Az éltető érintés - így hat ránk a gyengédség és annak hiánya

- 2020-01-22
Az érintés, babusgatás, testi kapcsolat hangsúlyozása a mai gyermeknevelési gyakorlatban már nem tűnik furcsaságnak, és a szülők jelentős része tisztában van a fizikai kontaktus fontosságával, ugyanakkor kevesen tudják, hogy milyen hosszú út vezetett e felismerésig, és milyen nagy hatású kutatások születtek időközben a témában.
Az éltető érintés - így hat ránk a gyengédség és annak hiánya

Az érintéses kontaktus az élet egésze során rendkívül fontos az ember kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Az élet első néhány hónapjában az érintés útján történő kommunikáció (taktilis kommunikáció) elengedhetetlen az egészséges csecsemő fejlődéséhez, de a későbbiekben is segít az egyénnek stresszhelyzetet követően visszatérni a normális állapothoz. Érintés nélkül elveszettek lennénk az intimitás iránti vágyunk kifejezésekor is.

Ahhoz, hogy lássuk, már csecsemőkorunk óta milyen meghatározó számunkra a testi kapcsolat, hogy hozzábújhassunk valakihez, hogy szeretetet kapjunk az érintés által, két igen jelentős kutatást mindenképp érdemes megemlítenünk.


A testi kontaktus többet ér, mint a táplálkozás

Alig 100 évvel ezelőtt Freuddal az élen úgy gondolták, hogy az anya csupán egy szükségletkielégítő, táplálékot nyújtó "tárgy". Éppen ezért jelentett óriási áttörést az anya (vagy elsődleges gondozó) és csecsemő kapcsolatának feltárásában Harry Harlow 1950-es években végzett úttörő kísérlete, amely során nyilvánvalóvá vált, hogy a testi kontaktus akár még a táplálkozásnál is fontosabb lehet egy gyermek életében.

Harlow rhesus majmokkal végzett kísérleteiben anyjuktól elválasztott kismajmokat helyezett külön ketrecbe 2 műanyával, amelyből az egyik drótból, a másik szőrből készült. A megfigyelt majmok egyik csoportja kizárólag a “drótanyától” kapta a táplálékot, míg a másik csoport a “szőranyától”. A kismajmokat 165 napon keresztül figyelték meg, és világossá vált, hogy azok a majmok, akik a drótanyától kapták a táplálékot, kizárólag táplálkozási céllal tartózkodtak rajta, és a maradék időben a szőranyán csimpaszkodtak. Ezek a kísérletek egyértelművé tették, hogy az anya-gyermek kapcsolat korántsem csupán az éhség kielégítéséről szól, hanem elsődleges szerepe van a testi érintésnek, az általa nyújtott biztonságnak.


Az érintés hiánya a fejlődésre: megdöbbentő tények

A testi kontaktus fontosságát mutatja az is, hogy az érintés hiánya könnyen eltéríti a fejlődést az egészség mederből. Az 1940-es években megdöbbentő eredményre jutott René Spitz, aki összehasonlította az árvaházban és börtönben nevelt csecsemők fejlődését. Az árvaházi csecsemők akkoriban teljes egészében mellőzték az emberi kontaktust. A börtönben édesanyjuk mellett nevelkedett csecsemők esetében az anya minden nap foglalkozhatott velük, törődést és gyengédséget biztosított számukra. Spitz eredményei azt mutatták, hogy 1 éves korban az árvaházi gyerekek mozgásos és értelmi fejlődése lényegesen elmaradt a börtönben nevelkedett társaikhoz képest, és 2-3 éves korra a különbség olyan nagy lett, hogy míg a megfigyelt 26 árvaházi gyerekből csupán 2 tudott járni és 1-2 szót kimondani, addig a börtönben, de anya mellett felnőtt gyerekek mindegyike magabiztosan járt és beszélt, és nem mutatott visszamaradást normálisan nevelkedett társaikhoz képest.

Az érintés fontosságát hangsúlyozzák azok az aktuálisabb vizsgálatok is, amelyek kimutatták, hogy a masszázsterápiában részesülő koraszülött babák jópár nappal hamarabb elhagyhatják a koraszülött osztályt, mint azok a társaik, akik nem részesülnek ilyen kitüntetett figyelemben.


Az érintés varázsereje felnőttkorban

Vajon az érintés csak a csecsemők és gyermekek számára lehet ilyen nagy mértékben meghatározó?

Kutatások igazolták, hogy azoknak az alkalmazottaknak, akik munkahelyükön vállmasszázst kapnak, alacsonyabb a vérnyomásuk, kevesebb szorongásról és munkahelyi stresszről számolnak be, és hatékonyabban, pontosabban végzik feladataikat, mint azok a munkatársaik, akik nem kaptak ilyen kényeztetést.

Hasonlóan pozitív hatású az érintés étkezési zavarokkal küzdőknél, akiknek csökkentek a klinikai tüneteik masszázs hatására. HIV pozitív férfiaknál szintén azt találták, hogy a vírus ellen harcoló immunsejtek száma masszázsterápiát követően jelentősen megemelkedett.


Az itt bemutatott kutatások világossá teszik, hogy mi, emberek születésünktől kezdve rendelkezünk az érintés iránti alapvető igénnyel. És gondoljunk csak bele, mennyi olyan érintés van életünk minden területén, amelyek jelentőségét habár kutatások nem igazolták, nélkülük némileg elveszetteknek éreznénk magunkat. Főnökünk dícsérő vállveregetése, egy jóleső ölelés kedvesünktől, gyermekünk szeretettel teli bújása mind megerősít bennünket abban, hogy fontosak, értékesek vagyunk a környezetünk számára.

Ha tetszett a cikk, és szeretnél hasonlóan érdekes témákról olvasni, csatlakozz a 7köznapi Pszichológia oldalához a Facebookon!

Forrás:

  • Clay, V.S. (1968). The effect of culture on mother-child tactile communication. The Family Coordinator, 17, 204–210.
  • M. & Cole. S.R. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris: Budapest.
  • Harlow, F.H. & Zimmerman, R.R. (1959). Affectional responses in the infant monkeys, Science, 130, 421–432.
  • Ardiel, E. L., & Rankin, C.H. (2010). The importance of touch in development. Paediatrics & Child Health, 15, 153–156.
  • Bányai & Varga (2014). Affektív pszichológia. Medicina: Budapest.
  • Ironson, G., Field, T., Scafidi, F., Hashimoto, M., Kumar, M., Kumar, A., Price, A., Goncalves, A., Burman, I., Tetenman, Cy., Patarca, R., & Fletcher, M.A. (1995). Massage Therapy is Associated with Enhancement of the Immune System's Cytotoxic Capacity. International Journal of Neuroscience, 84, 205-217.
  • Cady SH, Jones GE. Massage therapy as a workplace intervention for reduction of stress. Percept Mot Skills. 1997;84:157–8.
  • Shulman KR, Jones GE. (1996). The effectiveness of massage therapy intervention on reducing anxiety in the work place. Journal of Applied Behavioral Science,32,160–73.
  • Hart S, Field T, Hernandez-Reif M, et al. (2001). Anorexia nervosa symptoms are reduced by massage therapy. Eat Disord, 9, 289–99.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: 7köznapi Pszichológia
Kép: Bessi / pixabay

Közösségi hozzászólások:
Copyright © 2004-2020. CsaládiNet. All rights reserved - minden jog fenntartva.