Jogszabályi háttér

A 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet egyes oktatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról alapján A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 25. § § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lépnek:

„(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.”
 

Mennyiben jelent ez változást az eddigi logopédiai gyakorlathoz képest?

A 4/2010-es OKM rendelet (I. 19.) a pedagógiai szakszolgálatokról tette elsőként kötelezővé jogszabályi szinten a logopédiai szűrést 2010 szeptemberétől:

“29. § (1) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő, ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.”

Ennek értelmében a szakszolgálatok logopédusai minden tanévben (májusban és /vagy szeptemberben) szűrték az 5. életévüket betöltött gyermekek beszéd-, és nyelvi fejlettségét. A mostani jogszabályváltozás azonban már kétszintű szűrést ír elő annak érdekében, hogy a nyelvi késést minél korábbi időben felismerjük. Vagyis ezt követően a szakszolgálat logopédusai minden tanévben szűrni fogják mind a harmadik, mind az ötödik életévüket betöltött gyermekeket, természetesen az erre adaptált, bemért szűrőeljárások segítségével.

Hároméves korban, ahogy a jogszabály is írja, a nyelvi fejlettség szűrése történik meg. Ekkor még artikulációs szűrésre nincsen szükség, mert az ebben az életkorban előforduló beszédhanghibák élettaninak tekinthetők. Ötéves korban kerül majd sor a beszédartikuláció szűrésére, valamint annak megítélésére, hogy az írott nyelv (olvasás, írás) elsajátításához szükséges különféle képességek szintje megfelelő-e. Az így megtervezett, kivitelezett kétszintű szűréssel jobban biztosíthatjuk a korai felismerést, a célzott vizsgálatokat és a hatékony logopédiai ellátást.
 

Miért fontos a korai felismerés?

Az anyanyelv elsajátítása esetén az elmaradás korai felismerésének és a beavatkozásnak kiemelkedő fontossága van, mert az elsődleges tünetekre hamarosan másodlagos, majd harmadlagos tünetek épülhetnek.

A következő ábra alapján jól látható, hogy milyen összefüggés van a nyelv, a nyelvi fejlődés és más képességek, személyiségterületek között (Fröhlich, 1989.). Az emberi nyelvi kompetencia határozza meg a kultúránkat. A nyelv által „nő bele” a gyermek az emberi kultúrába, és fejlődik ki személyisége, identitása. A nyelv azonban nem csak mint kódrendszer áll rendelkezésünkre, ami lehetővé teszi a kommunikációt, hanem a gondolkodási és probléma-megoldási képességek fejlődésében is szerepet játszik.

A nyelvi zavarok tehát nemcsak a nyelvet magát érintik, hanem különféle megértési problémákkal, iskolai nehézséggel, szociális-emocionális zavarral is együtt járhatnak.

A nyelv és "kapcsolatai"

A hároméves korban történő szűrés segítségével tehát a nyelvi elmaradás már a korai életkorban, az óvodába lépéskor felismerhető, megteremtve az esélyt a célzott vizsgálatokon keresztül a hatékony fejlesztő munka időben való megkezdésére.

A hároméves kori szűrés módszere

A korai felismerés leginkább alkalmasnak bizonyult eszközei az ún. szülői kérdőívek. Ezeket az eljárásokat külföldön az orvosi-védőnői-logopédiai hálózatban rendszeresen alkalmazzák. A szülői kérdőívek a megismerési módszerek egyik formáját képviselik, leginkább a korai diagnosztikában használják őket.
A szülők azért kerültek a kérdőíveknél középpontba, mert ők ismerik legjobban gyermeküket, fejlődésüket, viselkedésüket különböző élethelyzetekben, beszédüket, hiszen nap, mint nap ők vannak velük együtt ebben a korai életszakaszban.
A szerzők leginkább az édesanyát célozták meg a kitöltéssel, hiszen többnyire ők azok, akik újszülöttkortól kezdve, otthoni környezetben, folyamatosan figyelemmel kísérik gyermekük fejlődésmenetét.
Természetesen abban az esetben, amennyiben nem az anya az a személy, aki a legaktívabb közeli hozzátartozó a gyermeke nevelését tekintve, a kérdőívet más, a gyermekkel legtöbb időt együtt töltő személy (pl. apa, nagyszülő stb.) is kitöltheti.

Különböző - főként angol és német nyelvterületen -, több olyan szülői kérdőív is széles körben elterjedt, amelyek a korai felismerésben lehetnek segítségünkre. Az egyik legismertebb ezek közül a MacArthur-Bates Communicative Development Inventory (CDI), melynek három változata van:

• CDI I. - 0;8–1;4 éves korig (words and gestures, ’szavak és gesztusok’)
• CDI II. - 1;4–2;6 év között (words and sentences, ’szavak és mondatok’)
• CDI III. - 3 éves korra kidolgozott változat (óvodába lépő gyermekek nyelvi szűrése).

