Öt éve, 2018 decemberében nyílt meg a Budapesti Állatkertben a Cápasuli, amely azóta a városligeti intézmény egyik közkedvelt bemutatóhelyévé vált. A létesítés előzménye az volt, hogy látogatói közvélemény-kutatásokból kitűnt, a közönség szívesen venné nagyobb cápák és más tengeri állatok bemutatását, egy a korábbiaknál sokkal komolyabb tengeri akvarisztikai bemutatóhely kialakítását.

A múltban ugyanis a cápák és más tengeri állatok bemutatására a Pálmaház alatti, 1912-ben létesült Akváriumban, illetve a Varázshegyben 2012-ben kialakított Őstengerben volt csak lehetőség, ám előbbi helyen eredetileg 6 ezer literes, majd a 2004-ben befejeződött rekonstrukció után 23 ezer literes, az Őstengerben pedig 85 ezer literes volt a legnagyobb medence, ezért csak néhány kisebb termetű faj, macskacápa, bambuszcápa tartására volt lehetőség.

Az öt esztendeje átadott Cápasuli ehhez képest komoly előrelépést jelentett, hiszen itt a legnagyobb medence 660 ezer literes, az összes medence teljes tengervíz mennyisége pedig mintegy egymillió liter.

Tanulnak és gyarapodnak

A Cápasuli név arra utal, hogy a létesítmény elsősorban fiatal cápáknak készült, akik nemcsak cseperednek, hanem egyúttal tanulnak is. Főként azt, hogy hogyan éljenek együtt a medencében lakó többi állattal, és hogy miként működjenek együtt a gondozókkal, akik rendszeresen tréningeznek is velük, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez más állatkerti állatoknál, például az oroszlánfókáknál, vagy az elefántoknál is szokás.

A Cápasuli dolgozói nemcsak képzett akvaristák, hanem tapasztalt búvárok is, akik a tréningek, etetések alkalmával könnyűbúvár felszerelésben merülnek le a cápák közé. Az elmúlt öt évben olyan jó kapcsolatot sikerült kialakítani a gondjaikra bízott állatokkal, hogy a cápákat egyedileg tudják etetni, és ezzel személyre szabott diétát tudnak számukra biztosítani, de arra is meg tudják kérni őket, hogy ússzanak fel a vízbe süllyesztett vizsgálóasztalra, ahol az állatorvosi kontrollt, például egy ultrahangos vizsgálatot is könnyűszerrel el lehet végezni.

Öt év alatt testileg is sokat gyarapodtak a Cápasuli fiatal cápái, akiknek fejlődését a gondozók rendszeres mérésekkel követik nyomon. A jelenlegi legnagyobb cápa, egy Bömbi nevű dajkacápa a legutóbbi méréskor 232 cm hosszúnak és 63,7 kg súlyúnak bizonyult.

Ötféle cápa és sok más tengeri állat

A Cápasuliban jelenleg öt különböző cápafajt láthat a nagyközönség, amely a világ összes ismert cápafajának nagyjából egy százalékát jelenti. A medencékben két homokszínű dajkacápa (Nebrius ferrugineus) (név szerint Bömbi és Döme), négy rozsdás dajkacápa (Ginglymostoma cirratum) (Margit, Nokedli, Gnocchi és Nudli), két rövidfarkú dajkacápa (Pseudoginglymostoma brevicaudatum) (Fuszekli és Mamusz), egy zebracápa (Stegostoma fasciatum) (Phileas) és egy szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) (Tangó) kerül bemutatásra.

Rajtuk kívül persze több más tengeri állatot is megcsodálhat a közönség a Cápasuliban, hiszen vannak gitárhalak, ráják, különféle rajhalak, valamint Napóleon-hal (Cheilinus undulatus), óriás fűrészes sügér (Epinephelus lanceolatus) és leopárdmuréna (Gymnothorax favagineus) is.

111 év tengeri akvarisztika

Bár a Cápasuli még csak öt éves, a Fővárosi Állat- és Növénykertben már több mint 111 éve foglalkoznak a tengeri élővilág megismertetésével. Magyarország első, tengeri állatokat is bemutató nyilvános akváriuma 1912 tavaszán nyílt meg az Állatkertben, a Pálmaház alatt. A ma már műemléki oltalom alatt álló létesítmény jelenleg is működik, ám napjainkban elsősorban a trópusi Közép- és Dél-Amerika édesvízi faunájának ad otthont.

A Pálmaház alatti műemlék Akváriumot története során számos alkalommal felújították, legutóbbi rekonstrukciója 2004-ben fejeződött be. A tengeri állatokat az Állatkert 2012-ig elsősorban ezen a helyen mutatta be. 2012-től a Nagyszikla belsejében kialakított Varázshegyben, azon belül az Őstenger bemutatóhelyen is láthatott a közönség tengerlakó fajokat.

Az elmúlt 111 év során számos nagynevű akvarisztikai szakember dolgozott az Állatkertben, akik közül különösen Szombath László (1894-1959) és Pénzes Bethen (1934-2005) neve közismert a tengeri élővilág, illetve az akvarisztika iránt érdeklődők körében.

Óceánok Évtizede

Az óceánok és a tengeri élővilág megismerése és védelme globális jelentőségű, kiemelt fontosságú terület. Olyannyira, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a 2021-től 2030-ig tartó időszakot az Óceánok Évtizedévé nyilvánította. A hivatalos elnevezés „ENSZ Óceántudományi Évtized a Fenntartható Fejlődésért" (UN Decade of Ocean Science for Sustainable Development). Az ENSZ Kormányközi Oceanográfiai Bizottsága által felügyelt kezdeményezés célja olyan jelentős előrelépés az óceánokkal foglalkozó tudományokban, amely segít az emberiségnek jobban megérteni a világtengerekben lejátszódó folyamatokat, s ezáltal előmozdítja az óceánok védelmét és fenntartható hasznosítását.

Az Óceánok Évtizede céljai között fontos elem az óceánokkal, tengerekkel, tengeri élővilággal kapcsolatos általános műveltség (ocean literacy) előmozdítása szerte a világon. Ezt a célkitűzést az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO is zászlajára tűzte.

A Fővárosi Állat- és Növénykert – egyedüliként a hazai intézmények közül – csatlakozott az Óceánok Évtizede programjához. Nemcsak a tengeri élővilág bemutatásával és a bemutatáshoz közvetlenül kapcsolódó ismeretterjesztő programokkal, hanem a pedagógiai programkínálatba illesztett tematikus foglalkozásokkal, kitelepülésekkel, a Kutatók Éjszakáján megtartott előadásokkal és bemutatókkal is igyekszik hozzájárulni az Óceánok Évtizede keretében is megfogalmazott célok eléréséhez.

Nyitókép: ifj. Lőrincz Ferenc