SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Iskolakezdés, de hány évesen? - Óriási szülői dilemma!

- 2017-03-20
A napokban rengeteg levelet kaptam Tőletek a témában. Sokan vagytok bizonytalanok, de nem azért, mert némi problémát, hiányosságot láttok a gyerkőcöknél, hanem azért, mert az elmúlt 15-17 évben valami félrecsúszott!
Iskolakezdés, de hány évesen? - Óriási szülői dilemma!

Mielőtt boncolgatnánk a témát, íme egy levél a sok közül, egy család dilemmájáról:

„Kedves Marianna!

Segítségedet szeretném kérni! Kislányom nyáron tölti be a 6. életévét. Ez ugye azt jelenti, hogy iskolaköteles életkorba lép. Itt kezdődik a mi dilemmánk. Az óvodai Logopédus vizsgálati eredménye és az óvónéni véleménye alapján kislányunk mehetne iskolába.

Ám az óvodai logopédus véleménye az volt, hogy az eredmények alapján mehetne, fizikálisan, mentálisan, érzelmileg is nagyon érett, de az iskolatársak többsége már 7-7,5 évesen kezdi az elsőt, így egyenlőtlenné teszi az esélyt lányunknak a sikerek elérésében.

Ez nagyon elgondolkodtatott minket. Gyermekünket érdeklik a betűk, számok, szívesen másolja is őket. Korán kezdett számolni. Laikusan azt mondanám, hogy korának megfelelően fejlődik. Viszont utána érdeklődtünk és az iskolában egy-két gyermek lesz 6 év körüli, a többség 7-7,5 éves.

Nehéz eldönteni, hogy mivel tennénk jót. Főleg úgy, hogy a kis drágám nagyon mondogatja, hogy iskolába szeretne menni.

Ebben a kérdésben szeretnénk választ találni! Ehhez kérnénk segítséget, útmutatást!

Előre is köszönjük a válaszod!”

Sajnos komoly a dilemma!

Nem azért, mert a kislánynak bármely területen (érzelmi, értelmi, fizikális) problémája lenne, hanem azért mert nem lesznek egyenlőek a feltételek. Mert hiába a törvény, mely szerint a 6. életévüket betöltő gyerkőcök iskolakötelesek lesznek, nem tartjuk be a törvényt.

15-17 évvel ezelőtt még csak 1-2 tanuló volt túlkoros az első osztályokban, mára viszont alig találunk néhány gyerkőcöt, aki ténylegesen 6 évesen kerül első osztályba!

Évek óta mondom, hogy nem jó ez így! Nem szolgálja a gyermekek érdekeit! Hiszen nem vált könnyebbé az iskolakezdés, mióta 7-7,5 évesen kezdik a gyerkőcök az iskolát, nem tud gyorsabban haladni az elsős tanító néni, nem lettek magasabbak az átlagok. Sőt...

Nem vitatom, hogy van ténylegesen 1-2 gyermek, aki olyan problémával küzd, amely szükségessé teszi, hogy 4 évet járjon óvodába. Bár említsük meg, hogy az óvodák nevelési programja, fejlesztése 3 évre szabott.

Ám az én fő kérdésem az óvoda 4. évével kapcsolatban a következő:

  • Mit fognak másképpen csinálni az oviban azalatt az egy év alatt, amikor visszafogták a gyermeket?
  • Milyen más oktatási, nevelési módszert fognak alkalmazni?
  • Mit fog a szülő másképpen csinálni?

Mert a gyermek nem gyümölcs, hogy majd beérik! Főleg egy vegyes csoportban, ahol ősszel jönnek az éppen 3 évesek és ott lesznek a 6-6,5 évesek is. Óriási kihívás, rengeteg többlet munka ez a pedagógusoknak is!

Nem emelném fel a hangom a jelenség miatt, hogy 7-7,5 évesen kerülnek iskolába a gyerkőcök, ha működne! Ha könnyebben vennék az akadályokat, ha könnyebb lenne az osztályokban folyó munka!

De, mint tudjuk, sajnos ez nem így van, rengeteg a probléma. Nem akarom csak erre fogni, mert a probléma összetett, de szerintem nagyban hozzájárul a jelenlegi helyzethez.

Mindig a külföldi példákat hozzuk fel, amikor jól működő oktatási rendszerek kerülnek szóba. Mostanában sokat emlegetjük, - nem véletlenül - a Japán oktatást. Példamutató eredményekkel dicsekedhetnek. Tudnunk kell azonban azt is, hogy ott szigorúan 6 éves kor a beiskolázás kora! De említhetnénk Ausztriát, Németországot, Svájcot, Kanadát, Ausztráliát...

Sőt, ezen országok többségében már 5 évesen kerülnek az iskola kötelékébe a gyermekek, nulladik évfolyamba, hogy megszokják a csengetéseket, a rendet, a rendszert és hasonló korúak között fejlődhessenek és készüljenek, felébresztve vágyukat a tudás megszerzése iránt.

