„Imádom ezt a nőt és a gömbölyű testét. Kamaszkoromban sokat ugrattak a barátaim, amiért a vastagabb lányok tetszettek, azok, akik alacsonyak és gömbölyűek voltak, és az átlagos haverjaim „dundinak” vagy egyenesen „kövérnek” tartották őket. Felnőve elkezdtem tanulmányozni a feminizmust, és azt, hogyan szűkíti le a média a megjelenő nők körét egy nagyon szűk csoportra azáltal, hogy csak egy bizonyos szépségideált (magas, karcsú, sovány) mutat be. Rájöttem, milyen sok férfi dőlt be ennek a hazugságnak. Számomra senki sem szexibb az itt látható nőnél: vastag comb, nagy fenék, aranyos hurkák az oldalán. Ez az alak és méret soha nem fog a Cosmopolitan címlapján szerepelni, de ez az egyetlen, amely szerepel az életemben és a szívemben. Számomra semmi sem vonzóbb, mint egy olyan nő, aki egyszerre dundi és magabiztos: ez a nagyszerű nő, akit feleségül vettem, teljes egészében kitölti a farmernadrágját, és így is ő a leggyönyörűbb a szobában. Fiúk, gondolkozzatok el azon, a társadalom szerint mit kell kívánatosnak tartanotok! Egy valódi nő az nem pornósztár, nem bikinimodell és nem is filmszereplő. Egy valódi nő igazi. Gyönyörű növekedési csíkokkal a csípőjén és aranyos gödröcskékkel a popsiján. Lányok, ne csináljatok bolondot magatokból azzal, hogy egy bizonyos mintának akartok megfelelni annak érdekében, hogy értékeljenek és szeressenek benneteket! Van valahol egy fiú, aki azért fog értékelni titeket, mert pont olyanok vagytok, amilyenek, és úgy fog szeretni benneteket, ahogyan én szeretem az én Sarah-mat.” - írta Robbie Tripp.

 

|| I love this woman and her curvy body. As a teenager, I was often teased by my friends for my attraction to girls on the thicker side, ones who were shorter and curvier, girls that the average (basic) bro might refer to as "chubby" or even "fat." Then, as I became a man and started to educate myself on issues such as feminism and how the media marginalizes women by portraying a very narrow and very specific standard of beauty (thin, tall, lean) I realized how many men have bought into that lie. For me, there is nothing sexier than this woman right here: thick thighs, big booty, cute little side roll, etc. Her shape and size won't be the one featured on the cover of Cosmopolitan but it's the one featured in my life and in my heart. There's nothing sexier to me than a woman who is both curvy and confident; this gorgeous girl I married fills out every inch of her jeans and is still the most beautiful one in the room. Guys, rethink what society has told you that you should desire. A real woman is not a porn star or a bikini mannequin or a movie character. She's real. She has beautiful stretch marks on her hips and cute little dimples on her booty. Girls, don't ever fool yourself by thinking you have to fit a certain mold to be loved and appreciated. There is a guy out there who is going to celebrate you for exactly who you are, someone who will love you like I love my Sarah. || photo cred: @kaileehjudd

ROBBIE TRIPP™ (@tripp) által megosztott bejegyzés, 2017. Júl 30., 18:10 PDT

Az üzenet formájával lehet vitatkozni – ízlés dolga, de én valószínűleg nem örülnék, ha a férjem bármilyen közösségi oldalra ilyet írna ki rólam –, de a tartalmával aligha. Csinos, vonzó és jó természetű nők millióinak életét keseríti meg az, hogy nem pont úgy néznek ki, ahogy a magazinok címlaplányai.
A probléma nem ismer korhatárt: ismerek olyan minden szempontból sikeres, boldog házasságban élő, szakmájában elismert többunokás ötvenes nagymamát, akinek nagyjából negyven éve mérgezi az életét az a tény, hogy akármennyit sportol és fogyókúrázik, genetikai okokból soha nem lesz lapos a hasa.

Kérdés persze, hogy az ilyen egyszemélyes szabadságharcok mennyi eredményt hoznak. Régi tapasztalat ugyanis, hogy a manökenalkat és a boldog magánélet között az égvilágon semmi kapcsolat nincs. Sok minden kell a boldogsághoz, de a lapos has és a hosszú combok nem tartoznak ezek közé, és legkésőbb a tízéves érettségi találkozón már az is világossá szokott válni, hogy nem az osztály hajdani legcsinosabb lányai élik a leginkább teljes életet. Úgy tűnik tehát, hogy a való életben a férfiak sem a magazinok címlapján szereplő nőket keresik.

Mi akkor tehát a baj? Miért vágyakozik sok nő olyan test után, aminek az elérésére semmi esélye, és ha lenne is, az sem változtatna semmin? Most természetesen nem arról van szó, aki tudatában van annak, ha felszedett néhány kilót, amitől szeretne megszabadulni, és nem is arról, aki vonzó kíván lenni, azért, hogy a párjának tetsszen.

A testünkkel való örök elégedetlenség generációkon ível át. Sok anya nem is tudja, milyen helyrehozhatatlan károkat okoz a lányában azzal, ha folyamatosan az ő füle hallatára becsmérli és kövérezi magát, vagy ha a család élete Anya értelmetlen fogyókúrázásai körül forog. Ezek a kislányok abban a tudatban nőnek fel, hogy a testtel való állandó elégedetlenség a nőiesség része, ami már nagyon fiatal életkorban, akár alsó tagozatban is testkép- és táplálkozási zavarokhoz vezethet. Így öröklődik a kisebbségi komplexus anyáról lányra úgy, hogy az érintettekben semmi rossz szándék nincs.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy hagyd el magadat. Ne tedd! Ha meghíztál és zavar, fogyj le, sportolj, étkezz egészségesen. De mindezt úgy add át a lányodnak, hogy közben nem terheled sem magadat, sem őt megfelelési kényszerrel és irreális elvárásokkal.