Szűrd ki a zavaró tényezőket!

Ne várjuk túl gyors eredményt, ha a lakás egyik végéből a másikba kiabálva közöljük, mit szeretnénk a számítógépen játszó, chatelő gyermekünktől. Meg kell szűntetni mindent, ami elterelné a figyelmét, mielőtt bármire is kérnénk vagy utasítanánk. A tévé legyen kikapcsolva, és a számítógépes játék, vagy rádió se zakatoljon a háttérben, így nem zavarja más. Ha lehet, próbálj a szemébe nézni, így lehetsz biztos abban, hogy tényleg figyel Rád. Vannak gyerekek, akiknek a testi kontaktus fontos, például egy figyelemhiányos, hiperaktivitás zavarral (ADHD) küzdő gyerekkel szemben sokat segíthet egy futó érintés a vállon.
 

Ne kérj, adj utasítást!

Az egyik leggyakoribb nevelési hiba, hogy a szülő szépen, udvariasan megkéri valamire a gyermekét ahelyett, hogy határozott utasítást adna. Ha csak kérünk, akkor pedig lehetőséget adunk arra, hogy a gyermek nemet mondjon.

Szeretnéd, hogy összeszedje a játékait? Nos, a „Volnál szíves összeszedni a holmidat?” formula nem megfelelő, erre még egy közepesen szófogadatlan gyerek is simán rávágja, hogy nem. Ehelyett mondd: „Légy szíves szedd össze a holmidat most!”

Adj neki ötperces felkészülési időt, ha lehet, a játék kellős közepén lévő gyermek valószínűleg nem fog jól reagálni a „…most azonnal!” – végű utasításokra. Ha azonban azt mondod: „Öt perc múlva fejezd be a játékot és takarítsd ki a szobád!” majd az öt perc leteltével jelzed, hogy eljött az idő („Ideje abbahagyni a játékot és kitakarítani a szobád!”), megadod a lehetőséget, hogy a gyermek befejezze, amit elkezdett.

Egyszerre csak egy dolog!

Egy kisgyereknek, főleg ha figyelemzavarral küzd, problémát jelenthet egyszerre több dologra odafigyelni. Ha egy utasítás-sort adsz neki („Tedd el a hátizsákod, vedd fel a zoknit a földről és a piszkos farmerrel együtt tedd a mosógépbe!”), egy, vagy több lépést kifelejthet, elronthat, ami csak mérgelődést, konfliktust szül.

Egyszerre csak egy dolgot kérj tőle! Várd meg míg be is fejezi azt és csak utána adj újabb utasítást.

Az idősebb gyermekek és a kamaszok már képesek több dolgot észben tartani és kiadott lista szerint végezni feladataikat. Mondd, hogy „Ideje megcsinálni a dolgaidat!”, tőlük már elvárható, hogy felelősen elvégezzék a házimunkát.
 

Kérd meg a gyermeked, hogy hangosan ismételje el, amit kértél!

Miután kiadtál egy feladatot, ismételtesd el vele hangosan, amit hallott. Így lehetőséged nyílik ellenőrizni, valóban figyelt-e, hallott-e Téged, valamint időben elkerülhettek bármilyen félreértést.
 

A szófogadatlanságnak legyenek negatív következményei

Ha gyermeked nem fogad szót, fenyegesd meg egy „ha nem…, akkor…” szerkezetű mondattal. Például hogy valamennyi időre elveszed a kedvenc játékát, nagyobbaktól telefonját, laptopját, ha nem takarítja ki a szobáját. Hanem fogad szót, váltsd is be a fenyegetést, tanulja meg, hogy következményei vannak a viselkedésének.
 

A pozitív viselkedést erősítsd meg!

Ha gyermeked megteszi amit vársz tőle, dicsérd meg! Így megerősíted abban, hogy helyesen cselekedett. Dicsérd meg, körülbelül így: „Nagyon örülök, hogy kitakarítottad a szobád amint megkértelek rá!”

A jutalmazás a másik módja annak, hogy megerősítsük a kívánatos viselkedést, ha hallgatott rád, időnként lepd meg valami aprósággal. Akár fel is állíthatsz egy rendszert a jutalmazáshoz, játékpénzzel, matricákkal, pecsétekkel, melyeket jó cselekedeteivel, szófogadó viselkedéssel gyűjthet. Így motivált lesz abban, hogy odafigyeljen Rád.

Fotó: sharpemtbr/pixabay