Nem hiszem, hogy a XXI. században nálunk, magyaroknál valamilyen ok folytán egyszer csak későbben kezdtek el iskolaéretté válni a gyerkőcök, mint a világ többi pontján. Meg kell keresnünk és kötelességünk megtalálni az okokat, amiért lassan bevett gyakorlat lesz 7-7,5 évesen iskolát kezdeni. Nem bűnbakot keresek, megoldásra szeretnék sarkallni mindenkit. Szülőt, pedagógust, iskolát, óvodát! Együtt, mert hiszem, hogy csak együtt fog menni.

Sajnos, amit látok, hogy nem igazán működik: a párbeszéd. Mindenki a másikat hibáztatja. Pedig le kell ülni és őszintén elmondani, hogy ki, miben látja a megoldást.

Higgyétek el, hogy működik! Volt szerencsém ilyen párbeszédeken részt venni, sok kérdés oldódott meg, nyugodtabb lett szülő is és pedagógus is. A gyerkőcökről nem is beszélve. :)

Mert Ők a legfontosabbak!

Térjünk vissza most a fenti példára:

Miért dilemma a szülőnek, hogy menjen vagy ne menjen?

Mert ott egy másik szempont: a gyermek. Az Ő érzelmei, az Ő igazságérzete. Hiszen Ő már készül, szeretne már iskolás lenni. Nincs az a pedagógiai módszer, nincsenek azok a fantasztikus, megnyugtató mondatok, melyekkel meg tudnánk győzni egy 6 éves, tudásra szomjas, iskolába vágyó gyerkőcöt, hogy az Ő érdekében marad vissza. Nincs az a dicséret özön, ami helyrehozhatná az önbizalmát.

Kérek minden érintettet (Szülőt és Pedagógust), fordítsuk vissza a folyamatot! Ne a korhatárt toljuk ki, hanem azt oldjuk meg, hogy nálunk is újra elég legyen a 3 év óvodai fejlesztés az iskolaérettséghez. Nálunk is újra 6-6,5 évesekkel legyenek tele az első osztályok. Egyenlő esélyekkel és egyenlő feltételekkel. Mert mi is képesek vagyunk rá!

Én biztosan továbbra is küzdeni fogok a gyermekekért, az Ő érdekeikért!

Üdv: Gyerkőcökkel Suttogó

Pribránszki Marianna
Viselkedéspedagógus,Tehetséggondozó
Telefon: +36-30/429-5960
E-mail: info@gyerkocokkelsuttogo.hu
Facebook: Gyerkőcökkel Suttogó
Honlap: www.gyerkocokkelsuttogo.hu 

Fotó: Amanda Mills, USCDCP/PIXINO

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

Semmelweis: a szaglásterápia segíthet a depressziós betegek egy csoportján

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói, eredményeiket nemrég a Translational Psychiatry nevű szaklapban publikálták. Évente több mint 700 ezer depressziós követ el öngyilkosságot világszerte, ezért egyre fontosabbá válik a betegség okainak feltárása. A brit UK Biobank adatait felhasználva most több mint 300 ezer, depressziós és egészséges férfi és nő profilját elemezve arra keresték a választ, mely csoportoknál lehet magasabb a depresszió kialakulásának kockázata, és ez mely génvariánsokkal hozható összefüggésbe.
9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

9 lehetséges ok, hogy miért látunk homályosan

A homályos látás gyakori szemészeti panasz. Fiataloknál leggyakrabban a korrigálatlan fénytörési hiba okozza, 40-45 felett pedig a közeli látás elhomályosodása, mely egy természetes fiziológiás folyamat része. A homályos látás ugyanakkor komolyabb szemészeti problémák tünete is lehet. Íme, a homályos látás kilenc lehetséges oka, és kezelési lehetőségei.
"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

"Kukába az élelmiszerpazarlással" - plakáttervező pályázatot hirdet a Nébih Maradék nélkül programja

A Fenntarthatósági Témahét alkalmából "Kukába az élelmiszerpazarlással" címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, valamint műveik a tervek szerint oktatási intézményekben jelennek majd meg országszerte a következő tanévtől.
Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

Szívtájékon szúrta osztálytársát egy hatodikos lány óra közben Bőnyben

A diák súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel szállították kórházba.
A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

A globális felmelegedés és a szolárium is növeli a melanóma kialakulásának kockázatát

Az elmúlt húsz évben folyamatosan nőtt Magyarországon a bőrrákos esetek száma. A bőrdaganatok közül a melanóma az egyik legagresszívebb típus, ezért különösen fontos a betegség korai felismerése. Ráadásul a globális felmelegedés jelentősen növeli a kialakulás kockázatát, mivel ennek következtében tartósan egyre több UV-sugárzás éri a bőrünket. A szoláriumban pedig már akár egyetlen alkalom is tartós bőrkárosodást okozhat. A Budai Egészségközpont a rendszeres önellenőrzésre és a bőrgyógyászati szűrővizsgálat fontosságára, valamint a megelőzésre hívja fel a figyelmet a május 7-ei melanóma világnap alkalmából.
A szerkesztő ajánlja