Mint írták, a hozzájáruló nyilatkozatot nem muszáj közjegyzői okiratba foglalni vagy akár aláíráshitelesítéssel ellátni, a külföldi hatóságok számára sok esetben elegendő egy magánokirat is. Érdemes mégis közjegyzőhöz fordulni, mert a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat közokirat, ezért jóval nagyobb a valószínűsége, hogy azt a külföldi hatóságok feltétel nélkül elfogadják. Hiteles fordítás is készülhet a közjegyző előtti beleegyezésről, vagy a nyilatkozó fél eleve idegen nyelven is megírhatja azt.

Hozzátették: a közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott okiratot külföldi felhasználás céljából a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nemzetközi felülhitelesítéssel (úgynevezett Apostille-jal) látja el, amelyet a világ 115 országában ismernek el. 

Így, ha a külföldi hatóság érdeklődne a gyermek státusza felől, egyértelműen és közokirattal bizonyítható, hogy a gyermek nem jogellenesen tartózkodik külföldön. Az aláíráshitelesítéssel és a nemzetközi felülhitelesítéssel is ellátott nyilatkozat nem kerül többe pár ezer forintnál, azaz egy átlagos utasbiztosítás áránál, és gyorsan beszerezhető: a közjegyzőnél és a MOKK-nál is adott esetben percek alatt elkészülnek az iratok - tették hozzá. 

A kamara közleménye szerint a hozzájáruló nyilatkozat okiratba foglalásához mindössze a nyilatkozatot tevő (a gyerekkel nem utazó) szülőre, az ő okmányaira valamint a gyermek vagy gyermekek adataira van szükség. Amennyiben a szülő csak aláíráshitelesítést kér, akkor az okmányokon kívül a már megírt hozzájáruló nyilatkozatot is el kell vinni a közjegyzőhöz, és azt majd előtte kell aláírni. 

Arra is felhívták a figyelmet, hogy jogellenes, és adott esetben bűncselekmény is lehet huzamosabb ideig a másik szülő hozzájárulása nélkül külföldre vinni a gyermeket, még akkor is, ha az adott szülőnél van elhelyezve. Függetlenül attól, hogy a szülők együtt élnek-e, vagy elváltak, ilyen esetben célszerű és indokolt a gyermek külföldre viteléhez írásban beleegyeznie a szülőtársnak - tették hozzá. A kamara megjegyezte: ha a másik szülő nem adta a hozzájárulását, illetve engedélyét, a gyámhivatal döntését kell kérni a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölésére.  

Mint írták, határozott idejű külföldi tartózkodás esetén érdemes belefoglalni a nyilatkozatba a külföldön tartózkodás idejét, annak végső időpontját, és ekkor a hozzájárulás csak erre az időszakra fog vonatkozni. Ezáltal az itthon maradó szülő bebiztosítja, hogy a másik szülő a megállapodás szerint tartózkodjon a gyermekkel külföldön, ellenkező esetben pedig felléphet a hatóságoknál - írták.

Forrás: MTI
Fotó: Lars Plougmann / flickr