél feliratkozás
SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ártani bármi áron – mit érdemes tudni a Münchausen-szindrómáról?

Juhászné Ráthgéber Réka - 2021-06-24
Számtalan olyan betegség létezik, ami viszonylag sok embert érint, mégis keveset beszélnek róla. A Münchausen-szindrómát nem véletlenül hívják úgy, ahogy, hiszen a névadója előszeretettel füllentett a körülötte élőknek kisebb-nagyobb dolgokról. Sajnos a betegség nem csak az apróbb hazugságokig terjed, egészen komoly következményei is lehetnek, ha valaki Münchausen-szindrómában szenved.
Ártani bármi áron – mit érdemes tudni a Münchausen-szindrómáról?

Mik a Münchausen-szindróma tünetei?

Mint minden betegségnek, a Münchausen-szindrómának is vannak olyan speciális tünetei, amik egyértelműsítik a diagnózist. Ez az egészségügyi probléma tulajdonképpen azzal jár, hogy az elszenvedője különböző tüneteket produkál, és ezeket más és más betegségekhez köti.

Súlyosabb formájában akár ártani is képes magának, például olyan gyógyszereket juttat a szervezetébe, amik panaszt okoznak nála. Orvosról-orvosra járva bizonygatja az igazát, hogy ő egészen biztosan beteg, és képes addig elmenni, míg valamelyik fehér köpenyes el nem hiszi, és igazolja, hogy baj van.

A Münhchausen-szindróma egyik kritikus változata a kivetített Münchausen-szindróma, ami azt takarja, hogy egy hozzátartozó hazudik az ápolt személy állapotáról bizonyos okok miatt. Ezek a következők lehetnek: nyerészkedés, figyelemfelkeltés, feltűnési viszketegség, vagy változástól való félelem. Legtöbb esetben anyák mérgezik meg a gyermeküket azért, hogy örökre mellettük maradjon, s hogy életük végéig gondoskodni tudjanak róla.

Nem szabad összekeverni ezt a betegséget a hipochonderekkel, akik valóban betegnek hiszik magukat - a Münchausen-szindrómások teljesen tisztában vannak azzal, hogy nincs semmi problémájuk. Csak szeretnék, ha lenne.
 

Hogyan lehet felismerni a Münchausen-szindrómát?

Vannak olyan emberek, akik tényleg számtalan panasszal rendelkeznek, és orvosról-orvosra járva keresik a kiváltó okokat. A Münchausen-szindrómások is erre játszanak, csak ők több városban, akár országhatárokon át utazva keresik azt az embert, aki igazolja őket. Érdemes gyanút fogni, ha a páciens össze-vissza ugrál a tünetei között, rendkívül sok zárójelentéssel rendelkezik, több osztályon is járt már a problémáival, és nagyon tisztában van az összes orvosi kifejezéssel - sőt, akár ki is javítja az őt kezelő szakembert.

Ha kivetített Münchausen-szindrómával állunk szemben, akkor érdemes az ápolásra szorulóval elbeszélgetni, hegeket, sérüléseket keresni rajta, valamint megfigyelni a gondozó viselkedését is. Amennyiben felmerül a betegség gyanúja a közvetlen környezetünkben, érdemes értesíteni a védőnőket, a gyermekorvost, a gyámhatóságot, valamint végső esetben a rendőrséget. A kivetített Münchausen-szindróma a különösen súlyos gyermekbántalmazás körébe tartozik, büntetőjogi felelősséget von maga után.
 

Egy eset, ami az egész világot megrázta

Az egyik leghíresebb kivetített Münchausen-szindrómát produkáló nőt Dee Dee Blanchardnak hívták - ő 14 éven keresztül betegítette meg a lányát, Gypsy Rose-t. Az asszony olyan mesterire fejlesztette a hazugságait, hogy a lányának többek között kioperálták a nyálmirigyeit, mert túlzott nyálzásra hivatkozott, valamint a számtalan gyógyszertől, amit szedett, kihullottak a fogai.

Dee Dee kerekesszékbe kényszerítette a gyerekét, folyamatosan borotválta a haját, mondván, a leukémia miatt úgyis kihullana neki, és több olyan műtétet is elvégeztek rajta, ami teljesen felesleges volt. A nő nagyon sokáig játszotta az áldozat szerepét, számtalan adományt kapott a környezetében élőktől, a volt férje folyamatosan fizette a gyerektartást és a lány kezeléseit, a szomszédai pedig istenítették az önfeláldozásáért.

Ahogy Gypsy Rose egyre idősebb lett, feltűnt neki, hogy tud járni, nincsenek fájdalmai, valamint az is furcsa volt számára, hogy az anyja teljesen megváltozott, ha egy orvossal találkoztak. Hogy lebuktassa, összeismerkedett egy sráccal az interneten (aki Asperger-szindrómában szenvedett, és többszörös személyiségzavart vélt felfedezni saját magán), majd egy év beszélgetés után rávette, hogy ölje meg az anyját.

A fiú egy este átment hozzájuk, megvárták, míg Dee Dee elalszik, majd több késszúrással megölte. Gypsy Rose a fürdőszobából hallgatta végig az egészet, ám nem volt teljesen felszabadult még akkor sem, amikor az anyja már nem mozdult. A holttestet pár nappal később találták meg, a párost letartóztatták, és azóta is mindketten börtönben ülnek (Gypsy Rose 10 évet kapott, Nicholas Godejohn-ra pedig életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki feltételes szabadlábra helyezés nélkül).

A lány azóta sokkal szabadabbnak érzi magát, ismerkedik a felnőtt élet viszontagságaival, de még így is inkább a börtönt választaná, minthogy újra az édesanyjával kelljen lennie. Az esetről azóta készült egy dokumentumfilm, amely az Anya gyilkos kincse címet viseli, valamint egy nagyjátékfilm A tett címmel.

Gypsy Rose a barátja tárgyalásán Kép forrása: Kamanster/youtube.com


A Münchausen-szindróma kezelése

Amennyiben egy szülőt kivetített Münchausen-szindrómával diagnosztizálnak, az első és legfontosabb pont, hogy minél távolabb kerüljön a gyermekétől. Mindkét formánál elengedhetetlen a pszichológiai/pszichiátriai kezelés, a súlyosságtól függően akár gyógyszeres kiegészítéssel. A gyógyulás rendkívül hosszú folyamat, család – és viselkedésterápia is szóba jöhet esetenként, de a legfontosabb, hogy a „beteg” végre elismerje, hogy teljesen egészséges, valamint a gondozóban is tudatosuljon, hogy az ápolt személynek nincs semmilyen panasza.

Indexkép: Vitolda Klein/unsplash.com

Közösségi hozzászólások:
© 2004-2021 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
A szerkesztő ajánlja