Ezek közül a harmadik életévüket betöltött gyermekek nyelvfejlődési szűrésének módszere a MacArthurBates Communicative Development Inventory-III. (Dale, Reznick, Thal, Marchman, 2001), melynek magyar változata a Kommunikatív Fejlődési Adattár-3 nevet viselő (KOFA-3) kérdőíves eljárás (Kas, Lőrik, Bertalan).
Ez egy olyan könnyen és gyorsan adminisztrálható screening, mellyel az óvodába lépő gyermekek nyelvi fejlettsége rutinszerűen felmérhető. Maga az eljárás egy rövid, mindössze két oldalnyi kérdőív, amely célzott kérdéseket tartalmaz a három év körüli gyermekek nyelvi fejlettségére vonatkozóan.
Az első rész egy 124 elemű szólistát foglal magába, melyben a szülőnek azokat a szavakat kell bejelölnie, melyeket a gyermeke mond/használ. A listában előfordulnak a háromévesek beszédében gyakrabban, illetve ritkábban megjelenő szavak egyaránt. Amennyiben a gyermek már mondatokat is használ, a kérdőív további részei alapján válaszokat kaphatunk arra is pl., hogy milyen a gyermek mondathasználata, verbális kommunikációja, valamint általános megértése.

Ma Magyarországon ez az egyetlen olyan bemért szűrőeljárás, mely a pilot eredményei alapján alkalmasnak bizonyult a hároméves gyermekek nyelvi fejlettségének megítélésére. Jelenleg papíralapon történik a kitöltése, de folyamatban van egy online változat fejlesztése is, mely az ezt a fajta kitöltést választó szülők részére a weben keresztül biztosítana kitöltési lehetőséget.
 

Mi történik a szűrést követően?

Miután a szülők kitöltötték a kérdőíveket, a szakszolgálat logopédusai részletesen átnézik azokat. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a szűrés minden esetben csak az első állomás.
Amennyiben a logopédusok problémát észlelnek a kitöltött kérdőív alapján, ezt személyesen jelzik a szülő felé és egyeztetik a további vizsgálatok menetét. A vizsgálatok része minden esetben az anamnézis felvétele, illetve egy részletes nyelvi fejlettség vizsgálat, valamint szükség esetén kiegészítő vizsgálatok is (pl. fül-orr gégészeti vizsgálat stb.).
Az így rendelkezésre álló adatok, információk alapján történik meg a diagnózis felállítása, valamint a logopédiai ellátás megszervezése. A logopédiai ellátás történhet terápia és tanácsadás formájában egyaránt.

A nyelvi késés terápiájának többféle formája van, ezek közül leggyakrabban a kiscsoportos (2-3 fő gyermek/foglalkozás) típusú és az ún. szülő-gyermek csoportos terápiával (a gyermekek az anyukáikkal, esetlegesen más családtaggal együtt vesznek rajta részt) találkozhatunk.
Elképzelhető, hogy az ellátás nem terápia, hanem tanácsadás formájában történik meg. Ilyenkor bizonyos időközönként találkozik a gyermekkel, illetőleg a szülővel a logopédus és ezen alkalmakkor beszélik meg, otthon miként segítheti a szülő a gyermeke nyelvi fejlődését.
Több esetben, a hatékonyság érdekében a logopédiai terápia más típusú fejlesztéssel, pl. mozgásfejlesztéssel egészül ki. Akár terápiás, akár tanácsadás formájában történő ellátásról is van szó, nagyon fontos megjegyezni, hogy mindkettőnél kiemelten fontos a szülő szerepe és szoros együttműködése a logopédussal, mely elengedhetetlen feltétele a logopédiai munka sikerességének.

Irodalom:

1. 4/2010-es OKM rendelet (I. 19.) http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk10004.pdf
2. 53/2016. (XII. 29.) EMMI rendelet https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600053.EMM&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
3. Dale PS, Reznick JS, Thal D, Marchman VA. A parent report measure of language development for three-year-olds 2001. Unpublished manuscript, University of Missouri–Columbia
4. Fenson, L. – Dale, P. S. – Reznick, J. S. – Thal, D. – Bates, E. – Hartung, J. P. – Rethick, S. – Reilly, J. S. (1993): MacArthur Communicative Development Inventories; San Diego, CA: Singular Publishing Group;
6. Fröhlich, A. (1989): Kommunikation und Sprachentwicklung bei körperbehinderten Kindern. In Fröhlich, A. (Hrsg.): Kommunikation und Sprache körperbehinderter Kinder. ( 11–28.). Dortmund, Modernes Lernen.

Fotó: John Lustig / flickr