SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Egy gyakori, mégis szinte ismeretlen rendellenesség: a szenzoros integrációs zavar

Kercsó Dorottya [cikkei] - 2017-09-21
Hallottál már a szenzoros integrációs zavarról? Nem? És olyan gyereket ismersz, akit idegesít a ruhájában lévő cetli, folyamatosan elesik, és még óvodás korában is nehezen érthetően beszél? A rendellenesség neve nem, a tünetei azonban széles körben ismertek: egyes vizsgálatok szerint hat gyerekből egy érintett.
Egy gyakori, mégis szinte ismeretlen rendellenesség: a szenzoros integrációs zavar

Idegrendszerünk feladata, hogy a beérkező információkat összegyűjtse és az agy felé küldje feldolgozásra, ahol a korábbi emlékeket is figyelembe véve történik meg az ingerek feldolgozása és a rájuk való válaszadás. Ez alapján tudunk különbséget tenni a kellemes simogatás és a fájdalmas ütés között, és ez teszi lehetővé azt is, hogy anélkül menjünk fel a lépcsőn, hogy különösebben odafigyelnénk.

A szenzoros integrációs zavar során ez a rendszer meghibásodott. Hogy mi okozza ezt a hibát, egyelőre nem egyértelmű, a legtöbben a terhesség és a szülés körüli komplikációkat szokták hibáztatni érte. Nem zárhatóak ki azonban a különféle genetikai okok, gyermekkori betegségek, agysérülések és a rendezetlen családi háttér hatása sem. A zavar az értelmi képességeket nem érinti.
 

A szenzoros integrációs zavar tünetei

Az ebben szenvedő gyerekek vagy túlérzékenyek, vagy érzéketlenek lesznek bizonyos ingerekre. Tipikus jel például, ha a kicsi hisztériás rohamot kap attól, ha a ruha cetlije piszkálja a bőrét, vagy nem képes tolerálni, ha különböző állagú ételeket egyszerre kellene megennie (például főzeléket hússal). Más gyerekek éppen ellenkezőleg, érzéketlenné válnak az érintésre, a fájdalomra. Sok szülőnek elsők között az tűnik fel, hogy kislánya, kisfia tele van kék-zöld foltokkal, és észre sem veszi, és még egy nagyobb elesés sem ríkatja meg.

A mozgásfejlődés zavarára utal a nagymozgások megkésett jelentkezése, később pedig a feltűnő ügyetlenség. Ezeknek a gyerekeknek nehezükre esik az egyensúlyozás, a megszokottnál gyakrabban el- és leesnek. Ezzel összefüggésben félnek is minden ilyen kihívástól, nem szeretnek hintázni, mászókázni. Mozgásukat nem tudják előre megtervezni, egy akadálypálya végigvitele megoldhatatlan számukra – nem azért, mert fizikailag nem lennének rá képesek, hanem mert ez olyan agyi folyamatokat kíván, amelyek náluk nem működnek megfelelően.

A túlérzékenység már csecsemő- vagy kisgyerekkorban is észrevehető. Intő jel, ha a kicsi az anyján kívül senkivel, még az apjával sem marad meg, ha a korosztályában megszokottnál sokkal többet hisztizik, később, ha nehézségekbe ütközik a szobatisztaság tanulása. Iskolás korban a koncentrációs nehézségek és a kóros feledékenység okozza a legtöbb problémát – ők azok a gyerekek, akik mindig elfelejtik megírni a házi feladatot, és otthon hagyják a felszerelésük egy részét.

Beszélünk kell a társas érintkezés zavarairól is, amelyek nem feltétlenül primer tünetek, hanem a már meglévők következményei. Az érintés érzékelésével kapcsolatos problémák igen gyakran öltenek testet verekedős, agresszív viselkedésben – mivel az ütésnél gyengébb ingereket egyszerűen nem veszi az agyuk –, vagy éppen ellenkezőleg, túlérzékenységben, amikor a gyermek nem tűri a simogatást, az óvodában pedig már egy egyszerű, akár véletlen fizikai kontaktust is bántalmazásként él meg. Problémát okoz az is, hogy az érintett gyerekek beszédfejlődése az átlagosnál lassabban indul be, kívülálló számára akár még öt-hatéves korukban is nehezen érthető. A kortársaktól érkező folyamatos elutasítás miatt sokan zárkóznak be, és keresik inkább a náluk fiatalabbak vagy idősebbek társaságát.


A szenzoros integrációs zavar kezelése

A fentebb felsorolt tünetek közül egy-kettő az egyébként rendben fejlődő gyerekekre is igaz lehet, ha azonban a leírtak szinte egy az egyben a te gyerekedre jellemzőek, forduljatok mielőbb szakemberhez! A szenzoros integrációs zavart Ayres-terápiával szokták kezelni. Ennek során három területet – az egyensúlyérzékelést, az érintést és a tartást – fejlesztik. A lehetőség szerinti korai kezelés megelőzheti, hogy a sorozatos kudarcélmények hatására komolyabb probléma lépjen fel a gyereknél, ami igen fontos, a rendellenességet ugyanis nem lehet kinőni.

Fotó: dagon_ / pixabay

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

"Sosem főznek és nem engedik az unokámnak, hogy csokit egyen": Bele lehet-e szólni a fiatalok életébe? - Juci néni gondolatai

Ha nem esznek csokit, hát nem esznek. Ha rendelik az ebédet, hát rendelik. Látom, hogy a mai fiatalok másképp nevelik a gyerekeiket. Egyes dolgokban szigorúbbak és más dolgokban meg engedékenyebbek, mint amilyen én voltam. Néha persze jólesne ezt megmondani nekik, hogy én mit csinálnék másképp, de megtanultam, hogy okosabb dolog, ha csendben maradok. 
Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Van, aki pizsamában hozza ki a gyerekét - önkéntes nyugdíjasok kísérik iskolába a gyerekeket Gödöllőn

Láthatósági mellényben, csoportosan mennek iskolába reggelente a gyerekek Gödöllőn. A Pedibusz nevű kezdeményezést vezették be külföldi példák után - és rendkívül nagy sikere van. 
Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma? - Ismerjük meg a betegséget!

1977 óta április 11-e a Parkinson-kór világnapja. Magyarországon a becslések szerint közel 20 ezer embert érint, a második leggyakoribb idegi károsodással járó betegség.
Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

Még valóra válthatta élete legnagyobb álmait a bakancslistás Csire Zsuzsi - a lány szíve hétfőn adta fel a harcot

A 21 éves lány két szívtranszplantáción is átesett, harmadik szíve pedig hétfő este feladta a harcot. A lány tudta, hogy csak hónapjai vannak hátra, ezért bakancslistát írt - a halála előtt több álma is valóra vált.
Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat

Egyre több Magyarországon az oltásellenes szülő, már tömegesen perelnek be háziorvosokat

A Covid-vakcinák megjelenése óta már nem új keletű jelenség az oltásellenes hozzáállás. A kicsit is szkeptikus szülők könnyen meggyőzhetőek arról, hogy egy-egy vakcina milyen károkat okozhat a gyermek szervezetében. Ezáltal az olyan, több évtizede használt oltások sem kerülnek beadásra, amelyek a gyermekek életét egyszerűen megmenthetnék. Tömegesen lépnek fel szülők háziorvosok ellen, akik, ha el akarják kerülni a bírósági tárgyalást, kénytelenek igazolást adni.
A szerkesztő ajánlja