Ahol a kütyü, ott a gyerek?

A természet hiánya okozta rendellenesség (nature deficit disorder) elnevezés Richard Louv újságíró nevéhez fűződik. Ő használta elsőként ezt a kifejezést 2005-ben, amikor készülő könyve kapcsán a gyerekek szabadidős tevékenységeit kutatta. Az utolsó gyermek az erdőben című könyvében leírja, hogy a gyerekek arra kérdésre, hogy miért játszanak inkább a lakásban, mint a szabadban, azt felelték, hogy azért, mert az elektromos kütyük bent vannak.

Több idő a szabadban, kevesebb a képernyő előtt

Ezt tanácsolják ausztrál kutatók is, akik 186 tanulmány összegzése alapján jutottak erre a következtetésre. Szerintük a gyerekek mentális egészségi állapota és az iskolai teljesítménye is javítható azáltal, ha több időt töltenek a szabadban.

Szorongás és depresszió

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a kedvezőtlen hatás vélhetően a serdülők körében fokozottabb, hiszen míg a kisebbek életének része a játszótéri program, az óvodában és az iskolában is töltenek valamennyi időt a levegőn, a nagyok a programjaikat önállóan szervezik és ez bizony azt is jelentheti, hogy akár az egész napot a képernyő előtt töltik. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy a depresszió és a szorongás egyre gyakoribb a gyerekek és serdülők körében is.

Így fejleszt a játék a szabadban

A bezártság kedvezőtlen hatásait ismerte fel Angela Hanscom is, aki az aktív szabad játékot, különösen a szabadban, a leghasznosabb ajándéknak nevezi, amelyet szülőként gyermekeinknek ajándékozhatunk. A kint játszó gyerekek boldogabbak, okosabbak, figyelmesebbek és kevésbé szoronganak, mint azok, akik több időt töltenek zárt térben. Az egyensúlyérzékre ható, ritmussal járó mozgások az agyat és a központi idegrendszert is fejlesztik.

A gyermekgyógyászati terapeuta szerint az is fontos, hogy a gyermeket ne neveljük „túl sterilen”, vagyis hagyjuk, hogy kis korától kezdve kússzon, másszon, felfedezze a környezetét. Vigyük bátran a természetbe és ne féljünk, ha „bepiszkolja magát”, például ne korlátozzuk levegőzésnél egy pléd nagyságú területre, tegyük bátran le a fűbe.

A szakember szerint a gyerekek megfelelő fejlődéséhez napi három órát kellene a szabadban tölteniük. Ez első látásra ijesztő mennyiség, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a családok többsége reggeltől estig rohan és közös étkezésekre sem mindig jut idő.

• A napi három órába beleszámít az iskolában, vagy sportolással töltött időszak is.
• Ha meg tudjuk oldani, a gyerek közlekedhet gyalog az iskolába és haza.
• Séta közben jó, ha útba tudjuk ejteni a közeli játszóteret vagy parkot, például biciklizni, rollerezni, vagy ha van háziállatunk, őt sétáltatni.
• Kertes házban érdemes leckeírás előtt még fél-egy órát kint játszaniuk.
• Ha pedig a hétköznapok végleg elvesztek a rohanásban, az is jó, ha legalább hétvégén iktatunk be egy közös sétát, kirándulást a szabadban.

Kép: Joshua Choate képe a Pixabay -en.