Falusi lányként sokat játszottam a friss levegőn, a szabadban, nekem mindennapos volt, hogy nyulakat, őzeket láttam szaladgálni a szántásokon, erdőszéleken. Gyermekkoromban  szüleimmel sokat sétáltunk a természetbe, megtanultam tőlük értékelni a természet adta kincseket és lehetőségeket. A munkám során ezt az értéket szeretném átadni  a jövő nemzedékének.

A mindennapok során próbálok odafigyelni a környezettudatos életmódra, erre ösztönzöm a kicsiket is, sokat járunk sétálni, lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk feltérképezni a falu és a környék adta lehetőségeket, őszi sétáink során terméseket gyűjtünk, faleveleket szedünk, megfigyeljük az állatokat (őzeket,nyulakat) a közeli szántásokon, sétálni megyünk a falu széli erdőbe.
Fontosnak tartom,hogy helyes példamutatással erősítsem a gyerekekben ezt az értéket, hiszek benne,hogy ez megvalósítható, mert látom, hogy az ovisaimat érdekli az amit megmutatok,elmondok és megtapasztaltatok velük. A gyerekekre nem erőltetek rá semmit, amit látnak és hallanak tőlem az igazi,nem csak azért teszem,vagy nem teszem mert ezt várja el valaki ,hanem azért mert egész egyszerűen ez jön belőlem, nekem ez a természetes. Szeretném, hogy a kisovisaimnak is legyen természetes a környezetük megóvása, védelme.

Egy mesét szeretnék bemutatni, amit évekkel ezelőtt írtam, és az ovis gyerekek életkorához képzeltem el. Kihasználva az infokommunikációs eszközöket, a  mesémet saját fotóimból (kivéve a 3.dia képei) összeállított PPT bemutatóval illusztráltam. A mese alatt a gyerekek csak képeket látnak a kivetítőn, ide vetíthetik a gondolatukat, képzeletüket.
Az ovisaim körében nagy sikert aratott ez a módszer, ezért szeretném a továbbiakban bővíteni. Sok közös élményeinkről, kirándulásainkról készült képek lehetővé tennék ezt. Rengeteg fejlesztési területet érint, még sok lehetőséget látnék benne. Az erdőről szóló mese végére a környezettudatos életmódot, fenntarthatóságot és megőrzést érzékelhették, tanulhatták meg a gyerekek.

Erdei Pajtások

(részlet)

„(1.kép) Van Nekem egy kis barátom Erdőszéli Berci. (2.) Itt lakik az erdő szélén kis barátom Berci. Az erdőben sok kis barát kedveli is Bercit. (3.) Szarvas Szabi, Nyuszi Nándi, Mókus Miki és a többi, Őz Gedeon, Cinke Cili sokat vannak együtt. Kergetőznek az erdőben, mindenfelé mennek, megmutatják minekünk is hol játszanak szívesen, ahol senki nem zavarja víg  kedvüket sohasem.(4.) Akác sorok közepette futkároznak boldogan, (5.) ösvényeken szaladgálva bújócskáznak nagyokat.

Nagy hirtelen zajt hallanak és felkiált az egyik.

• Bújjunk gyorsan valahova, hogy ne vegyenek észre. Lehet hogy a nagy vadász jár settenkedve erre.

(6.) El is bújnak mind ahányan vannak. Nyuszi Nándi ellapul a fűben, Szarvas Szabi, Őz Gedeon ahol senki nem keresi őket, bebújnak a bokrok közé, hogy ne lássa senki őket. Cinke Cili ijedtében felreppen a fára. Mókus Miki hamarjában bebújik az odújába.

1,2,3 elbújtak az állatok.

De a Berci hasát fogja úgy neveti barátait.

• Nem vadász ez, nincs puskája csak a csíkos kicsinyeit sétáltatja. Nagy hanggal jön, én is hallom, de ne féljetek tőlük, az erdőben barátaink nekünk biza ők is.

(Na vajon az erdőnek melyik családja érkezett meg?)”
 

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.